Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-05-04 / 18. szám

152 1901) zivatarban jelenik meg s Izrael költészete a tlieophániákat, mint zivatart szokta ábrázolni; a cherubokban, melyeken lovagol, rögtön felismeri az, ki a mythologiai képzetek magyarázatához szükséges gyakorlatot megszerezte, a zivatarfelhők személyesitését és a csak Jesajásnál említett szeráfok is világosan az égi kígyó, a villám personiücatiója. Még egy igen fontos tényre szeretnék utalni. A Jahve Istennév sajátságos formájának, mely igealak, imperfectum képzés, a pogány sémiták gazdag pantheonjában csak arab talajon van analógiája. Az előttünk ismeretes sok száz sémi Istennév között csak 4 ily képzést tudunk kimutatni s mind a 4-et csakis arab földön, melyhez a Sinai félsziget nyelvileg és ethnographiailag tartozik. Ha már most mind e tényeket egybevetjük, azon meggyőződéshez kell jutnunk, hogy Jahve eredetileg valóban egy a Sinai hegyen, ez ősrégi kultuszhelyen, tisztelt Istennek neve volt, mit Mózes átvett és vele Izráel Istenét, az ő „atyáik Istenét" jelölte. (Folyt, köv.) KÜLFÖLDI KRÓNIKA. Ausztria. A római propaganda úton-útfélen igyekszik az evangelikus szellem megnyilatkozásának ártani s mert a hatalom kezében van, sikerül is neki a kellemetlenkedés. Legnagyobb erélylyel dolgozik azon, hogy a németországi candidatusok osztrák polgárjogot ne nyerhessenek, most legújabban ismét visszautasította a minisztérium Kummeltey, az egeri egyház vikáriusának a honosság iránt beadott folyamodványát. Ez már a huszadik eset! Jellemző a bozen-griesi eset is. Miután az ottani evangelikus egyház sok küzdelem után végre oda jutott, hogy összegyűjtött tőkéjéből templomot építtetett volna, hosszú utánjárásra volt szüksége, míg az építési engedélyt az illető hatóságoktól megkapta. Már-már azt hitték, hogy minden nehézségen túl vannak, a mikor kitűnt, hogy római propaganda még most is tud akadályokat gördíteni a terv megvalósítása elé, folyamodványt folyamodvány után küldenek róni. kath. részről a hatóságokhoz, hogy az építkezési engedélyt vonják vissza s oly nagymérvű terrorismust fejtenek ki, hogy Bozenben nem találkozott vállalkozó, a ki az evang. templom építését átvette volna, Insbruckból kellett egyet hívni. Természetes, hogy az evang. iskolák is szemet szúrnak s a római propaganda itt is minden követ megmozgat, hogy az iíjúság nevelését a saját érdekkörébe bevonhassa. így Stájerországban az úgynevezett interconfessionális iskolát akarják bevezetni,, a mely liberális elnevezés alatt állami róm. kath. tanintézeteket kell érteni, hogy a néhány stájerországi evang. iskolát tönkre tehessék, a mint az már Alsó-Ausztriában megtörtént, a hol volt rá gondjuk, hogy az interconfessionalis iskolák az ultramontanismusnak szolgáljanak. Nem riad vissza a római propaganda semmiféle eszköztől, s természetesen úgy az élőkkel, mint a halottakkal érezteti hatalmát. Kupferbergen egy ev. asszonyt, a helységi temetőbe a rendes sorba temettek, addig jártak a szolgabiróságra e „sérelem" miatt, míg az a koporsót ki nem ásatta s most a temető árka szélén pihen a szegény, még halálában is gyűlölt protestáns nő. Galíciában meg nemcsak, hogy a róm. kath. lelkész semmi áron sem engedte meg a harangozást egy temetés alkalmából, de még az utca népe és az iskolás gyermekek tüntető zajt csaptak a temetés ideje alatt. És mindennek dacára folyton terjed a „Los von Rom" mozgalom, folytonosan új meg új prédikátori állomások keletkeznek, mindég újabb meg újabb áttérésekről hoznak hírt az evang. lapok. Sőt ép a protestáns sajtó emelkedőben van, most már evang. hetilapja is van az osztrák ev. egyháznak; „Der österreichise Protestant" című lap, mely eddig havonként egyszer jelent meg, most bővített tartalommal hetenként jelenik meg. EGYHÁZI ÉLET. Az egyetemes pénzügyi bizottság április hó 25-én ülésezett Budapesten b. Prónay D. elnöklete alatt. Jelen voltak: D. Baltik F., Zelenka P., Gyurátz F. püspökök, Laszkáry Gy., Zsilinszky M., Ihász L. kerületi felügyelők és több bizottsági tag. Főtárgy volt a Róth-Teleky Johanna alapítvány ösztöndíjainak kiosztása. Bendl pénztáros jelenti, hogy az alapítványnak és a tartalékalapnak kamatai kitesznek 4116 K-t, mely összeghez a tartalékalapból 84 K-t véve 4200 K jutna kiosztásra, vagyis mint a múlt évben a 60 ösztöndíjra egyenként 70 K esnék. A bizottság ezen előterjesztés-indítványt elfogadta, mire Zsigmondy Jenő főjegyző előadta, hogy az összes ág. h. ev. főiskolákat 156 theologus, 76 jogász (Eperjesen) 187 VII. oszt. és 145 VIII- oszt. ág. hitv. tanuló látogatja ; egyúttal jelzi a számarányt, mely szerint az egyes iskolákbeli hallgatók részesíthetők. A bizottság gondos tájékozás után az érdem, a szegénység, az erkölcsiség és a származás mérlegelésével a 60 ösztöndíjat a következőképen osztotta meg: 1. Békéscsabának 1 (új) 2. Budapestnek 3, (2 régi 1 új.) 3. Eperjesnek 17; 9 theologus, ezek közt 5 régi, 4 új ; 6 jogász : 2 régi, 4 új ; 2 gymnasista, mind a kettő új. 4. Iglónak 2, (újak.) 5. Késmárknak 2, (régiek.) 6. Nyíregyházának 1, (régi) 7. Pozsonynak 12, 8 theologus, 6 régi, 2 új; 4 gymnasista, 1 régi 3 új. 8. Rimaszombatnak í régi.-9. Rozsnyónak 2 új. 10. Szarvasnak 4, 1 régi, 3 új. 11. Selmecnek 3, új 12. Sopronnak 12 ; 8 theologus, 6 régi, 2 új; 4 gymnasista (új). Feltűnt, hogy a felsőlövői főgymnasium VII. és VIII. oszt. ág. hitv. evang. tanulói részéről nem érkeztek be folyamodványok. Bemutattatott Szűts Gábor volt pozsonyi theologus folyamodványa a Lissovényi László alapítvány kamatainak kiutalványozásáért. E folyamodvány már 1905 márc. hóban érkezett be, de az 1905-iki pénzügyi bizottsági üléseken nem volt tárgyalható azon okból, mert Szűts Gábor mint hittauhallgató e kamatra igényt nem tarthatott. Miután Szűts jelenleg külföldön tanárnak készül és a jenai egyetemen colloquált, a bizottság Szűts Gábornak az alapítvány 125 K kamatját megszavazta Tárgyaltatott az 1907. évre szóló költségelőirányzat, mely csak egynehány K-val tér el a folyó évitől. Ezzel kapcsolatban jelenti a pénztáros, hogy az 1905-iki túlkiadás 2630 K, mely összegből a bizottsági tagok díjaira 2000, nyomtatványokra 630 K esik. Az utóbbi összeg megtérül, az előbbi nem. A bizottság a túlkiadást a tartalékalapból kivánja fedeztetni, mely ez által nagyon is fogy; a folyó évben a bizottsági tagok költségei a múlt évi egyet, gyűlés rendelkezései folytán szintén apadni fognak. Utolsó tárgy volt az Üllői-úti háztelek beépítéséhez szükséges költségek fedezése. A bizottság abban állapodott meg, hogy e költségek egyelőre az egyet, nyugdíjintézet vagyonából, mely jó részt takarékbetétekből áll, fedeztessenek, az előlegezett összeg pedig 4%-kal kamatoztassék mind addig, mig az