Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-07-20 / 29. szám

256 1906 végén az ev. ref. atyafiakkal való osztozkodás szám­szerű alapjaira nézve bekivánt tájékoztatás nézete szerint, mint egyedül igazságos alapon, csakis a lélekszámará­nyon nyugodhatik. (Elénk tetszés.) Majd rátér a köz­igazgatási év legkimagaslóbb eseményeire s ezekről — tekintettel arra, hogy a főesperesi jelentés velők ki­merítően foglalkozik, csak futólag tesz említést — így többek között arról, hogy az egyetemes egyház hosszas vajúdás után végre megalkotta az iskolai bizottságokról szóló egyetemes szabályrendeletet, a mely az egész nép­iskolaügyet egységesen szabályozza és máris érvénybe lép. Végül kegyelettel emlékezve meg báró Radvánszky Béla egyetemes gyámint. elnök és Bachát Dániel bánya­kerületi püspök haláláról, s kérve, hogy emléküknek a közgyűlés is benső részvéte kifejezésével szenteljen jegyzőkönyvében egy lapot, a tanácskozásokat megnyitja, s azok sikeres lefolyása érdekében a jelenlevőktől hat­hatós érdeklődést, testvéries megértést kór. A nagy tet­széssel fogadott, magas színvonalon álló megnyitó beszé­det főesperes indítványára a közgyűlés egész terjedelmében jegyzőkönyvébe iktatja, a magvas fejtegetésekért s buzgó működéseért az egyházmegyei felügyelőnek hálás elis­merését fejezi ki s a beszédében Apponyi miniszter üdvözlésére és a közegyház veszteségeinek részvétteljes megörökítésére nézve elhangzott javaslatokat határozati erőre emeli. Majd egy kedves jelentést hallgatott meg az egy­házmegye, Materny főesperes jelentette ugyanis, hogy épen a gyűlést megelőzőleg két nappal vett részt Zelenka Pál püspök és özv. Mosánszky Győzőné szül. Antony Paula úrnő Budapesten tartott esküvői szertar­tásán többi esperes társaival együtt. Méltó s az egyház­megye részéről a mi szeretett főpásztorunk iránt tartozó és mindig a legőszintébb szívvel tanúsított ragaszkodás­ból kifolyó kedves kötelességnek tartja tehát, hogy őt egyházmegyénk ez alkalommal testületileg is üdvözölje és élete ez alkonyodó korában kötött frigyére a Gond­viselés Urától, Istenétől a verőfényes béke boldog áldásait esdje. Az indítvány lelkes helyesléssel talál­kozott. Az üdvözlő távirat Balla Jenő esp. jegyző fogal­mazásában azonnal elküldetett s reá még a gyűlés folya­mán megérkezett a Budapesten időző püspöknek a „gyöngéd figyelmet" megköszönő választávirata. Gondos figyelem tárgya volt a főesperesi jelentés. Közérdekű részei: hogy a lelkészi karban változás nem történt; a felügyelői karban a Budapestre költözött Tolnay Kornél helyére debreceni felügyelőnek Gebauer Károly gyáros, a meghalt dr. Trájtler Sámuel nyíregyházi II. felügyelő helyére Martinyi József főgymn. nyugalm. igaz­gató, a Tokajban lemondott Bolner Károly helyére Roth­fuchs János gyógyszerész választattak meg 1; új alapít­ványok 5815 K értékben tétettek; adományok címén a különböző egyházi intézményeket számos szamaritánus kéz ez évben is gazdagon támogatta; építkezés címén, nagyobbára iskoláik fentartására és 1— mint Debrecen­ben és Nagyváradon — új iskolák építésére mintegy 54,000 koronát költöttek egyházaink; a szegény gyerme­kek felruházására, tankönyvvel ellátására s általában az iskolaügy támogatására szép példát nyújtottak a debre­ceni filléregylet és polgári asztaltársaság, a nagybányai és nyíregyházi egyház és özv. Nauendorf Henrikné úrnő Pazdicson; továbbá örvendetes mozzanatként vette tudo­másul az egyházmegyei közgyűlés azt, hogy Kölesén a téli estéken a lelkész és a tanító vallásos és népies ismeretterjesztő felolvasásokat tartottak; hogy Nagyvára­don a nőegylet erőteljes társadalmi tevékenységet fejt ki az egyház javára s hogy ugyanott Glatz Antal szemé­lyében az egyház régi hű tagja neveztetett ki főispánnak ; hogy Nyíregyházán a templomegyesület a lelkészek buz­gólkodása következtében máris 28,000 K összeget bizto­sított a templom belső berendezésére, és hogy két ottani 30 évi szolgálati időt betöltött tanító. Stottan Lajos és Ruhmann Endre törzsfizetése 200-200 koronával emel­tetett, nemkülönben, hogy Geduly Henrik lelkész október 6-iki imája közkívánatra kinyomatván, ez a rozsnyói árvaháznak 290 K-t jövedelmezett; hogy S.-A. Ujhelyben Korbély Géza lelkésznek fáradozásai elismeréseiül 200 K tiszteletdíjat szavazott meg az egyház, hogy Sókút libá­jának, Csáklyónak új iskolája rendeltetésének átadatott; hogy Tokaj szórványának nagy részét meglátogatta a lelkész s az Úr szent vacsoráját nekik mindenütt kiosz­totta ; hogy Pazdics filiáiban és szórványaiban a Luther­társaság adományaként 350 példány húsvéti és karácsonyi beszédet osztottak szét, hogy Klazányban Vladár Erzsike úrleány konfirmációja alkalmából az egyházat szép oltár­szőnyeggel és térdelőpárnával lepte meg, hogy:Újklenóc 1700 K költséggel szerzett orgonáját magasztos rendel­tetésének már átadta; hogy Varaimon Diószeghy János főszolgabíró közbenjárására gróf Hadik-Barkóczy Endre templonihelynek 300 négyszögöl belsőséget ajándékozott a város közepén. A megtartott egyházi és iskolai ünne­pélyek közül e helyütt a kegyelettel megült Bocskay­emlékünnepélyt említjük fel; egyébként okt. 6., márc. 15., karácsonfa-iinnepélyek, böjti vallásos összejövetelek (Nagykároly, Sókút) stb. voltak a nevezetesebb, általános érdekű ünnepélyes mozzanatok. Az egyházpolitikai törvé­nyek a hitbuzgóságra befolyással nincsenek, káros ki­hatásukat inkább anyagi téren érzik a lelkészek, a mennyi­ben ott (mint pl. Nyíregyházán), hol a lelkészi javadalom legtetemesebb részét a stólák képezik, az anyakönyv elvétele máris érzékeny veszteséget okoz. Irodalmi téren ez évben főkép Boros János nagykárolyi, Révész János nagybányai, Geduly Henrik és Paulik János nyíregyházi, Korbély Géza sátoraljaújhelyi lelkészek nevével találko­zunk. Az egyházmegyei elnökség egyházlátogatást Pazdi­cson tartott, különböző ügyek elintézésére pedig a fő­esperes személyesen megjelent Újhelyben, Nagyváradon, Pazdicson, Miskolcon, Ungvárt, Újklenócon; építkezési engedélyt adott az elnökség Kölesének, Nagyváradnak, Tokajnak, Ungvárnak, Merészpataknak. A Zsedényi-ala­pítvány kamatait Loykó Imre pazdicsi tanító, ugyanezen alapból 50 K jutalmat Szolár Pál kölesei tanító kapott. Az egyházmegyét Honétzy Miksa nyug. tokaji lelkész és Harmath Gergely debreceni dékán halálában veszte­ség is érte s fájó tudomásul szolgált az is, hogy Nagy­károlyban az egész tisztikar lemondott. A gondos fő­esperesi jelentést az egyházmegye közönsége buzgó főesperese részére történt hálás elismerés kifejezése mellett vette tudomásul s azon reményét nyilvánította, hogy a főesperes bevezető szavaiban jelzett s őt teendői végzésében gátló betegség (bár a betegség az egyház­megye példás, a mi főesperesünktől már megszokott kitűnő vezetésén nyomot egyáltalán nem hagyott) mi­hamarább a régi teljes egészségnek adjon helyet. Debreceni dékánná Horvay Róbert dr. főreáliskolai tanárt, a Barlangligeten tartandó kerületi közgyűlésre pedig szavazati joggal Korbély Géza és Paulik János lelkészeket, dr. Prok Gyula és Gebauer Károly világiakat választotta a közgyűlés s az utóbbi ügygyei kapcsolato­san elhatározta, hogy az egyházkerületi közgyűlés idejé­nek megállapítása tekintetében a kerület ismételten hozott határozatának betartását szorgalmazza. Egyházkerületi tanítóképviselőül Kubacska István nyíregyházi tanítót hozza javaslatba. Az egyetemes papi nyugdíjintézet másfél év múlva jut ama helyzetbe, hogy a szabályszerűleg megállapított évi

Next

/
Oldalképek
Tartalom