Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-09-28 / 39. szám

352 1906 fegyelmit maga ellen. A gyűlés e kérést teljesíti és Wagner Géza indítványára fölír az egyetemhez s bejelenti, hogy az igazságügyi ministerium beleavatkozott az egyház hatáskörébe, a mikor az illetékes lelkész közreműködését a fölszentelésnél kifogásolta. A Baldácsy-alapítványt kezelő bizottság jelentésének fölolvasását a gyűlés későbbi folyamára odázták el, a kérdésnél azonban fölszólalt Veress József esperes, a ki szerint túlságos sok a kezelési költség s így a jövedelem nem üti meg a mértéket. Inkább kisebb bérleteket adjon a bizottság s legyen tekintettel hitfeleinkre, hármas szempontot véve figyelembe: az érték és termőképesség emelését, nagyobb jövedelmezőséget és a szociális szempontot. A gyűlés a kerületnek e bizottságban helyet foglaló tagjait ily értelmű utasítással látja el. Az aszódi leánynevelő-intézetről szóló jelentésből egy igen örvendetes tény tűnt ki, t. i- a tanulók száma a jelen tanévben igen megnövekedett, a mennyiben 174 tanuló iratkozott be. A kerület elejti azon régebben felmerült tervét, hogy ezt az iskolát felsőbb leányiskolává szervezi át, mert anyagi erői gyengék, hanem inkább gazdasági és háztartási tanfolyamot szervez. A missiói központokról beérkezett jelentések kedvezőek, a tavaly kiküldött missiói bizottság még nem kezdte meg működését, a miért a kerület a püspököt bízza meg a szükséges intézkedések megtételével, a bizottságot pedig utasítja, hogy a jövő gyűlésnek tegyen jelentést. Veres József a püspöki másodlelkész működéséről is kiván jelentést. Vita indult meg lapunk mult évi zárszámadása révén is, a mennyiben Veres József esperes kifogásolta, hogy a lap a négy kerület közlönyének mondja magát, Magunkról lévén szó, minden kitérés nélkül e helyütt csak regisztráljuk a támadó felszólalást, melyre Zsilinszky Mihály felügyelő adta meg a kívánt fölvilágosítást. A gyűlés a fenti cím eltávolítását kívánja. A református egyház azon kérdésére, hajlandó-e az evangelikus egyház hozzájárulni egy Debrecenben fölállítandó protestáns tanárképzőhöz, a gyűlés tagadólag válaszol, hanem a maga részéről az egyetemes közgyűlés útján sürgettetni kívánja a protestáns theologiai facultas létesítését a budapesti egyetemen. A délutáni tárgyalás folyamán a jogügyi bizottság jelentései kerültek tárgyalásra. Ezek közül első helyen a horvát-sziavon esperesség felterjesztése kapcsán indult meg a vita. A kerületnek, illetve az egyetemes gyűlésnek tavaly hozott határozata ellen, melylyel azt a három horvát theologust kötelezték egy magyar theologiai intézet látogatására, a zsinati törvények világos rendelkezései alapján a magyar nyelv elsajátítására, a vizsgák magyar nyelven való letevésére, az esperesség felterjeszlést intézett, kérve ennek az ügynek újból való tárgyalását, annál is inkább, miután szerintök a zsinati törvények az ő hozzájárulások nélkül alkottattak és így rájuk nézve kötelező erővel nem bírnak. A jogügyi bizottság határozati javaslata alapján a gyűlés e kérést elvetette, a mennyiben ez az ügy az egyetemes gyűlés tavalyi határozatával be van fejezve. A zsinati törvények alkotásában kiküldöttei révén a horvát-sziavon esperesség is részt vett, de ha ezt nem is tette volna, a szentesített törvények ott is kihirdettettek s így kötelező erővel bírnak s háttérbe nem szorulhatnak. Miután pedig az esperesség a horvát-sziavon országgyűléshez is intézett felterjesztést, kérve a zsinati törvények bizonyos pontjainak hatályon kiviíl helyezését, a gyűlés az egyetemes közgyűléshez intéz felterjesztést, kérve az esperesség kioktatását. A lelkészválasztási szabályrendelet némely pontjának megváltoztatására a pestmegyei esperesség intézett volt felterjesztést a kerülethez, mely ennek alapján kimondta, hogy negyedéven túl terjedő üresedésnél a lelkészi állás jövedelméből fedeztessenek az üj lelkészválasztás költségei, a többi pedig az egyházmegyei papi özvegy és árvák segélyező intézetébe fizettessék. A politikai községek beosztásáról szóló szabályrendeletet Kruttschnitt Antal elkészítette, de az későn nyújtatván be, tárgyalható nem volt. Úgyszintén tervezetet készített az ötezernél több hívővel bíró eg3

rházközségek szétosztására Szeberényi L. Zsigmond, de miután e kérdésben mindenütt a helyi viszonyok veendők figyelembe, egy egyetemlegesen kötelező szabályrendelet elkészítése sok nehézségbe ütközik. Ép ezért magukat az egyházközségeket hívja tél a kerület, hogy március végéig nyilatkozzanak, mily módon lenne végrehajtható a zsinati törvényeknek idevágó rendelkezése. A kerületi gyámintézet jelentését Famler G. A. olvasta fel; e jelentés szerint a mult évben sokkal nagyobb összeg folyt be, mint előzőleg; gyűjtésekből befolyt 12,528 K 10 fillér, a Bachát-alap 2545 K 75 fillér, a Gusztáv Adolf-egyesiilet a kerület szegény egyházainak 15,000 K-át juttatott. Mindenesetre örvendetes jelenség, a mikor az anyagias gondolkodás általános térfoglalása mellett azt a megnyugtató tényt állapithatjuk meg, hogy híveinkből az egyház iránt való áldozatkészség nemcsak, hogy nem halt ki, hanem emelkedőben van. A liturgia egységesítésének ügyét előmozdítandó, néhai Bachát Dániel megbízta Petrovits esperest a magyar, Famler G. lelkészt a német és Morhács esperest a tót istentiszteleti formák összegyűjtésével. A megbízottak gyűjtik az anyagot, de miután nem az összes egyházak küldték be eddig jelentéseiket az ő egyházaikban dívó istentiszteleti rendről, eddig föl nem dolgozhatták s így javaslatot sem tehetnek. Egyébként az összes felszólalók Petrovits, Famler, Morhács, Szeberényi Vilmos oda konkludálnak, hogy ezt a kérdést a négy kerületnek kellene egyértelműleg megoldani. A gyűlés is erre az álláspontra helyezkedett. Az iskolaügyi bizottság jelentése a kerület iskolaügyének fejlődéséről tett bizonyságot, csak a pusztai, tanyai és egyéb más felekezeti iskolákba járó tanulók nem részesülnek megfelelő vallásbeli oktatásban. Ott, a hol az egyes egyházközségek ezt nem tehetnék, a kerületnek és egyetemes egyháznak kell a bajon segíteni. Tátékozás céljából gyűjtik az adatokat. A következő ügyek közül nagy érdeklődést keltett a Bulgáriában lakó evangelikus hívek ügye. Abatfy esperes a híveket újból meglátogatta s velők oly megállapodásra jutott, hogy ők lakást és 1600 franknyi fizetést biztosítanak, ha a kerület lelkészről gondoskodik. Az esperes vállalkozott a közvetítésre, kiírta a pályázatot, de jelentkező nem akadt. Ama bizonyos három horvát theologus közül, a kikre a kerületi, illetve az egyetemes gyűlés tavalyi ismeretes határozata vonatkozik, az egyik, Veres Ádám, hajlandó a bulgáriai hívek gondozását vállalni, ha a kerület fölszenteléséhez a hozzájárulást megadná. Miután itt az egyház eminens érdeke forog szóban s a viszonyok kényszere alatt áll a kerület, a gyűlés megengedi a püspöknek, hogy Verest pappá avassa, de csak Bulgáriára szóló jogosultsággal, a nélkül, hogy e felszentelés őt Magyarországon lelkészi állás viselésére jogosítaná. Egy fontos kérdés zárta le az első nap tárgyalásati: a kerület tisztviselőinek hatásköréről szóló tervezet kérdése. Lapunk olvasói előtt ismeretes, hogy e tervezetnek egyes pontjai a lelkészi körökben nagy visszatetszésre találtak. Különösen kifogásoltattak a felügyelők jogairól szóló fejezeteket, mert azok a felügyelőt a lelkésznek nem elnöktársává, hanem feljebbvalójává