Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-07-06 / 27. szám

241 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ . 1906 EGYHÁZI ÉLET. Egyházi közgyűlések naptára. Jul. 10—11. Tisza­vidéki egyházmegye Debrecenben. Tolna-Baranya-Somogyi egyházmegye Gyönkön. Júl. 11. Pozsonymegyei esperes­ség Somorján. Júl. 12. Pozsonyvárosi egyházmegye Po­zsonyban. Júl. 13. Szepesi városi egyházmegye Krom­pachon. Júl. 17—18. Nógrádi egyházmegye Balassa­gyarmaton. Júl. 19. Sárosi egyházmegye Kis-Szebenben. Júl. 20. Tátraaljai egyházmegye Késmárkon. Jul. 24. Nyitrai egyházmegye Ó-Turán. Júl. 25—26. Zólyomi egyházmegye Besztercebányán. Júl. 26. Barsi egyház­megye Nemcsényben. Aug. 21—22. Tiszai kerület Barlang­ligeten. Aug. 23—24. Dunáninneni kerület Pozsonyban. A mosoni egyházmegye június 27-én tartotta évi közgyűlését Zurányban. A gyűlést az egyházmegyei tanítókarnak négyhangú, igen sikerült éneke és Hajsó Gusztáv levéli lelkésznek buzgó imádsága nyitotta meg. Azután Ringbauer Gusztáv felolvasta esperesi jelentését, melyben nemcsak egyházmegyénk mult évi életét rajzolta le a tőle megszokott alapossággal és érdekességgel, ha­nem kiterjeszkedett benne hazai evang. közegyházunk fontosabb mozzanataira is. így megemlékezett Baehát Dánielről és Radvánszky Béláról, megható szavakkal ecsetelvén azon fájó veszteséget, mely egyházunkat ezen oszlopos férfiak elhunytával érte. A gyűlés emlé­küket jegyzőkönyvileg örökítette meg. Az évi jelentésből kiemeljük még a következőket: Az esperesség összes gyülekezeteiben 1905-ben született 288 gyermek, ezek között volt 169 fiú és 119 leány, 17-tel kevesebb, mint az előző évben; meghalt 103 finemű és 106 nőnemű személy, összesen 209 (+37), eskettetett 48 tiszta ev. pár és 11 vegyes, összesen 59 (-f-12); konfirmáltatott 105 fiú és 86 leány, összesen 191 (-f- 10); az úrvacsorá­hoz járult 1995 finemű és 2385 nőnemű személy, össze­sen 4380 (-j- 485!). Olyan eset most sem fordult elő Mosonban, hogy gyermeket keresztelés nélkül hagytak volna szülei, vagy hogy híveink esketésnél és temetés­nél az egyház közreműködését kerülték volna. A vegyes házasságú párok közül 8-an semmiféle egyezséget nem kötöttek leendő gyermekeik vallására nézve, 3-an tiszta evangelikus nevelésben egyeztek meg. Hozzánk nem tért be senki, Moson-Szolnokon azonban volt 1 kitérés. Az esperesség iskoláit 572 fiú és 572 leány, összesen 1144 mindennapi iskolaköteles gyermek látogatta; az ismétlösök száma 444 volt. Az esperességben van 2 Evang. Férfiak Énekkara, melyek közül különösen a rajkai fejt ki Weltler János ifjú tanító buzgó vezetése alatt szép tevékenységet, a mennyiben ünnepi istentisz­teleteknél s temetéseknél való közreműködésével nagy­ban járul hozzá a gyülekezet építéséhez. Bárha másutt is sikerülne a tanító uraknak hasonló eredményt elérni, hogy ne lenne egyetlenegy egyházunk sem ilyen ének­kar nélküli Németjárfalun szegényalap létesülvén, ezek száma már most 6 az esperességben. Szeretetadományt kaptak a mosoni esperességbeli gyülekezetek kivülröl 103L04 K-át, saját tagjaiktól 296361 K-át, maguk adtak kifelé 1000'50 koronát. Dicséretes példányképül feljegyzendő, hogy a hegyeshalmi gyülekezetnek 37 gaz­datagja, a kisded Oroszvár példáját követve, a kollek­turát örök időkre betábláztatta saját birtokára s hogy ugyancsak Hegyeshalom az esperességi lelkészi nyugdíj­intézet javára évi 20 K járulékot szavazott meg. E tények, mint a gyűlésen konstatáltatott, Wenk Károly lelkész buzgóságáról tanúskodnak. A Gyámintézet összes bevétele 379*93 K (—14-68) volt, melyből 215'67 K a kerületi gyámintézetnek küldetett, 56*42 K a nagy szeretetadományhoz, 20 K az esperességi lelkészi nyug­díjintézetnek adatott; az alapszabályszerűleg megmaradó egyharmad (87"40 K) Magyaróvár, Oroszvár, Királyhida és a pozsonyi diakonisszaintézet közt osztatott szét egyenlő részekben. A Boeskay-alapra befolyt 86'03 K, a pogánymisszióra 50"40 korona. Az esperesi jelentés személyi vonatkozású részleteiből megemlítendő, hogy M.-Óvár Csatáry Sándor óvári szolgabírót, Levél dr. Steltzer Mátyás óvári ügyvédet választotta meg felügyelő­jének, Miklósfalu pedig Wertsik Lajost a nyugalomba vonult Göhring Mihály helyébe tanítójának. Ebner Gyula rajkai tanító ez idén töltötte be 40-dik szolgálati évét. E két utóbbi tanférfinak érdemét a gyűlés szintén jegyző­könyvileg örökítette meg. A Zsedényiánumra első sorban Graf Samu, második sorban Matther Sándor, zurányi tanítókat ajánlotta a gyűlés. Mivel az esperességi tanítói egyesület beterjesztett jegyzőkönyve egész váratlanul sajnálatát fejezte ki „azon harc felett, mely a mult év­ben a régi jó iskolai vizsgarendszer* ellen folyt", sajnos, ezidén is hosszas és igen heves vita indult meg a felett, vájjon a régi vizsgarendszer, melyet némelyek, élükön a főesperessel, költségesnek és a tanügyre nézve nem oly haszonnal járónak Ítélnek, megtartandó-e a jövőben is. De mivel majdnem az egész tanítói kar és a gyüleke­zetnek is túlnyomó többsége lelkes hívei a régi szokás­nak, újból kimondatott, hogy minden a régiben maradjon e tekintetben. Azonban megalakította a gyűlés az egy­házmegyei iskolai bizottságot, melynek egyik főfeladata lészen, végre valahára esperességünkben is keresztül­vinni népiskoláinknak az Egyházalkotmány 189. §-ában megkövetelt rendszeres megvizsgálását, mely célra Zim­mermann János, németjárfalvi lelkész még fel is olvasta előadói javaslatát. A nyugalomba vonult Posch Frigyes levéli lelkész helyébe .Seybolcl Károly zurányi lelkész választatott az egyházmegyei törvényszék tagjának. Végül még megemlítendő azon fontos határozat, hogy Schöpf Sándor, rajkai felügyelő indítványára a gyűlés jegyző­könyve ezentúl magyar nyelven is fog vezettetni s hogy a magyar jegyzőkönyv 200 példányban nyomattatik ki, a minek költségeiről maga az indítványozó fog gondos­kodni. Magyar jegyzőnek dr. Steltzer választatott. Egyházmegyei gyűlés. A győri ág. h. ev. egyház­megye f. évi közgyűlését június 29-én tartotta Győrött Horváth Sámuel esperes és Barcza Géza felügyelő elnök­lete alatt. Az egyházi jegyző buzgó imája után, esperes üdvözölvén a szép számban megjelent tagokat, hang­súlyozza, hogy hosszabb beszédet mondani nem akar, mert egyrészt minden perc drága, másrészt egyházi köz­életünk terén sem talál sok örvendeteset. Saját egyház­megyénk három új iskola s részben tanítólakás építése, továbbá egy új orgona felállítása és nagy számú önkéntes adomány által szép tanújelét adta ez évben is a prot. áldozatkészségnek. Ezt annyival örvendetesebb jelenség­nek tartja, mert az 1848. XX. t.-c. alapján a jogosan sürgetett állami segélyezés nagyan lassan indul meg. A mostani kormány által kilátásba helyezett 3 millió K segély csak újabb buzdítás arra, hogy „a jótétemények­ben meg ne resteljiink". Miután a megbízólevelek számba vétettek, az elnökség a közgyűlést megalakultnak jelenti ki. Mindenekelőtt az esperes terjesztette be nagy gond­dal összeállított évi jelentését, mely egész terjedelmében jegyzőkönyvbe vétetni határoztatott. A jelentés szerint az áldozatkészségben előljárt Barcza Géza felügyelő és fia Barcza Dezső egyházmegyei világi jegyző, kik közül az * Mosonnak talán egész Magyarországon egyedül álló külön­legessége, hogy az összes tanítók és az összes leikészek rendsze­resen családjaikkal együtt mindnyájan megjelennek az egyes gyüle­kezetek évzáró vizsgáin.

Next

/
Oldalképek
Tartalom