Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-04-20 / 16. szám

136 ] «»00 vagy érthetetlennek látszik, mert nem tudja az olvasó, hogy a próféta mit akar, mire tesz célzást, mily viszo­nyok és körülmények lebegnek szemei előtt. Mindkét érzés teljesen jogosult és indokolt, Az izráeli profetismus mindenkép történeti jelenség, melynek valódi megérté­séhez az izráeli vallás- és profántörténetnek teljes és pontos ismerete szükséges. Teljes és pontos ismerete az izráeli vallástörténetnek, hogy megítélhessük, mit jelentett az, mi előttünk magától értetődőnek látszik, annak szá­jában, annak korában, ki azt legelőször kimondotta; teljes és pontos ismerete az izráeli profántörténetnek, hogy megérthessük azon viszonyokat, a melyek befolyása alatt a próféták működtek s a melyekre hatást kívántak gyakorolni. Az izráeli vallás- és profántörténetnek ily pontos és teljes ismeretét megszerezni persze nem könnyű dolog. A célt csak nagy fáradsággal s csak igen körül­ményes úton lehet elérni, miután az izráeli hagyomány maga, úgy a mint az jelenleg az Ó-Testámentom köny­veiben előttünk fekszik, a profántörténetről mindenkép egyoldalú, sok tekintetben helytelen, saját népének val­lástörténetéről pedig teljesen hamis képet nyújt s ezáltal számunkra az igazságnak megismerését végtelenül meg­nehezíti. Azon korban, midőn az O-Testámentom törté­neti könyvei mai lezárt alakjokat nyerték, a babyloniai számkivetés alatt és után, — a nép saját múltját mái­nem értette, sőt szégyenlette. Nem tudták felfogni, hogy annak előtte minden oly máskép volt, és ezért a mennyire lehetett, a múltról szóló tudósításokban mindent elhomályosítottak vagy egyszerűen kitöröltek, min az utókor megütközött. így jártak el az arabok is. Az iszlám győzelme után „a dőreség" korának — a mint az iszlám előtti időt nevezik, — minden nyomát szándékosan el­simították, úgy hogy a legnagyobb fáradsággal járó munkára vállalkozik az, ki a régi arab pogányságot csak némileg világosan kívánja megismerni. Hasonló példát mutat a német nép története is, hol a keresz­tyénségre áttértek tévútra vezetett és elvakult buzgalma a pogány irodalmat, melyet még oly férfiú, mint Nagy Károly, szeretetteljes odaadással gyűjtetett össze, rend­szeresen megsemmisítette. Ez utóbbit ugyanazok, kiknek az ó-izráeli irodalom összeállítását és lezárását köszön­jük, szerencsére nem tették meg. Átdolgozással és egyes javításokkal segítettek magukon, de meghagytak még mindig annyit, hogy a modern kritikának gyakorlott szeme legalább támpontokat találhasson az igazság kide­rítésére. S az ó-testámentomi tudománynak sikerült is legújabban a 2000 évnél idősebb fátyolt fellebbentem s Copernicuséhoz hasonló eljárással, a mennyiben a hagyo­mányt látszólag egyszerűen megfordította és fejetetejére állította, a történeti igazságot diadalra juttatni. Bátran állithatom, minden személyes önhittség nélkül, miután a kutatás e terén csak munkás vagyok és nem felfedező, hogy az izráeli profetismusnak valódi megértése általá­ban csakis 25 év óta lehetséges, mert csak ez idő óta nyert helyes képet a tudományos világ az izráeli vallás­történet tényleges fejlődéséről és valódi menetéről, — és mert csak az ékiratok anyagának megoldása és kikuta­tása tette lehetővé az ó-izráeli profántörténetnek pontos ismeretét. Azon reménynyel kecsegtethetem tehát magam, hogy az alábbi fejtegetésekben, melyek számára becses érdeklődésöker kérem, egész ujat nyújthatok mindazon t. hallgatóimnak, kik az ó-testámentomi tudomány leg­újabb fejlődési enetét figyelemmel nem kisérték. Mielőtt az izráeli profetismusra térnénk át, egy előzetes kérdést kell eldöntenünk: Micsoda a próféta általában ? És mindjárt ki fog tűnni, hogy már a foga­lom-meghatározásnál kezdődik a homály és félreértés. Mindenki használja e szót: próféta, és ért is alatta vala­mit. Ha megkérdezzük, mit, — a megkérdezett bizonyára így fog válaszolni: De hisz ez egész világos és magától értetődő. A próféta olyan ember, a ki a jövőt előre meg­mondja. A szó maga is világosan mutatja ezt: mert pro annyit jelent, mint előre, phémi mondani, a prophétés tehát előre megmondó. A tényállás ezt látszólag meg is erősíti; mert az O-Testámentomnak összes ú. n. prófétái a jövővel foglalkoznak s a populáris felfogás szerint az ő tulajdonképeni feladatuk és jelentőségük nem egyéb, mint hogy Krisztust előre megjövendölték De a mily elterjedt e felfogás s a mily általánosan elfogadott e magyarázat, ép oly téves is és az izráeli profetismus valódi lényegét és legmélyebb jelentőségét legkevésbbé sem juttatja érvényre. Hogy a régi Izráel számára ez nem lehetett az eredeti fogalom, azt megcáfolhatlan nyelvi argumentummal bizonyíthatjuk. A sémi nyelveknek nincs meg az a képességűk, hogy szóösszetételeket képezzenek. Az előre megmondás fogalmát tehát a sémi nyelv egy egyszerű szóval ki sem fejezheti. 1 Sőt maga a görög prophétés szó sem jelenti ezt, dacára látszólag oly világos etymologiájának. Azon férfiakat, kik a jövőbe látnak s azt megjövendelik, a görög mantis-nak nevezi; Kalchast, Teiresiast prophétés-nek nevezni a görögben lehetetlen volna. (Folyt, köv.) KÜLFÖLDI KRÓNIKA. Ausztria. A bécsi Oberkirchenrat most e napok­ban adta ki a mult évi áttérések hivatalos kimutatását, a mely örvendetes jele annak, hogy az evangéliumi moz­galom nem hogy csökenne, — a mint azt az ultramontán lapok szeretik állítani — hanem ép ellenkezőleg foly­tonos növekvőben van. A mult évben 4855 tért át az evang. egyházba, tehát jóval több, mint az előbbi évek bármelyikében sőt 500-zal több mint 1904-ben. A moz­galom kezdete 1898 óta eddig összesen 33810 lélek tért át a róm. kath. egyházból, az utolsó évben 4480 és pedig legtöbbnyire nőtlen férfiak, hajadon leányok és háza­sulandó párok, kevésbbé egész családok. E tények nagy fontossággal bírnak, valamint az is, hogy az áttértek közt több a nő, mint a férfi. Csehországban a mozgalom csökkent, a nyugoti német superintendencia 254 áttérés­sel kevesebbet tudott a mult évben felmutatni, mint 1904­ben a mi jele annak, hogy a lelki ellátás a lelkészi állomá­sok csekély számánál fogva nem eléggé teljes. A leg­nagyobb számot a bécsi superintendencia érte el, a hol 729 lélek tért át a mi egyházunkba. Alsó-Ausztriában e mozgalom határozott növekvőben van, Bécs maga 944 esettel többet tud felmutatni, mint a mult évben, 1898 óta 8542 személy tért át s most Bécs 64,500 protestáns lelket számít. Legerősebb a mozgalom Stiriában, az 1905. év még az 1901. évet is túlszárnyalja 882 esettel. 1898 óta 4416 lélekkel szaporodott evangelikus egyház, ennek fele Grácra esik 2274 s mig 8 évvel azelőtt Stiriá­ban csak 11.500 protestáns volt, van ma 18,300 a mi 60% szaporodásnak megfelel. Sajnos, hogy vannak kitérések is, 1899 óta össze­sen 6147 személy tért ki az evang. egyházból, legnagyobb részt a róm. kath. egyházba, de a szekták is sokat elvet­tek tőlünk. A német superintendenciákban 1905-ben volt 4125 áttéréssel szemben 675 kitérés, a szláv superintenden­ciánál 402 áttéréssel szemben 338 kitérés, a szláv-német 1 E nyelvi argumentum, melyet Cornill Lagarde-tól vett (1 Lagarde Deutsche Schriften II. Abdruck Gött 1891. 223. old.) téves (A ford.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom