Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-08-24 / 34. szám

300 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ . 1906 Nem merném állítani azért, mert tán sehol sem nehezebb kikerülni a gépiességet, mint az imáknál és sehol kevésbbé kívánatos a gépiesség, mint épen itt. A cél: imádkozni megtanítani, vagy legalább ösztönzést, formai készséget nyújtani s nem imák sorozatát r. kath. módra lemorzsoltatni. Az iskola eddigi eljárásával nagyon keveset tanítana meg imádkozni, ha az élet, a szülői ház nem tanítaná meg és saját ösztönzése nem sarkalná. Természetesen ez nem azt teszi, hogy az iskolában ne tanítsunk imádkozni; sőt kell imádkozni s a gyermeket arra szoktatni s mint szent kötelességet belé plántálni, hogy később és soha ne feledkezzék meg az imádkozásról, hanem minél gyakrabban tegye össze kezét s akár megszokott imáját rebegje el, akár önként szabadon buzogjon az bármily együgyűn szívéből. Ez volna az iskola igazi hivatása s nagy részben teljesíteni is fogja, ha a tanító ezt a célt nem téveszti szeme elől s meg van a hozzá való készség. Ennyit általánosságban a tervezetről. Következnék a tananyagnak osztályonként való részletezése. Azonban itt csak egyes megjegyzésekre szorítkozom. A tervezet a kátétanítást helyesen a II. és IV. osztályban foganatosítja a szentségekig. A kátémagyarázatot az V. és VI. osztályba utalja, a szentségek bővebb fejtegetését itt is a konfirmációi tanításnak hagyván fenn. A bibliai történetek eléggé vannak képviselve s gondosan beosztva. Az egész beosztásban csak egy helyen van kifogásolni való. U. i. a II. csoport I. évfolyamában Jákob története után mindjárt Gedeon s aztán ismét Sámuel történetét kell előadni. Nem látom ezt itt sehogy sem indokoltnak, holott a II. évfolyamban Mózes története után természetesen következnék. Azután úgy gondolom én a bibliai történetek előadását, hogy az ne csak hol I., hol II., hol III. csoportnak szóljon, hanem valamennyi osztálynak. A midőn tehát a II. csoportnak előadatik a bibliai történet, a III. csoport is figyeljen. így van ez helyesen sok helyütt. Az egyháztörténet egyes tételei célszerűen kifejtve, elég átnézetet nyújtandnak a gyermeknek. Az énekek a tót nyelvben való tanításnál még nincsenek megjelölve. A tervezet megadja a helyes tanítási módszert is. S ezekben legalább fővonásokban vázoltam a tervezetet. Mindenesetre kívánatos volna, hogy a jó tervezet mellett legyenek buzgó tanítók is. Úgy lesz ez irányban figyelemreméltó haladás, a mit adjon is az egek Ura! B. L. KÜLFÖLDI KRÓNIKA. A papok jelöltsége. A párisi „Croix" a papok választhatósága kérdésében a kongregációnak április másodikáról kelt határozatát közli. A kongregáció a rendkívüli egyházi körülmények elintézésének titulusa alatt gyűlt össze. A határozat alakjában megjelent rendeletet a kongregáció titkára bocsájtotta ki s így hangzik: A rendkívüli egyházi körülmények elintézésére összeült kongregáció elé azt a kérdést terjesztették, vájjon a jelen körülmények között szabad-e rendtagoknak, avagy világi papoknak jelöltekként szerepelniük a kamarai választások alkalmával ? Ezen iigyet előterjesztettem X. Pius szent Atyának, a ki azt felelte, hogy nem szabad saját ordinariátusuk és azon ordinariátus beleegyezése nélkül, a melynek területén a jelöltséget elfogadni szándékoznak az egyesek. Kelt Rómában, 1906. április 2-án. Gaspari Péter cezareai érsek, a kongregáció titkára. Németország. Az „Ev. Luth. Gotteskasten" egyesület, a nagy Funke alkotása, az elmúlt évben 110.957 márkát gyűjtött össze belmissziói célokra. Ebből kaptak a német ev. tartományegyházak 23-486, a szabad egyházak 17.289, Ausztria-Magyarország 33.732, más európai országok 4434, Európán kívül eső országok 8010„s az ösztöndij-alapok, a melyek igen tekintélyesek, 4995 márkát. Magának a szász királyságnak ev. egyháza 31,712'99 márkát gyűjtött. Lipcsében Örtel egy központi levéltárat létesített. A szászországi fiókegylet külön még 8306 márka legátumban is részesült. Tagjainak száma 674-ről 686-ra emelkedett. 84 egyházközségben állandóan gyűjtöttek a Gotteskasten ev. egyházi céljaira. EGYHÁZI ÉLET. GYŰLÉSEK. A gömöri ág. h. ev. egyházmegye aug. hó 1-én Jolsván tartotta meg ez évi közgyűlését Terray Gyula főesperes és Szontágh Andor mint legidősebb jelen volt egyházfelügyelő] társelnöklete mellett. Ezen közgyűlést megelőzőleg július hó 31-én délután a tanügyi bizottsági ülés, 3 órakor gyámintézeti gyűlés, 5 órakor offertoriummal egybekötött gyámintézeti istentisztelet tartatott, melyen Járossy Mihály pádári lelkész prédikált és Holéczy Sámuel feketelehotai lelkész liturgizáít. Ennek végeztével a közgyűlés tárgyait előkészítő tanácskozmány tartatott. Este pedig a gömöri papi internátus-alap javára nagyon sikerült és változatos tárgyú művészestély tartatott, melyet Baltazár János, minden nemes és szép iránt fogékony lelkű, helyi lelkész szervezett és vezetett. Másnap aug. hó 1 én reggeli 8 órakor végbe ment reggeli istentisztelet végeztével, melyet Stempel Lajos egyházmegyei főjegyző végzett, a tulajdonképeni közgyűlés vette kezdetét. Terray Gyula főesperes mindenekelőtt jelenté, hogy Kubinyi Géza egyházmegyei felügyelő állásáról lemondván, az Alk. 96. §-a értelmében ezen közgyűlést ifj. Hevessy László világi főjegyzővel hívta össze s az Alk. 86- §-a értelmében felkérte Szontágh Andort, a hivatalra nézve legidősebb egyházfelügyelőt, a világi elnöki szék elfoglalására. Szontágh Andor ezt elfoglalva kijelenti, hogy egyháza iránti szeretete indítja őt arra, hogy az alkotmány parancsa elől ne térjen ki, megtisztelő állását elfogadja, s mielőtt megnyitná a közgyűlést, szózatát intézi az egyház világi tagjaihoz azon kéréssel, hogy a hithűség és egyházszeretet magasztos zászlóját a dicső ősök példája nyomán lobogtassák, mert a jelen idő közönye megkívánja azt, hogy ne csak szóval hirdessük az egyházszeretet, hanem hogy azt tettekkel is bizonyítsuk be, hogy ne csak valljuk magunkat protestánsoknak, hanem hogy a prótestantismus ősi szelleme is hassa át keblünket. Végül szívélyesen üdvözölve az egybegyűlt egyházi és iskolai küldötteket, élükön Szentiványi Árpád ker. felügyelővel, a gyűlést megnyitotta. A jkönyv hitelesítő bizottságának megválasztása után olvastatott Kubinyi Gézának egyházmegyei felügyelői állásáról szóló lemondó átirata A közgyűlés lemondását tudomásul vette s egyúttal felhívta az egyes egyházakat, hogy az egyházmegyei felügyelői állás betöltése céljából az Alk. 45., 98., és 99. §-a utasításai szerint f. évi okt. l-ig küldjék be szavazataikat. A szavazatoknak Rozsnyón való felbontására egy bizottság küldetett ki. Az elhányt egyházi