Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-04-20 / 16. szám

136 ] «»00 vagy érthetetlennek látszik, mert nem tudja az olvasó, hogy a próféta mit akar, mire tesz célzást, mily viszonyok és körülmények lebegnek szemei előtt. Mindkét érzés teljesen jogosult és indokolt, Az izráeli profetismus mindenkép történeti jelenség, melynek valódi megértéséhez az izráeli vallás- és profántörténetnek teljes és pontos ismerete szükséges. Teljes és pontos ismerete az izráeli vallástörténetnek, hogy megítélhessük, mit jelentett az, mi előttünk magától értetődőnek látszik, annak szájában, annak korában, ki azt legelőször kimondotta; teljes és pontos ismerete az izráeli profántörténetnek, hogy megérthessük azon viszonyokat, a melyek befolyása alatt a próféták működtek s a melyekre hatást kívántak gyakorolni. Az izráeli vallás- és profántörténetnek ily pontos és teljes ismeretét megszerezni persze nem könnyű dolog. A célt csak nagy fáradsággal s csak igen körülményes úton lehet elérni, miután az izráeli hagyomány maga, úgy a mint az jelenleg az Ó-Testámentom könyveiben előttünk fekszik, a profántörténetről mindenkép egyoldalú, sok tekintetben helytelen, saját népének vallástörténetéről pedig teljesen hamis képet nyújt s ezáltal számunkra az igazságnak megismerését végtelenül megnehezíti. Azon korban, midőn az O-Testámentom történeti könyvei mai lezárt alakjokat nyerték, a babyloniai számkivetés alatt és után, — a nép saját múltját máinem értette, sőt szégyenlette. Nem tudták felfogni, hogy annak előtte minden oly máskép volt, és ezért a mennyire lehetett, a múltról szóló tudósításokban mindent elhomályosítottak vagy egyszerűen kitöröltek, min az utókor megütközött. így jártak el az arabok is. Az iszlám győzelme után „a dőreség" korának — a mint az iszlám előtti időt nevezik, — minden nyomát szándékosan elsimították, úgy hogy a legnagyobb fáradsággal járó munkára vállalkozik az, ki a régi arab pogányságot csak némileg világosan kívánja megismerni. Hasonló példát mutat a német nép története is, hol a keresztyénségre áttértek tévútra vezetett és elvakult buzgalma a pogány irodalmat, melyet még oly férfiú, mint Nagy Károly, szeretetteljes odaadással gyűjtetett össze, rendszeresen megsemmisítette. Ez utóbbit ugyanazok, kiknek az ó-izráeli irodalom összeállítását és lezárását köszönjük, szerencsére nem tették meg. Átdolgozással és egyes javításokkal segítettek magukon, de meghagytak még mindig annyit, hogy a modern kritikának gyakorlott szeme legalább támpontokat találhasson az igazság kiderítésére. S az ó-testámentomi tudománynak sikerült is legújabban a 2000 évnél idősebb fátyolt fellebbentem s Copernicuséhoz hasonló eljárással, a mennyiben a hagyományt látszólag egyszerűen megfordította és fejetetejére állította, a történeti igazságot diadalra juttatni. Bátran állithatom, minden személyes önhittség nélkül, miután a kutatás e terén csak munkás vagyok és nem felfedező, hogy az izráeli profetismusnak valódi megértése általában csakis 25 év óta lehetséges, mert csak ez idő óta nyert helyes képet a tudományos világ az izráeli vallástörténet tényleges fejlődéséről és valódi menetéről, — és mert csak az ékiratok anyagának megoldása és kikutatása tette lehetővé az ó-izráeli profántörténetnek pontos ismeretét. Azon reménynyel kecsegtethetem tehát magam, hogy az alábbi fejtegetésekben, melyek számára becses érdeklődésöker kérem, egész ujat nyújthatok mindazon t. hallgatóimnak, kik az ó-testámentomi tudomány legújabb fejlődési enetét figyelemmel nem kisérték. Mielőtt az izráeli profetismusra térnénk át, egy előzetes kérdést kell eldöntenünk: Micsoda a próféta általában ? És mindjárt ki fog tűnni, hogy már a fogalom-meghatározásnál kezdődik a homály és félreértés. Mindenki használja e szót: próféta, és ért is alatta valamit. Ha megkérdezzük, mit, — a megkérdezett bizonyára így fog válaszolni: De hisz ez egész világos és magától értetődő. A próféta olyan ember, a ki a jövőt előre megmondja. A szó maga is világosan mutatja ezt: mert pro annyit jelent, mint előre, phémi mondani, a prophétés tehát előre megmondó. A tényállás ezt látszólag meg is erősíti; mert az O-Testámentomnak összes ú. n. prófétái a jövővel foglalkoznak s a populáris felfogás szerint az ő tulajdonképeni feladatuk és jelentőségük nem egyéb, mint hogy Krisztust előre megjövendölték De a mily elterjedt e felfogás s a mily általánosan elfogadott e magyarázat, ép oly téves is és az izráeli profetismus valódi lényegét és legmélyebb jelentőségét legkevésbbé sem juttatja érvényre. Hogy a régi Izráel számára ez nem lehetett az eredeti fogalom, azt megcáfolhatlan nyelvi argumentummal bizonyíthatjuk. A sémi nyelveknek nincs meg az a képességűk, hogy szóösszetételeket képezzenek. Az előre megmondás fogalmát tehát a sémi nyelv egy egyszerű szóval ki sem fejezheti.

1 Sőt maga a görög prophétés szó sem jelenti ezt, dacára látszólag oly világos etymologiájának. Azon férfiakat, kik a jövőbe látnak s azt megjövendelik, a görög mantis-nak nevezi; Kalchast, Teiresiast prophétés-nek nevezni a görögben lehetetlen volna. (Folyt, köv.) KÜLFÖLDI KRÓNIKA. Ausztria. A bécsi Oberkirchenrat most e napokban adta ki a mult évi áttérések hivatalos kimutatását, a mely örvendetes jele annak, hogy az evangéliumi mozgalom nem hogy csökenne, — a mint azt az ultramontán lapok szeretik állítani — hanem ép ellenkezőleg folytonos növekvőben van. A mult évben 4855 tért át az evang. egyházba, tehát jóval több, mint az előbbi évek bármelyikében sőt 500-zal több mint 1904-ben. A mozgalom kezdete 1898 óta eddig összesen 33810 lélek tért át a róm. kath. egyházból, az utolsó évben 4480 és pedig legtöbbnyire nőtlen férfiak, hajadon leányok és házasulandó párok, kevésbbé egész családok. E tények nagy fontossággal bírnak, valamint az is, hogy az áttértek közt több a nő, mint a férfi. Csehországban a mozgalom csökkent, a nyugoti német superintendencia 254 áttéréssel kevesebbet tudott a mult évben felmutatni, mint 1904ben a mi jele annak, hogy a lelki ellátás a lelkészi állomások csekély számánál fogva nem eléggé teljes. A legnagyobb számot a bécsi superintendencia érte el, a hol 729 lélek tért át a mi egyházunkba. Alsó-Ausztriában e mozgalom határozott növekvőben van, Bécs maga 944 esettel többet tud felmutatni, mint a mult évben, 1898 óta 8542 személy tért át s most Bécs 64,500 protestáns lelket számít. Legerősebb a mozgalom Stiriában, az 1905. év még az 1901. évet is túlszárnyalja 882 esettel. 1898 óta 4416 lélekkel szaporodott evangelikus egyház, ennek fele Grácra esik 2274 s mig 8 évvel azelőtt Stiriában csak 11.500 protestáns volt, van ma 18,300 a mi 60% szaporodásnak megfelel. Sajnos, hogy vannak kitérések is, 1899 óta összesen 6147 személy tért ki az evang. egyházból, legnagyobb részt a róm. kath. egyházba, de a szekták is sokat elvettek tőlünk. A német superintendenciákban 1905-ben volt 4125 áttéréssel szemben 675 kitérés, a szláv superintendenciánál 402 áttéréssel szemben 338 kitérés, a szláv-német 1 E nyelvi argumentum, melyet Cornill Lagarde-tól vett (1 Lagarde Deutsche Schriften II. Abdruck Gött 1891. 223. old.) téves (A ford.)