Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)
1906-11-23 / 47. szám
1906 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 451 bizottság javaslata alapján az egyetemes gyűlés egy jegyzőkönyvi pontban megállapítja a bírálóknak és íróknak szóló utasítást, a melynek nem volna szabad részletesnek lenni, hanem elég, ha valamely elvet kimond s a végrehajtás módját a határozat szellemében a bizottság állapithatná meg. Attól félünk, ha a szabályrendelet ősi szokás szerint megjárja a kerületeket és egyházmegyéket, egyhamar nem érjük végét s ki fog derülni, hogy a sok reformer végrehajthatatlan szabályrendeletet fog alkotni, mint az iskolai szabályrendelettel történt. Osztatlan helyesléssel fogadták azonban azt a kérést, hogy az iskolalátogatás rendszeresítése végett évi 1200 kor. szavazzon meg az egyetemes gyűlés a bizottságszámára. A pénzügyi bizottság fog majd róla dönteni. Nagyobb vitát keltett a bizottságnak az a kettős kérelme, hogy a tanárok mellékfoglalkozásának ellenőrzése végett minden egyes esetet be kell jelenteni a tanügyi bizottságnak, ugyanezt kívánják az esetben is, ha bizonyítvány visszatartás esete fordul elő. Dr. Dobrovits Mátyás pozsonyi lyceumi felügyelő mind a kettőnek ellene szólt. A tanárok mellékfoglalkozását legkomolyabban s legigazságosabban a helyi iskolai bizottság ítélheti meg, mely a viszonyokat jobban ismeri és mérlegelheti a központi bizottságnál. A fentartó testület első sorban illetékes az esetek elbírálására. A célszerűség ezt kívánja. A bizonyítványok visszatartása esetén a fentartó testület, illetőleg a püspök intézkedik s jár közben a miniszternél. A bizottságot új forumképen közbeiktatni annyi volna, mint az eredményt késleltetni. Hiszen minden középiskola közvetlenül fordulhat az illetékes püspökhöz, ez a legegyenesebb út. Dr. Wágner Géza, a tanügyi bizottság elnöke védi az indítványt. A bizottság nem kér új hatáskört; a tavaly elfogadott szabályrendelet végrehajtásáról van szó, a mely a tanárok mellékfoglalkozásánok s a bizonyítványok visszatartásának ellenőrzését a bizottság kötelességévé teszi. Ellenőrzés nem képzelhető el tudomás nélkid s ezt kéri a bizottság. Az egyetemes gyűlés tegye lehetővé, hogy kötelességét teljesíthesse. Dr Zsigmondy Jenő úgy látja, hogy a szabályrendelet nem világos. Egyes pontjai érintik a fentartók jogkörét; az összeütközés világos. A bajon segíteni kell, revisiora van szükség (egy éves szabályrendeletnél!) s azt javasolja, hogy az érdemleges határozatot halaszszuk a revisio utánra. Zsilinszky szerint ez szomorú szegénységi bizonyítvány volna egyházunk közigazgatásáról. Egy esztendő után, az első göröngy felbukkanásakor mindjárt revisiot emlegetni, elhamarkodott lépés. A szabályzatot az élet, több évi alkalmazás próbálja ki; lehetnek oly jó oldalai, a melyek feledtetik, ellensúlyozzák egyes fogyatkozásait, — viszont lehet több hibája is. De ez csak idő multával derül ki. Egy hiba miatt mindjárt halálos ítéletet mondani rá nem célszerű. Ez a szabályrendelet három éves munka eredménye, temérdek időbe, pénzbe került. Most újra kezdjük esperességenként, kerületenként s egyetemen az időtékozlást ? Ajánlja a bizottság indítványának elfogadását. Gyurátz Ferenc: A mi a szabályzat névre számot tart, legyen világos, félremagyarázhatatlan, hogy értelméhez a legparányibb kétség se férhessen. Ha e szabályrendelet érvényben marad, tenger félreértés, összeütközés származhatik belőle. A revisio elkerülhetetlen. A kerületi elnökség ily felvetett kérdésekben legcélszerűbben dönthet s közbenjárását mellőzni nem lehet. Fischer Miklós és Münnich Kálmán hasonló értelmű felszólalása után az elnök kimondta a felszólalók többsége alapján a határozatot. Az új vallástanítás tervének végrehajtására nézve a bizottság a protestáns életelvnek megfelelő szabadelvű álláspontot foglalja el s az egész gyűlés élénk helyeslése közt kárhoztatta a tankönyvmonopolium elvét. Egyenlőre a régi könyveknél kell maradni, mert a jó könyvek nem születnek oly könnyen. Az írók szabad versenyétől várjuk az új könyveket. Ha két év alatt eredmény nem mutatkoznék, az esetben a bizottság új előterjesztést tesz. A tiszai kerület azt kivánta, hogy a nem evang. iskolákba járó tanulóink számára, a kiknek viszonyai kedvezőtlenebbek s kevesebb óraszám mellett kell az anyagot végezniök, külön tanterv dolgoztassék ki s külön kézi könyveket írasson a bizottság. Ezen kívül ifjúsági imádságos könyvek s ifjúsági lap szerkesztését sürgeti. A kerület felterjesztését a gyűlésen Geduly Henrik támogatta, azonban magára maradt. Góbi szerint a tanterv mellé utasítás készül, a mely a nem evang. iskolák óraszámát és viszonyait is figyelembe veszi; az imádságos könyvekre és ifjúsági lapra pedig szintén áll a szabad verseny elve. A gyűlés Góbi álláspontjához csatlakozott. Ugyancsak a tiszakerület felterjesztéstjavasol akormányhoz az állami és község iskolák szünetnapjai tárgyában. Góbi és vele a bizottság ellenzi az indítványt, mert a szünetnapok a tanulók arányszáma szerint vannak a törvényben megállapítva s ezen módosítani nem lehet, másrészt a magunk iskoláira való tekintettel nem is tanácsos a kérdés feszegetése. Concret esetekben felléphetünk, de általános fölterjesztés fölösleges. A gyűlés e szerint határozott.. Az iskolák állapotáról szóló jelentést felolvasás nélkül tudomásul vették. Az evangelikus tanulók arányszáma majdnem összes gymnasiumainkban csökkent. A sorrendet ideiktatjuk (zárjelben a tavalyi számot is közöljük). Besztercebánya. . . . 89"2 u/ 0 (92-38) Sopron . . 781)% (81-9) • • 51-3»/ 0 (52-0) Szarvas .... . . 50-5°/o (52-0) Pozsony .... . . 49-l«/ 0 (51-3) Felső-Lövő . . . . . 48-6% (49-0) Késmárk .... . . 42S°I 0 (10'5) gyarapodás Bonyhád .... . . 41-67,, (42-6) Budapest .... . . 39-4"/o (42-3) Selmecbánya . . . . 38'4°/ 0 (42-5) Eperjes .... . . 3ő'9°/ 0 [3o m7) gyarapodás igló . . 2S8"I 0 (27~ 7) gyarapodás Békéscsaba . . . . . 28-6 o/ 0 (30-7) Aszód . . 2o-4"j 0 (23.7) gyarapodás Nyíregyháza. . . • • 17'5°/ 0 (18-9). Tehát csak 4 gymnasiumban vannak absolut többségben az evang. vallású tanulók. Tavaly 5 ilyen iskolánk volt. Rendkívül feltűnő Békéscsaba és Nyíregyháza alacsony arányszáma. A levéltár. Góbi Imre levéltáros jelentésével kapcsolatban szóba került dr. Sztehlo Kornélnak lapunkban megokolásával együtt szó szerint közölt indítványa a levéltárosi állás rendszeresítésével. Sztehlo hazai prot. egyháztörténetünk forrásainak összegyűjtését s a kutatás lehetővé tételét célozta ez indítványával, a melyet élőszóval még részletesebben kifejtett. Nyilvánosság nélkül a levéltárban felhalmozott kincs holt tőke. A gyülekezeteket s egyes régi családokat fel kell hívni s levéltárukat letétképen oízzák az egyetemes egyház őrizetére. Sztehlo indítványa a közhangulatot fejezte ki, mert támogatására egymás sorjában szólalt fel Gyurátz püspök, a ki a gyülekezetek évkönyveinek kötelező megküldését kérte, Zsilinszky Mihály, a ki a városok irattárából a legfontosabb okiratok lemásolását sürgette, Weber Samu; általában ellenmondó hangot nem vettünk észre. Prónay elnök indítványára öttagú bizottságot biztak meg a javaslattétellel. A tagok neve (Zsilinszky, Gyurátz, Góbi,
