Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-08-17 / 33. szám

291 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ . 1906 sénél és terjedelménél fogva nem bizonyult elég alkalmasnak arra, hogy az irgalmas-rendű apácák nagy száma miatt anyaház maradhasson. Ezért elhatározták, hogy a központban, vagyis Budapesten állítanak anyaházat. Ennek előmunkálatait már meg is kezdték. Az anyaház Budán, a Gellérthegy alján, a Fenérvári-úttól nem messze, a Villányi-úton lesz, akkora telken, hogy az egészségi szempontból szükséges kerttel is övezhetik. A nőnevelés és humanismus szolgálatában oly sok érdemet szerzett, most már magyar tartományban tömörült apácarend ezzel az új intézettel ismét gazdagítja a főváros nevezetességeit; s az emberszeretet nagy művének fejlesztését mindenesetre jobban irányíthatja innen a központból, a hol minden hatósági és kulturális támasztéka megvan, mint egy félreeső kisebb otthonból". így szaporodnak hazánk szép fővárosában idegenből beözönlő, onnan részben kiutasított, részben a nékik Kánaánnak Ígérkező földre bekívánkozó szerzetesrendek és rendházak s erősödik velők az „emberszeretet", a „nőnevelés" és „humanismus", vagy nevezzük nevén a gyermeket, a pápás propaganda gárdája. Bizony-bizony őrt kell állanunk, mert az idők nagyon veszedelmesek ! EGYHÁZI ÉLET. GYŰLÉSEK. A brassómegyei ág. h. ev. magyar esperesség 1906. júl. 31-én tartotta meg ez alkalommal a türkösi egyházközség kebelében évi rendes közgyűlését kapcsolatban az e. gyámintézet ülésével. A kettős közgyűlés július 30-án 6 óráig tartó előleges értekezlettel vette kezdetét, mely alatt a gyámintézetnek 10, az esperességnek 32 pontból álló tárgysorozatára hozattak különböző bizottsági határozatok. Másnap, július 31-én reggel 8 órakor istentisztelet tartatott, mely alkalommal Deák Sándor helybeli ág. h. ev. lelkész mondott szép és tartalmas beszédet, melyben az e. gyámintézetre való adakozásnak okait fejtegette. Az ez alkalommal begyűlt perselypénz 16 K 32 f-ért tett ki. Ezek után Bohus Pál főesperes meleg szavakkal üdvözölvén a közgyűlés tagjait, valamint a távolból közénk jött dr. Zelenka Lajos türkösi, Gaál József apácai felügyelőket, Súgyszintén Bumsch Béla ker. gondnokot, felkérte Skita Mihály m. felügyelőt elnöktársi tisztének megosztására s a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja. Az egyházi elnök évi jelentésének felolvasása után, a pénztáros terjeszti elő az 1905. évről szóló számadását, melyből örvendetesen konstatálni lehetett, hogy minden egyházközségben a gyűjtések és ajándékozások eredménye, jóval felülmulta az előző évek gyűjtésének eredményeit. E jelentéssel kapcsolatosan elfogadtatott Horváth László barcaujfalusi lelkész azon indítványa, hogy a mennyiben már csaknem uzussá lett egyes egyházközségeknél, hogy az e. e. e gyámintézetre begyűlt összegből az „egyházaknak" adandó segélyt önmaguknak szavazzák meg, mondassék ki a közgyűlés által, hogy az ily módon kapott összeg elkölthető ne legyen, hanem vagy csatoltassék a már meglevő gyámintézeti alaphoz, vagy belőle ilyen alap létesíttessék. Következett a gyámintézeti segélyért folyamodók kérvényeinek tárgyalása. Elnök jelentése szerint az idén segélyt kér: a pozsonyi diakonissa egylet, a kerületi árvaház és a fiirészmezei egyházközség. Egyben indítványozza, hogy tekintettel arra, miszerint ez összeg alig haladja felül a 16 koronát, továbbá hogy a kerületi árvaházban jelenleg három brassómegyei árva nyer teljes ellátást, ne osztassék fel ez összeg rendes szokás szerint a különböző segélykérők között, hanem adassék az egész összeg jelenleg a kerületi árvaháznak, a fürészmezei egyház kérvénye pedig pártolólag terjesztessék fel a kerülethez. A közgyűlés ilyen értelemben határozott. Miután sajnálattal tudomásul vétetett elnök azon jelentése, hogy Molnár Viktor államtitkár, vil. elnök hivatalos elfoglaltsága miatt a közgyűlésen nem jelenhetett meg,' egyházi elnök két bizottsági tagnak megválasztását hozza javaslatba Kiss Béla lelkész és Grosz Frigyes ker. isk. igazgató személyeiben. A közgyűlés elnök ajánlatát egyhangúlag elfogadta. Végül az időközben felmerült ügyek kapcsán elnöklő főesperes említést tesz a kerületnek azon intézkedéséről, hogy a szeretetadomány címén begyűlt összeget egyházmegyénkint 3 egyházközség között fogja évenként felosztani s kéri a közgyűlést, hogy abban az esetben, ha Brassómegyére kerülne a sor, Apáca, Barca-Ujfalu és Bácsfalu szegény s építkező egyházakat ajánlhassa a kerület figyelmébe. Közgyűlés az előterjesztett indítványban egyhangúlag megnyugszik, csupán arra kéri az elnököt, hasson oda a kerületnél, miszerint jövőre a kiosztásról előre értesítse az egyházmegyét, hogy a segélyért folyamodó egyházak kérvényeiket beadhassák, s a szükséglet kellő módon megállapítható legyen. Ezek után kezdetét vette az esperességi közgyűlés, melyet Skita Mihály m. felügyelő nyitott meg szép szavak kíséretében. A közgyűlés tagjainak igazolása kapcsán elnök jelenti, hogy az egész egyházmegyéből csak Hosszúfalu-Alszeg nem küldött a gyűlésre képviselőket és pedig az illető lelkész jelentése szerint azért, mert a gyűlést, melynek e pont is tárgya volt, felmerült zavarok miatt fel kellett oszlatnia. Egyben kéri az egyházközségre a meghatározott birság kirovását, Tudomásul vétetett ezek után az elnök évi jelentése, melynek „az egyházpolitikai törvények hatása" címénél az esperességi közgyűlés azon indítványt hozza, hogy kerestessék meg a kerületi közgyűlés, miszerint az igazságügyminisztertől eszközöljön ki egy olyan rendeletet, mely világosan kimondja azt, hogy a házassági elválásoknál világi részről a kereset megindítható ne legyen, mindaddig, míg a felek egy a lelkész által megkisórlett előleges békéltetésről szóló bizonyítványt fel nem mutatnak. Ez indítvány meghozására az esp. közgyűlést azon szomorú tapasztalat indította, hogy jelenleg a lelkész által megpróbált békéltetési kísérletek, melyek a múltban rendszerint eredményre vezettek, világi elemek részéről megakadályoztatnak, csakhogy minél több lehessen a pereknek száma. Hosszabb vitát provokált a közgyűlés 12-ik pontja, melyben a számvevőszék tett jelentést az egyházak költségvetéseiről s mely ponttal kapcsolatosan Deák Sándor számvevőszéki elnök kér a számvevőszék nevében elégtételt a közgyűléstől Masznyik Gyula hosszúfalusi lelkésznek a kerületi számvevőszékhez beterjesztett fellebbezésében foglalt súlyos sértegetésekért s egyben bejelenti az összes számvevőszéki tagoknak tisztükről való lemondásait. Miután Masznyik Gyula a közgyűlés szeme előtt beismerte, hogy e sértegető kifejezéseit felhevült állapotában írta s csak az igazság kiderítését célozta s miután a használt kifejezésekért bocsánatot kér, a közgyűlés pedig a számvevőszék minden tagja iránt osztatlan bizalmának, elismerésének, sőt dicséretének adott kifejezést, a számvevőszék tagjai visszavonták lemondásukat egyben fentartva maguknak azon jogot, hogy a kerületi számvevőszék határozatára reflektálhassanak. A költségvetések és számadások letárgyalása után Szóvádi Lajos alesperes, a vallástani bizottság működéséről számol be. A vallásvizsgák szép eredménye, a hitoktatók s lelkészek buzgó munkálkodásáról tettek tanúságot. Súlyos kifogás csak a krizbai egyházközség-