Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-11-09 / 45. szám

1906 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 435 adventi, karácsonyi stb. prédikációi különlenyomata által, — kivonat készíttetnék és egy kis magyar Postilla lenne egyházunk kevésbbé módos tagjai kezébe adva, — talán épen egy korona ár mellett. A kezdet meg van. Isten áldja meg a további munkálkodást, hogy az kellő sikerre vezessen! Mesterházi) Sándor, ev. lelkész. KÜLFÖLDI KRÓNIKA. Ausztria. Néhány nappal előbb, mint a magyarhoni gyámintézet tartotta az osztrák Gusztáv Adolf-egylet Badenben gyűléseit. A badeni gyülekezet a míg a Los von Rom mozgalom előtti gyülekezetek utolsója kelet­kezését Hötsch Erzsébet úrnőnek köszönheti, a ki 1894­ben 47000 koronát hagyott neki végrendeletileg. Az egyház megalapításakor volt ?320 lélek és 65 tanuló gyermek, azóta szép virágzásnak indult s ma 1500 lelket és 272 tanulót számlál. Szeptember 15-én jöttek össze e nagy gyülekezetben az osztrák Gusztáv Adolf-egylet képviselői. Dr. Witz elnök örömmel konstatálhatta, hogy a szeretet munkássága a lefolyt évben határozott emel­kedést mutat, bár vannak egyes jelenségek szomorú eredménynyel is, így a bécsi és gráci egyetemeken meg­alakult Gusztáv Adolf diákegyletek részvét hiány meg­szűntek. A gyűjtés eredménye 41.24172 K volt és azon felül a nagy szeretetadományra 1420 K folyt be. 24.160 K szétosztásra került, ehhez hozzájárult még a Trebitzky-alapítványból 2400 K és egyéb járulékok címén 2420 K, úgy, hogy a folyó évben 28.980 K tudott az egylet 452 egyház közt szétosztani. Úgy látszik tehát, hogy az osztrákok is ugyanabban a hibában szenvednek, mint a mi magyar gyámintézetünk, hogy mindenütt akarván segíteni, úgy szétforgácsolják a rendelkezésükre álló összeget, hogy sehol sem nyújthatnak alapos segít­séget. Végre az intéző köröknek mégis csak be kellene látniok. hogy 20—50 koronányi segítséggel semmit sem lehet elérni, legyen inkább kevesebb gyülekezet egy­szerre, de legyen az olyan segítség, melylyel tényleg talpra állíthatni a szenvedőt. A tulajdonképeni főiinnep szeptember 16-án volt, a mikor is a marbúrgi lelkész Mahnert liturgizált és a gráci esperes Eckardt Ján. Jel. III. 2 alapján prédikált. A főülés a nagy szeretetado­mányt Pólának jutatta, foglalkoztak aztán a konfir­mandusok segélyezésével, beszéltek az iskolák istápolá­sáról és kiegészítették a különféle bizottságokat. Az osztrák munkásságról az augsburgi nagy gyűlésen Pank is elismerő szavakkal emlékezett meg s ha meggondol­juk, hány kezdő s a régiek közül hány ínséges gyüle­kezet van Ausztriában, bizony elismeréssel kell munkás­ságukról megemlékeznünk. Folyik az evangelizálás munkája serényen. Salzburg új iskolát, Mürzzuschlag paplakot és Weipert új templomot épített. Bécsben a währingi kerületben új iskolát nyitottak és egy hatalmas házat vettek a diakonissák számára. Nehéz helyzetük van az osztrák evangélikusoknak az iskoláik miatt, mert az állami tanterv, melyet elfogadniok kellett, a klerikálisok igényeire vannak szabva. Ezt a klerikálisok magok is elismerik, sőt agitationális célokra is fel tudják használni, hogy t. i. az állani az ő részükön van s sajnos az meg is felel a valóságnak. A klerikális mozgalom vezetője báró Skrbensky a prágai hercegérsek, a ki nem rég jó borsos pásztorlevelet bocsátott ki a „Szabad Iskola" egylet ellen s egyben felszólította híveit, hogy a leg­közelebbi választásoknál csak olyan kandidátusra adják a szavazatukat, a ki nyíltan vallja a róm. kath. nevelés szükségét. A mint a népiskolát úgy akarják az ultra­montánok az egyetemeket is hatalmi érdekük spnaerá­jába bevonni. Erre való az Albertus Magnus egyesület, a mely a mult évben 57.970 márka segélyt osztott ki a katholikus hallgatók közt, Most a freiburgi kath. akadémiai ház mintájára, a melyben a kath. tanulók apácák gondozása alatt megóvatnak a gonosz világ befolyása ellen, Insbruckban is létesítenek ilyen diák­otthont. Úgy látszik, hogy az ultramontánok a salzburgi egyetem tervéről lemondottak s minden erejüket most Insbruckra összpontosítják s e vállalkozás élén Reuch prépost áll, a ki a tavalyi választásnál csak azért lett győztes, mert írásbelileg kötelezte magát, hogy minden agitációtól tartózkodni fog. Hja az tavaly volt s azóta igéretét már elfelejtette. EGYHÁZI ÉLET. A szász egyház új püspöke. A nagyszebeni püs­pökválasztó ülésen az összes szavazatokkal egy ellenében Teutsch Frigyes dr. városi ev. lelkészt választották meg püspökké. Teutsch Frigyes az 1893-ban elhunyt Teutsch György Dániel püspöknek legidősebb fia. Született 1852­ben|Segesvárott, tehát 54 éves. 1876 óta az egyház szolgája. Először tanára és igazgatója volt a nagyszebeni evang. tanítóképző-intézetnek és 1896-tól 1904-ig Nagycsuron lelkész volt. 1904 óta nagyszebeni lelkész és 1899 óta püspöki vikárius. Az új püspök 1893 óta az erdélyi honisme-egyesület elnöke. A szász testvérek új főpapját meleg szeretettel köszöntjük abban a hitben, hogy a magyar haza iránt való hűségnek és szeretetnek is lankadatlan apostola lesz és magyar hittestvéreivel is ápolni fogja a hit­közösséget. Igazán ideje volna már, hogy megértenénk egymást. Hisz sok egyházi munkamező van, a hol közös célokért közös verítékkel eredményesebben dol­gozhatnánk. Uj egyházmegyei felügyelő. Mint értesülünk, a gömörmegyei esperesség felügyelőjévé túlnyomó nagy többséggel (3 egyház szavazott másra) Szontágh Andor orsz. képviselőt, eddigi másodfelügyelőt választották meg. E választási eredmény mutatja, hogy az új fel­ügyelő mennyire bírja a közbizalmat, a melyet hasztalan próbált a M. Szóban egy álpap megoszlatni. Ország­szerte várakozással néznek Szontágh Andor működése elé, nemcsak azért, mert a gömöri Szontághok házából származik, hanem főkép tehetségeinél s egyházias buz­góságánál fogva. O ugyanis Gömörnek legidősebb gyüle­kezeti felügyelője, a ki sok tapasztalatot is visz az elnöki székbe. Szíves Isten hozottal üdvözöljük őt s az ég áldását kívánjuk működésére. Ludvigh Gyula államtitkár. Ludvigh Gyula fő­rendiházi tagnak, v. b. t, tanácsosnak, a M. Á. V. elnök­igazgatójának O Felsége az államtitkári címet adomá­nyozta. A kitüntetett igazgatót a társadalom széles körei üdvözölték. Jankó Dániel meghalt. Egyszerű megjelenésű, de ideálista lelkű pap hunyt el okt. 30-án rövid szenvedés után Tordason 69 éves korában. Pályáját, mint középiskolai tanár kezdte s 41 év óta szolgált Tordason lelkészképen. Hosszú ideig, 20 éven át volt a fehér-komáromi egyház­megye pénztárosa, 3 évig esperes br. Prónay Gábor egyházm. felügyelő mellett, 30 évig törvényszéki biró. Gyülekezete az ő buzgó működése következtében minden

Next

/
Oldalképek
Tartalom