Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)
1906-11-09 / 45. szám
1906 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 435 adventi, karácsonyi stb. prédikációi különlenyomata által, — kivonat készíttetnék és egy kis magyar Postilla lenne egyházunk kevésbbé módos tagjai kezébe adva, — talán épen egy korona ár mellett. A kezdet meg van. Isten áldja meg a további munkálkodást, hogy az kellő sikerre vezessen! Mesterházi) Sándor, ev. lelkész. KÜLFÖLDI KRÓNIKA. Ausztria. Néhány nappal előbb, mint a magyarhoni gyámintézet tartotta az osztrák Gusztáv Adolf-egylet Badenben gyűléseit. A badeni gyülekezet a míg a Los von Rom mozgalom előtti gyülekezetek utolsója keletkezését Hötsch Erzsébet úrnőnek köszönheti, a ki 1894ben 47000 koronát hagyott neki végrendeletileg. Az egyház megalapításakor volt ?320 lélek és 65 tanuló gyermek, azóta szép virágzásnak indult s ma 1500 lelket és 272 tanulót számlál. Szeptember 15-én jöttek össze e nagy gyülekezetben az osztrák Gusztáv Adolf-egylet képviselői. Dr. Witz elnök örömmel konstatálhatta, hogy a szeretet munkássága a lefolyt évben határozott emelkedést mutat, bár vannak egyes jelenségek szomorú eredménynyel is, így a bécsi és gráci egyetemeken megalakult Gusztáv Adolf diákegyletek részvét hiány megszűntek. A gyűjtés eredménye 41.24172 K volt és azon felül a nagy szeretetadományra 1420 K folyt be. 24.160 K szétosztásra került, ehhez hozzájárult még a Trebitzky-alapítványból 2400 K és egyéb járulékok címén 2420 K, úgy, hogy a folyó évben 28.980 K tudott az egylet 452 egyház közt szétosztani. Úgy látszik tehát, hogy az osztrákok is ugyanabban a hibában szenvednek, mint a mi magyar gyámintézetünk, hogy mindenütt akarván segíteni, úgy szétforgácsolják a rendelkezésükre álló összeget, hogy sehol sem nyújthatnak alapos segítséget. Végre az intéző köröknek mégis csak be kellene látniok. hogy 20—50 koronányi segítséggel semmit sem lehet elérni, legyen inkább kevesebb gyülekezet egyszerre, de legyen az olyan segítség, melylyel tényleg talpra állíthatni a szenvedőt. A tulajdonképeni főiinnep szeptember 16-án volt, a mikor is a marbúrgi lelkész Mahnert liturgizált és a gráci esperes Eckardt Ján. Jel. III. 2 alapján prédikált. A főülés a nagy szeretetadományt Pólának jutatta, foglalkoztak aztán a konfirmandusok segélyezésével, beszéltek az iskolák istápolásáról és kiegészítették a különféle bizottságokat. Az osztrák munkásságról az augsburgi nagy gyűlésen Pank is elismerő szavakkal emlékezett meg s ha meggondoljuk, hány kezdő s a régiek közül hány ínséges gyülekezet van Ausztriában, bizony elismeréssel kell munkásságukról megemlékeznünk. Folyik az evangelizálás munkája serényen. Salzburg új iskolát, Mürzzuschlag paplakot és Weipert új templomot épített. Bécsben a währingi kerületben új iskolát nyitottak és egy hatalmas házat vettek a diakonissák számára. Nehéz helyzetük van az osztrák evangélikusoknak az iskoláik miatt, mert az állami tanterv, melyet elfogadniok kellett, a klerikálisok igényeire vannak szabva. Ezt a klerikálisok magok is elismerik, sőt agitationális célokra is fel tudják használni, hogy t. i. az állani az ő részükön van s sajnos az meg is felel a valóságnak. A klerikális mozgalom vezetője báró Skrbensky a prágai hercegérsek, a ki nem rég jó borsos pásztorlevelet bocsátott ki a „Szabad Iskola" egylet ellen s egyben felszólította híveit, hogy a legközelebbi választásoknál csak olyan kandidátusra adják a szavazatukat, a ki nyíltan vallja a róm. kath. nevelés szükségét. A mint a népiskolát úgy akarják az ultramontánok az egyetemeket is hatalmi érdekük spnaerájába bevonni. Erre való az Albertus Magnus egyesület, a mely a mult évben 57.970 márka segélyt osztott ki a katholikus hallgatók közt, Most a freiburgi kath. akadémiai ház mintájára, a melyben a kath. tanulók apácák gondozása alatt megóvatnak a gonosz világ befolyása ellen, Insbruckban is létesítenek ilyen diákotthont. Úgy látszik, hogy az ultramontánok a salzburgi egyetem tervéről lemondottak s minden erejüket most Insbruckra összpontosítják s e vállalkozás élén Reuch prépost áll, a ki a tavalyi választásnál csak azért lett győztes, mert írásbelileg kötelezte magát, hogy minden agitációtól tartózkodni fog. Hja az tavaly volt s azóta igéretét már elfelejtette. EGYHÁZI ÉLET. A szász egyház új püspöke. A nagyszebeni püspökválasztó ülésen az összes szavazatokkal egy ellenében Teutsch Frigyes dr. városi ev. lelkészt választották meg püspökké. Teutsch Frigyes az 1893-ban elhunyt Teutsch György Dániel püspöknek legidősebb fia. Született 1852ben|Segesvárott, tehát 54 éves. 1876 óta az egyház szolgája. Először tanára és igazgatója volt a nagyszebeni evang. tanítóképző-intézetnek és 1896-tól 1904-ig Nagycsuron lelkész volt. 1904 óta nagyszebeni lelkész és 1899 óta püspöki vikárius. Az új püspök 1893 óta az erdélyi honisme-egyesület elnöke. A szász testvérek új főpapját meleg szeretettel köszöntjük abban a hitben, hogy a magyar haza iránt való hűségnek és szeretetnek is lankadatlan apostola lesz és magyar hittestvéreivel is ápolni fogja a hitközösséget. Igazán ideje volna már, hogy megértenénk egymást. Hisz sok egyházi munkamező van, a hol közös célokért közös verítékkel eredményesebben dolgozhatnánk. Uj egyházmegyei felügyelő. Mint értesülünk, a gömörmegyei esperesség felügyelőjévé túlnyomó nagy többséggel (3 egyház szavazott másra) Szontágh Andor orsz. képviselőt, eddigi másodfelügyelőt választották meg. E választási eredmény mutatja, hogy az új felügyelő mennyire bírja a közbizalmat, a melyet hasztalan próbált a M. Szóban egy álpap megoszlatni. Országszerte várakozással néznek Szontágh Andor működése elé, nemcsak azért, mert a gömöri Szontághok házából származik, hanem főkép tehetségeinél s egyházias buzgóságánál fogva. O ugyanis Gömörnek legidősebb gyülekezeti felügyelője, a ki sok tapasztalatot is visz az elnöki székbe. Szíves Isten hozottal üdvözöljük őt s az ég áldását kívánjuk működésére. Ludvigh Gyula államtitkár. Ludvigh Gyula főrendiházi tagnak, v. b. t, tanácsosnak, a M. Á. V. elnökigazgatójának O Felsége az államtitkári címet adományozta. A kitüntetett igazgatót a társadalom széles körei üdvözölték. Jankó Dániel meghalt. Egyszerű megjelenésű, de ideálista lelkű pap hunyt el okt. 30-án rövid szenvedés után Tordason 69 éves korában. Pályáját, mint középiskolai tanár kezdte s 41 év óta szolgált Tordason lelkészképen. Hosszú ideig, 20 éven át volt a fehér-komáromi egyházmegye pénztárosa, 3 évig esperes br. Prónay Gábor egyházm. felügyelő mellett, 30 évig törvényszéki biró. Gyülekezete az ő buzgó működése következtében minden