Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-11-30 / 48. szám

1906 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 479 az egész kerület méltán s megilletődve gyászolja. Illő, hogy egyetemes egyházunk is ejtsen egy könnyet koporsója után. Elhunytáról a győri egyházközség a következő jelentést adta ki: A győri ág. h. ev. keresztyén egyházközség mély meghatottsággal tudatja, hogy Fadgyas Pál, az^egyházközség 44 évi munkásság után nyugalomba vonult igazgató-tanítója f. hó 24-én reggeli 5 órakor, életének 69-ik, nyugalmaztatásának 2 ik évében, jobblétre szenderült az Úrban. A megfáradott hű munkásnak földi maradványait hétfőn f. hó 26-án d. u. 3 órakor adtuk át az édes anyaföld pihentető ölének, a belvárosi temető halottasházából. Győrött, 1906. november hó 24

7én. „Boldogok a halottak, kik az Úrban halnak meg. Úgy vagyon bizonyára, a Lélek mondja: Mert megnyugosznak az ő fáradalmaiktól és az ő cselekedeteiknek jutalma követi őket". (Jel. XIV. 13. v.) IRODALOM. A Luther-Társaság irodalmi osztálya. A Luther-Társaság irodalmi osztálya nov. 7-én este tartott nagyon nepes értekezletet. Jelen voltak Zsilinszky elnökön kívül, Gyurátz Ferenc és Scholtz Gusztáv püspökök, Mayer Endre, Csengey Gusztáv, Stromp László, Poszvék Sándor, Payr Sándor, Bancsó Antal, Raffay Sándor, Kovács Sándor theologiai tanárok, továbbá Paulik János, Geduly Henrik stb. A vita főtárgyát a Magyar Postilla képezte. Paulik tervezetét a közgyűlés Poszvék Sándor soproni theol. igazgatónak adta ki bírálatra. Poszvék nagyjában elfogadta a tervezetet, de némi módosításokat ajánlott. Poszvék előadása után nagyobb vita támadt, a melyben részt vett a közvetlenül érdekelt Paulikon kívül Stromp, Böngérfi, Mayer, Payr stb. A vita eredménye az lett, hogy a Postilla kiadását elhatározták, a szerkesztői tiszttel Paulik Jánost bízták meg s utasították a kis bizottságot, hogy a vállalat pénzügyi részére nézve terjeszszen pontos és megbízható programmot az igazgatótanács elé. Egyúttal kimondta, hogy az összeállított Postillát kinyomatás előtt szakértőkkel megbiráltatja. A benyújtott munkák közül kedvező birálat érkezett Szeberényi Lajos Zsigmond — Nilssen-féle egyháztörténet — fordítására, (bírálták Hörk Jószef és Kovács Sándor), mely arra van hivatva, hogy a világiak számára világos rövid vezérfonalul szolgáljon. A dán szellem terméke s szülőföldjén már öt kiadást ért. Ugyancsak kedvező bírálatban részesültek Kapi Bélának a Mi Atyánkról írt elmélkedései (bírálták Isó Vince és Pálmai Lajos). Nagyon tartalmas mü, bízvást elmondhatni, hogy a Mi Atyánkról magyar nyelven még nem jelent meg ilyen színvonalú munka. A kiadványok idei tervezetébe azonban terjedelménél fogva nehezen illeszthető bele. Mayer Endre indítványára az irodalmi szakosztály programmjába vette kisebb apologetikus művek Íratását, a melyek részint életkérdésekre, részint egyházunk sarkalatos tanaira vonatkoznak. A részletes terv kidolgozásával az indítványozót bízták meg. Az Egyházunk Nagyjaiból több füzet vár kiadásra készen: Thököly Imre, Pálfy József, Gerhardt Pál (épen közeledő jubileuma alkalmára) Wallaszky Pál, Székács József, Vandrák András stb. Szóba került a Családi Lapnak heti lappá való átalakítása. Erről Kovács Sándor fog javaslatot készíteni. A Magyar Prot. írod. Társaság. A Bocskay-szobor ünnep elhalasztása miatt az írod. Társaság Böszörmény helyett Budapesten, nov. 8-án este tartott számadó közgyűlést Hegedűs Sándor elnöklésével. Ott voltak Zsilinszky Mihály és Antal Gábor alelnökök is. 1897. óta első eset, hogy a vándorgyűlés a maga díszünnepével, prot. öntudatfejlesztő előadásaival elmaradt s épen az idei esztendőn, mely Bocskay, Thököly és Rákóczi emlékünnepe révén igazi kegyelmi esztendő volt a magyarságra s főkép a magyar protestantizmusra. A Bocskay-szoborral történt kalamitast igazi oknak el nem fogadhatjuk. Szobor nélkül is lehetett volna ünnepelni, mert nem az az érc avat valamely napot ünneppé, hanem az a szent láng, mely felgyúlt lelkünkből kicsap. Ha Böszörmény intette le a Társaságot, akkor ez a hajdu-illemtanra nem vet túlságos magasztaló fényt. Mert elárulták vele, hogy a Társaságot szemökben nem egyéb, mint „népség-, katonaság-, díszlet" s más efféle, egy látványosságpótlék, mely felfogás fölöttébb megalázó a vendégekre. Ily Társasággal így nem szabad bánni. Ha a mi vezetőink gondoltak egyet s a huza-vonával jóllakva lemondottak a böszörményi látogatás dicsőségéről, helyeseljük s egy véleményen vagyunk velők. Ez tehát megvan, a mit már senki ember fia ki nem vakarhat az 1906. év annaleséből. Mi még sem búsulunk valami nagyon, mert ez elhalasztásból is lehet erkölcsi hasznot húzni. Ha Bocskay-szobrát a M. P. I. T. gyűlésével kapcsolatban avatják fel, Bocskay ünnepe a prot. egyházakra korlátozódik, pedig ép a mi időnkben fontos érdek volna az, hogy a vallásszabadság hőse, mint országos nemzeti hős ünnepeltessék 'felekezeti különbség nélkül, mint Thökölyvel és Rákóczival történt. A „Magyar Állam" nem alap nélkül írta rólunk októberben, hogy Bocskay ünnepléséből mintegy kizártuk őket, pedig Bocskay az egész magyar nemzeté. Adjunk módot ennek a kitüntetésére. A böszörményi ünnepet rendezze a törvényhatóság, hívjon meg rá országgyűlést, kormányt, egyházakat, más törvényhatóságokat stb. Mi hiszszük, hogy nein fog onnan elmaradni a róm. kath. clerus sem, de legyen országos ünnep. A magyar protestantizmus többet nyer Bocskay magasra emelésével, mintha külön bármily szépen ünnepelnénk 1 Ajánljuk indítványunkat az illetékes körök figyelmébe. * * * A közgyűlést Hegedűs Sándor nyitotta meg lelkes beszéddel; a titkári jelentés, melyet Szőts Farkas mutatott be, részletesen számot adott a Társaság mult évi munkájáról. A tanácskozás ennek fonalán haladt. Adataiból közöljük a következőket: A társaság 1905. évi bevétele a főpénztárban 17,869-29 K, Ikiadás 15,699-07 K ; az alapszabályszerű tőkésítés 868-08 K s a pénztármaradvány 1302-14 K. A vallásos iratok előállítására szolgáló Károli-pénztár bevétele ll,969-54 K, kiadása 8174-79 K, pénztármaradványa 3794'75 K. A társulat összes vagyona 181,470-24 K, a miből 124.625-20 K alapítványi tőke. Az 1907. évi költségvetést 16,305-69 K szükségletben, 16,713 K fedezetben és 407*21 korona remélhető fölöslegben javasolja a választmány. A közgyűlés a válaszmány jelentését tudomásul vette és Bendl Henrik pénztárnoknak a fölmentvényt megadta. A társaság kiadványforgalma a tagilletmény fejében 1600 —1600 példányban szétküldött könyv- és folyóiratilletményen kívül 31,721 Koszorú-füzet, 1512 példány Házi Kincstár-kötet (Raffay Sándor: Jézus példázatai) és 274 példány más vallásos könyv. A vallásos kiadványterjesztés fokozása végett a Társulat szövetségre lépett az angol Vallásos Iratokat terjesztő Társasággal, melynek értelmében az angol