Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-10-26 / 43. szám

404 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1906 együtt emelkedett föl és hanyatlott alá. A Habsburgház trónöröklésének törvénybe iktatása és az aranybulla záradékának, az ellenállás jogának eltörlése csak 1687-ben, a protestantizmus óriási vérvesztése után vált lehetségessé. A fejedelemnek 1684. évi kiáltványa, a melyet a nemzeti ünnep alkalmából közlünk, egy melegen érző hazafi szív érzésének s egy mélyreható elme gondolatjárásának hű tűkre. Egy eszmény hősei, ugyanazon cél egyenlő hűségű martirjai voltak, méltó, hogy együtt jöjjenek vissza, új tisztes temetésre. Ámde nem illik gyász e temetéshez. Csak födetlen fő a tisztelet és hódolat jeléül. Visszatérésük voltaképen diadalom. Az idők moha lehámlott sírjukról, szellemök kitört a koporsóból s újra vívja, mint egykor, az eget. Kassa, Késmárk, nem temetőhelyül jelölt ki a nemzet figyelme, hanem hamvak és régi szent hagyományok őrizőjének. Átok száll falaitokra, ha köveitek a hazatért bujdosóknak valóságos sírboltjaivá válnak, emiékök, szellemök koporsófedelévé. Áldás és imádság, ha a reátok bízott hamvak felett örökké virraszt a kegyelet áldozattüze s a honfierénynek, tiszta keresztyén hitnek új magvetőivé tudtok e kincs birtokában magasztosulni. Isten, a ki a lelki szolgaságnak házából kihozott bennünket, a ki a szabadságnak és hitünknek hősöket támasztott a göröngyök közül, legyen velünk ez ünnepnapon. Szent lelkével erősítsen meg feltételünkben, hogy választott néphez illően bűneinkből való megújulással s új ember felöltözésével ünnepeljünk. 0 neveljen bennünket kedve szerint való néppé, liogy az ő akarata legyen eledelünk és szent tetszése gyönyörűségünk! Ámen! X Y. Z. Indítvány az egyetemes levéltárra vonatkozólag. Az egyetemes közgyűlés figyelmébe. A magyarhoni ág. h. evang. egyház története okirati kutatások alapján még nincsen megírva. A magyar protestáns irodalmi társaság az egyháztörténeti adattárban sok becses kútfőt közölt immár, de ezen adatok elenyészően csekély töredékét képezik azon nagyszámú becses történelmi adatoknak, a melyek az esperességi levéltárakban, egyes régi egyházak sekrestyéiben, sőt többnyire a lelkészek lakásán, csaknem kizárólag nem tűzmentes helyen szerteszét hevernek és a tűzveszélytől eltekintve, ha egy lelkészi állás megüresedik, mindig az elkallódás veszélyének vannak kitéve. A mult századokban általában szokásos volt, hogy nemcsak az illető egyházközséget, de magát az egyetemes egyházat érdeklő dolgok is a lelkész által az anyakönyvben megörökíttettek, sőt ebbe foglalták az egyházat érdeklő jogügyleteket is. Ezért a régi anyakönyvek sok becses egyháztörténeti adatot tartalmaznak, a melyek csak a szorgalmas, szakavatott gyűjtőre várnak, hogy az elenyészés veszélyétől megóva majdan egy nagy munkában, a melyben a magyarhoni egyház története oknyomozó kutatások alapján meg lesz írva, feldolgoztassanak. Egyháztörténeti emlékeink és kútforrásaink megőrzése az egyetemes egyház érdeke. Ezen érdek parancsolólag követeli, hogy azok az országban elszórt kútforrások a központban biztos helyen, szakszerű levéltári kezelés által hozzáférhetővé téve, összegyűjtessenek és megőriztessenek. Egyetemes levéltárunk a szentkirály-utcai házunkban egy új tágas és kényelmes helyiségre tett szert. A helyiség tehát, a hol az országban elszórt egyháztörténeti kútfők összegyűjtve elhelyezhetők, rendelkezésünkre áll. Csak az összegyűjtést és azután a levéltárnak újabb szervezését kellene foganatba venni. Erre való tekintettel indítványozom: méltóztassék az egyetemes egyházi közgyűlésnek elrendelni, hogy az esperességi levéltárakban és az egyes egyházközségekben őrzött régi okiratok, anyakönyvek és jegyzőkönyvek a XVI., XVII. és XVIII. századokból hat hónap alatt az egyetemes egyház levéltárában helyeztessenek el, hogy a levéltár berendezésére és annak a buvárkodók részére is hozzáférhetővé tétele mellett leendő kezelésére új levéltárnoki állás rendszeresíttessék, úgy, hogy az egyetemes egyház levéltára az esti órákban legalább az abban kutatni szándékozóknak naponkint nyitva legyen. A levéltárnoki állást ideiglenesen az elnökség, véglegesen a jövő évi közgyűlés töltené be. Az ezzel összekötött javadalmazást már az idei közgyűlés állapítaná meg oly összegben, hogy ezzel a levéltárnoktól követelt munka, naponként 2—3 óra megjutalmazva legyen. A kútforrások összegyűjtésével és beszolgáltatásával a püspökök felügyelete mellett az esperesek lennének megbizandók. Kérelem lenne végre intézendő a családi magánlevéltárak tulajdonosaihoz, hogy azon egyháztörténeti kútfőknek, a melyek levéltáraikban őriztetnek, katalógusát az egyetemes egyház levéltárával közöljék, hogy a kutatók a magánlevéltárakban nagy mennyiségben meglevő becses adatoknak ismeretére jussanak. Dr. Sztehló Kornél, az egyet, egyház ügyésze. TÁRCA. II. Rákóczi Ferenc önéletrajzából. Fordította: Dómján Elek. Az emberi dolgok és különösen életem viszontagságai közt tevén meg a nap egy esztendei körforgását, közelgetett ó égi atya, a te fiad születése csudájának kedves ünnepe, a kit testi alakban az emberi nem megváltására kebeledről akaratod értelmében alábocsátottál. Emlékezetes nekem ez a nap többféle vallási okból, hanem a fájdalom napja is a szent éjszaka bizonyos bűnös megszentségtelenítése miatt, a mi miatt minthogy eléggé bánkódni nem tudok, méltó, hogy szivembe vésődve, a fájdalom megújuljon. Adj tehát Uram könyeket szemeimnek és sóhajokat szivembe, hogy megsirassam éltem mult történeteit. De a te jóságod abban nyilatkozott meg Uram én hozzám, hogy bűneim dacára, e napot is az utána következő években a lelki öröm napjává akartad tenni. Honnan kezdjem el tehát a kegyesség köteles gyakorlatát és gyarlóságom miképen