Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-09-28 / 39. szám

350 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ . 1906 ben kifejtenem, élénk emlékezetében vannak mindenkinek a nemrég lezajlott zűrzavarok! Megnyugtatóbb az a határozott kijelentés, hogy az államsegély mérve külön törvényben biztosittassék, az az hogy az állampénztár, minekutána a kormány meghallgatta az egyházat és az egyház kívánságait az országgyűlés elfogadta, fedezze mindazon a törvényben részletesen elősorolandó célok kívánta kiadások azon részét, melyre az egyházak ereje elégtelen. — A közös bizottság emlékiratában felsorolta mindazon szükségleteket cím szerint; a miniszter a hét cím alatt megnevezett szükségletek közül csak hármat vesz gondjaiba; és az összeg is, melyet biztosítani szándékozik, jóval alatta marad a valódi szükségletnek. A miniszter az egyházi adózás rendezésére, az egyházi közigazgatás költségeire és az országos lelkészi nyugdíjintézet segélyezésére évenkint három millió korona segélyt akar biztosítani a törvényben és azt, hogy az 1904. évi költségvetésbe már felvett segélyek a jövőben leszállíttatni nem fognak, nem tudom biztosan, de úgy gondolom, mintegy 300 ezer korona. Az emlékirat az egyházhívek egyházi adójárulékainak leszállítására, a közigazgatásra, a lelkészi nyugdíjintézetre az egyház által nem fedezhető szükségletül megállapít és felszámít három millió 368-146 koronát. És ezen címleteken felül még mennyi jogos igény, egyházi s iskolai szükséglet vár állami kielégítésre! Nem három millió s egy pár százezer korona a felszámított évi szükséglet, melynek fedezését a két protestáns egyház az államtól jogosan követelheti, hanem legalább hét-nyolc millió. Tudom, hogy az állami háztartás állapota nem rózsás; de hát mindörökkén a protestáns egyház koplalja meg, hogy mindenre kerül, a mire eddig nem került, épen csak ezen egyház közszükségleteire nincsen fedezet? Épen ez a kulturális intézmény, mely az államnak bokros szolgálatokat tett a múltban, tesz a jelenben (mint a miniszter is elismeri), és tenni akar a jövőben is. ép ez legyen időtlen időkig a hamupipőke sanyarú sorsára kárhoztatva? Hét-nyolc millió szép összegecske, sok üdvöset lehet azzal alkotni, nagy szükséget lehet azzal pótolni, de egy 1300 millióra rúgó állami előirányzat mérlegét láthatólag az egyensúly alá nem billentheti, meg épen nem rontaná a mérleget! És végül — csak röviden érintém meg —, ha számba veszem azon roppant vagyont, melynek a kedvezményes egyház e hazában élvezetében van az állam bőkezűségéből, hétnyolc millió még mindig jóval alantabb marad azon az összegen, mely a két protestáns egyháznak a lélekszám arányában megjárna a .jogegyenlőség és viszonosság számművelete alapján. A mostani kormány újabb Ígéretet tett a vallásés közoktatási miniszter nyilatkozata által, csak az ígéretnek beváltása ne késsék sokáig. Azonban azon Ígéret beváltása ismét csak egy lépés az 1848 évi XX. t.-c.-ben lefektetett teljes jogegyenlőség és viszonosság elveinek megvalósítása felé. Ezzel a lépéssel a célpontot még nem értük el. És nem adom fel a reményt, hogy a mit a nemzet a nagy időkben, mint elvet elfogadott, a melyet a király szentesített, az miután újból a törvényhozás elé került, és a 48-iki nagy eszmék örökösei vezérszerepre, többségre jutottak, meg fog valósíttatni — most! Kund Sámuel. KÜLFÖLDI KRÓNIKA. Franciaország. A szétválasztási törvény már eddig is jobbra-balra egyaránt végzetes gyümölcsöket termett. Suresnesben, Páris egyik elővárosában egy kath. templomot, minthogy restaurálásához nem volt semmiféle alap, le kellett rombolni. Algiriában a franciák e legnagyobb gyarmatában, a hol a szétválasztási törvényt az izlamhivőkre való tekintetből mindeddig nem hajtották végre, az evangyeliumi gyülekezetek elszakittatva a párisi synodustól, teljesen elárvultak s oly válságos helyzetbe jutottak, a mely aligha lesz sokáig kitartható. Némely helyen, a hol eddig két lelkész volt, most csak egynek a tartására telik Párisban s általán majd mindenütt, a hol a szegények ellátására külön egyházi intézetek, vagy társaságok nem léteztek, nagy hirtelen kellett ilyeneket alapítani, nehogy ilyenek hiányában az ily célra gyűjtött egyházi pénzeket az államnak kelljen átadniok. A törvény, a mely az ily egyházi pénzeknek az állam számára való kiszolgáltatását rendeli el, f. év dec. 11-én lép életbe. Japán. Japánban a bibliaterjesztés igen örvendetes lendületet nyert. A köbei biblia-elárusítóház 1905-ben több mint 200.000 bibliát adott el, vagyis hétszer annyit, mint az előző 1904. évben. Ez az eredmény annyival biztatóbb, mert az utóbbi két esztendőben az angol bibliaterjesztő-társaságok japán katonák és matrózok között kerek 300.000 vallásos könyvet osztottak ki. Ausztria. Az ezidei hadgyakorlatok ép olyan vidéken lettek megtartva, a melyen az osztrák evangelikusdk legnagyobb zöme lakik s mert e hadgyakorlatokon O Felsége is részt vett, csak természetes, "hogy érintkezésbe lépett evangelikus alattvalóival. A sziléziai egyházmegye nem kis érdeklődéssel készült a fogadtatásra s arra a szerepre, mely az evangelikus egyháznak jután d, az egész osztrák evangelikus egyház volt kíváncsi, különösen azóta, hogy a császár csehországi útja alkalmával az illető körök az evang. egyházat, a hol csak lehetett visszaszorították. Sziléziában tömött sorban laknak az evangélikusok, Teschen, a hol O Felsége lakott 18,000 evang. lelket számlál. Nos a fogadtatás minden várakozáson felől volt, nemcsak Jiogy már a vasútnál bölcs megszólításban tüntette ki O Felsége dr. Haase superintendenst, de a küldöttségek sorában harmadik helyen azonnal a róm. kath. papság után nyertek az evang. lelkészek és presbyterek bebocsáttatást. Ausztriában az első eset, hogy az evang. egyház képviseletében világiak is járulhattak O Felsége elé. A város megtekintésénél betért O Felsége az evang. templomba is, a hol ezrek jelenlétében üdvözölte őt az evang. papság, a mire O Felsége többszörösen annak adott kifejezést, hogy evang. alattvalóinak hazafiságáról és hűségéről teljesen megvan győződve. Nem lehet eléggé ezeket a szavakat méltatni, különösen most, hogy az ultramontánok minduntalan hazafiatlansággal vádolják az evangélikusokat Ausztriában, hangoztatván a Los von Rommal együtt járna a Los von Osterreich. Még több örömnap volt az utolsó időben, a melyeket fel kell jegyeznünk. A linzi egyház most augusztus 26-án avathatta fel új evang. kórházát A telek 62,576 K-ba, az építkezés 65,950 K-ba került s a legújabb hygienikus követelményeknek felel meg az új kórház. Új egyházak keletkeztek Leitmeritzen, Saazon és Weiperten. A gallneukircheni egyház felszentelte újonnan épített templomát és Bielitzen tető alá hozták az új árvaházat. Érdekes istentiszteletről hoznak hírt az evang. osztrák lapok. A marburgi evang, egyház augusztus 15-én egy hegyi istentiszteletet rendezett, a lelkész vezetése alatt százakra menő evang., de sok róm. kath. hívő is egy 1000 méter magas gyönyörű alpesi fensíkre vonult; az istentisztelet előtt a közeli Szt.-Wolfsgang róm. kath. harangjai szólottak s ima és ének után Mahnert lelkész tartott megható beszédet fenn a magas természetben (Jézsaja 52. zs. 7. v.) arról, hogy mely népek e hegyeken az evangelium hirdetőinek lábai, a ki békességet hirdet. Délután a közel-