Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-08-03 / 31. szám

272 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ . 1906 Azon körülménynél fogva, hogy a bácsi egyházmegye az 1905. évi közgyűlésén .jkvi 13. pont alatt a kiskéri papi földre vonatkozó határozatát egyhangúlag hozta, továbbá, hogy a kerületi jogügyi bizottság javaslata nyomán a kerületi közgyűlés Mezőberénynél a papi földeket oly természetűeknek Ítélte, melyele meg nem válthatók, mert annak idején egyenesen lelkészi javadalom céljaira adattak. Kiskérnél pedig a papi földet nem tartotta oly alapítvány természetűnek, a mely az E. A. 227: §-a alá tartoznék: a bácsi egyházmegye egy kiváló fiatal lelkésze az ez évi júl.3-án tartott egyházmegyei közgyűlésen interpellálta az egyházmegyei elnökséget, hogy mért nem felebbezte meg az egyházmegye ez ügyben hozott egyhangú határozatát, mely ugyanazon elvből indult ki, mint a kerületi közgyűlésnek a mezőberényi papi földre vonatkozó határozata, tudniillik, hogy a papi földek megváltása már azért sem engedhető meg, mert azok annak idején egyenesen lelkészi javadalom céljaira adattak és így az E. A. 227. §-a szerint csakis az alapítók által megjelölt célokra fordíthatók és fentartandók. Az élénk vitának, mely ezen interpelláció következtében az ezidei bácsi egyházmegye közgyűlésén keletkezett, az eredménye az lett, hogy a bácsi egyházmegye az ügyet, miután az eljárásról a közgyűlésnek előbb tudomása nem volt, most az egyetemes gyűlésre viszi legalább elvi határozathozatal végett, mert magától érthető, hogy olyan különböző határozatok, mint Mezőberény és Kiskér példája mutatja, egyházigazgatásunk tekintését nem emelik és az egyházközségben a papi fizetés csonkításának vágyát terjesztik. Nézzük most már, hogy ezen papi földek miképen vannak telekkönyvezve. Az ókéri telekkönyvben például ez emígy van : „Az ókéri 322. számú telekkönyvi betétben „AI. Temető ; Ali. Templom; AIII. Lelkészi javadalom. Af. Tanítói javadalom". Gondolom, a hol papi föld van, helyesen csakis ebben a formában van telekkönyvezve és e tekintetben célszerű volna, ha mindazok a tisztelt tiszttársak, kik papi földet haszonélveznek, nyilatkoznának, hogy az egyetemes közgyűlés ez ügyben összegyházunkra szóló, félre nem magyarázható elvi határozatot hozhasson. Hogy a kincstár, mely legtöbb földeket adományozott lelkészi és tanítói javadalomra, mint alapító ezen ügyben mily nézetben van, bátorkodom ideírni az aradi magyar kir. Allamjószágigazgatóságnak egy ily természetű bulkeszi esetre vonatkozó intézményét, mely szórólszóra emígy hangzik: „Magyar Királyi Állam Jószág Igazgatóság Aradon. 26.613/1903. szám. Nagytiszteletű Kottler Ottó ág. ev. lelkész Úrnak Bulkesz. A zombori kir. kincstári ügyészséghez folyó évi július 24-én, 68. szám alatt intézett előterjesztésére, tárgyalások befejeztével értesíttetik Nagytiszteletűséged, hogy a királyi kincstár mint alapító megtagadja azon törekvés végrehajtását, mely szerint a lelkészi javadalomhoz tartozó és a bulkeszi 3-ik számú betétben A. II., 3. sor., 333. hrsz. alatt felvett kert iskolai célokra felhasználtatni céloztatik és kijelenti, hogy az alapító kir. kincstár közbenjöttével a betétszerkesztéskor megállapított és a fenti betétben A. II., 1—6. sor alatt felvett lelkészi javadalom a mindenkori lelkész haszonélvezetében és birtokában csonkítatlanul továbbra is fentartandó. A kir. kincstár mint alapító és mint Bulkesz község volt földesura már 1786/7. években végrehajtott úrbérrendezés alkalmával az ev. templomtérre 164 D ölet, két iskolára 858 • ölet és a paplakra, belsőségekre, tehát udvarra és kertekre 1829 • ölet hasíttatott ki, mely terület 52 • öl eltéréssel, mely a belsőségek időközi rendezésénél és szabályos kikerekítésénél többletként merült fel, de már 1856/7-ik évi általános helyszíneléskor is a lelkész békés birtokában találtatott, tehát most már elbirtokoltatott, jelenleg is mint lelkészi .javadalom van telekkönyvezve. De a kincstár a 42-ik házszám alatti úgynevezett „

Freihaus" 426 • öllel a községnek engedtetett át, mely felett a község rendelkezvén, ezt a belsőséget bármely céha felhasználhatja. A kir. kincstár, mint alapító, fentebb kifejtett álláspontját, az 1889. évi augusztus 20-án és megmutatott meghívólevél 1-ső pontjában foglalt azon kikötés, hogy ha a hitközség a templom és a lelkészlak között levő kertet iskola építésére szükségelvén, ezt címed csere útján átengedni köteles volna, annál kevésbbé befolyásolhatja, mert ez nemcsak az 1874-ik évi Canonica visitatióval ellenkezik, hanem mert a meghívóba felvett ezen kikötés az alapító kincstár jóváhagyását meg nem nyerte és Nagytiszteletűségecl minden kicserélést ellenez, minélfogva ezen kikötés a meghívólevélből törlendő és a bulkeszi 3. számú betétben felvett lelkészi javadalom, mint a mindenkori lelkész fizetésének alapját képező és kizárólag ódtala és csonkítatlanid haszonélvezendö alapítvány fentartancló. Arad, 1906. évi november hó 11-én. Künn Lajos jószágfeliigyelő". Ha most már az ember ezen jószágigazgatósági intézmény tartalmát elfogulatlanul vizsgálja, önkénytelenül azon gondolatra jut, hogy oly eset is fordulhat elő, hol valamely egyházközség az egyházi hatóság engedelmével megváltja a papi földet s annak ellenértékét, saját becsiílésének megfelelőleg, készpénzben fizeti a lelkésznek. A lelkész, önálló hivatalt nyerni óhajtván, az így szerkesztett hivánj t elfogadja. De állásának elfoglalása után meggyőződik, hogy az egyházközség a papi föld bérbeadásából kétszerannyit vesz be, mint a mennyit a lelkésznek megváltás címén fizet. A lelkész erről jelentést terjeszt be az alapító kincstárhoz és az egyház nemcsak a papi föld visszaadására, hanem a bértöbblet visszafizetésére is lesz elitélve. Nyilvánvaló, hogy az egyházközség ez által nemcsak legérzékenyebben sújtatnék, hanem a' tönk szélére is sodortatnék. Mellékesen említem, hogy nálunk egy helyettes községi jegyző a község által neki felajánlott fizetés mellett elvállalta az állást; de midőn három év múlva más helyre rendes községi jegyzővé megválasztatott, jelentést tett, hogy előbbi helyén az egy telek jegyzői földet nem haszonélvezte és a község el lett marasztalva, a jegyzői föld három évi bérletét, 3000 forintot kellett neki megfizetni és meg is fizette. Figyelembe veendő még az a körülmény is, hogy az egyházközségek azért kínálják a papi földért egy készpénzbeli összeget, mert tudják, hogy a földért kétszerannyi bért kapnak. Kiskér egyházközség például a megváltott papi földért 4173 kor. 80 fillért vesz be, a papi fizetés tehát 2173 kor. 80 fillérrel csonkittatott. Igen, de a megváltást szokás azon érvvel támogatni, miszerint a papi földnek készpénzbeli ellenértéke biztos jövedelem, holott a földbér változó. Hát kérem teljes tisztelettel, minálunk Bácskában már 20 év előtt katasztrális holdnak bére 25 forint volt és azóta folyton emelkedik s biztosra vehető, hogy a mindig intenzivebb földmívelés mellett még továbbra is fog emelkedni. De ha beállana is azon eset, hogy a földbér apadna, szeretném én tudni, hogy a lelkész 3—4 évi félbérletet, tehát 3—4000 forintot veszítsen, hiszen ez további 3—4 évi sanyarú évre kárpótolná a lelkészt s képessé tenné, hogy az ismeretlen jövőre megélhetésének, gyermekei neveltetésének biztos alapját vesse meg. Tudom, hogy a zsinat óta az akadálytalan és szorgalmas pastorizálás érdekében a lelkészt mindinkább