Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-04-20 / 16. szám

132 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ * 1906 Egyéniségét híven jellemzik beköszöntőjének azon szavai, hogy méltóságát szolgálatnak nézi; tiszte a Krisztus szellemében való szolgálás, nem a maga dicsőségének, hanem az 0 dicsőségének keresése, önmegtagadással, szelídséggel, hittel. 0 valóban nem kereste, nem szolgálta a maga dicső­ségét. A köztisztelet, embertársai bizalma járt ő utána árnyékmódra. Ez kisérte el utolsó útjára is és borította koszorúk özönével koporsóját. Az elköltözött hü munkás ott van immár a számadásnak Ura előtt, hogy ítéletét várja. Nem egyedül áll ott: Megváltója vezeti őt szelíd kezé­vel s bizonyságot tészen róla, hogy mindvégig megmaradt benne, mint a szőlővessző a szőlőtőkén, hogy békével, gyönyörűséggel hordozta igáját. Míg élt, szeme, lelke folyton Mesterén, élte fejedelmén csüggött, vele, terhével együtt folyton nőtt, gyara­podott hűsége, lelkiismeretessége, önfeláldozása, így jutott folyton közelebb Ahhoz, a ki őt nyájá­nak őrizetére, legeltetésére elhívta. Az ő kegyelme virraszszon nyugvó porain, az ő áldasa lebegjen emlékén! Bachát Dániel püspök 66-dik évében halt meg. 1840. június 18-án, a gömörmegyei Ratkón született, gymnasiumba Sajó-Gömörön, Iglón, Rozsnyón, Eperjesen járt, a theologiát Eperjesen és Bécsben végezte. Mint végzett theologus régi evang. szokás szerint tanítónak mei\t.. Pribilinára, a liptpmegyei Hybbe, ősi articularis egyház filiájába. Az ifjú tanító annyira megnyerte gyüle­kezete bizalmát, hogy kedvéért Pribilina elszakadt Hyb­bétől s önálló anyaegyházzá alakult, a melynek Bachát lett első lelkésze. Ugyanott hamar körlelkészszé és esp. főjegyzővé lett, 1873-ban Geduly Lajos püspök aján­latára, a ki Bachát képzettségét s papi jellemét egy visitationális körúton ismerte meg, a budapesti tót egy­ház hívta meg lelkészül. 1874-ben Székács József indít­ványára s buzgólkodása következtében esperessé válasz­tották. Mind a két állásában csakhamar meghódította a közbizalmat. Meghasonlott egyházának visszaszerezte a békét s lassú, zajtalan, de szívós munkával legyőzte benne a Kollár-féle hagyományok és szellem erejét. A kerepesi-úti egyház ma már csak nyelvére tót, érzésre olyan hazafi, mint akármelyik budapesti vagy alföldi s dunántúli egyház. Bachát Dánielt 1879-ben a Kisfaludy-Társáság leve­lezőtaggá választotta irodalmi érdemeiért. írói munkássága már theologus korában kezdődött, költeményeket s novel­lákat irogatott, fordított magyarból, németből, lengyelből. Nagy jelentőségű s hazafias, irodalmi szempontból eléggé meg nem becsülhető munkát végzett azzal, hogy a ma­gyar költők java termését lefordította tót nyelvre s ezzel a magyar szellemnek utat tört. így fordított Arany, Petőfi, Gyulai, Szász Károly. Dalmady Győző, Győry Vilmos, Tóth Kálmán, Kiss József, Lauka Gusztáv, Balázs Sándor, Greguss Ágost, Jókai, Mikszáth, Temérdek, Bartók Lajos, Szendrey Julia, Zichy Géza gróf, Szabó Endre és Mikszáth műveiből. Fordításai összegyűjtve is megjelentek mintegy öt kötetben. A tót vallásos iroda­lomnak is tevékeny munkása volt s a bibliai tót nyelv­nek Baltik püspökkel együtt a legklasszikusabb kép­viselője. Az angol vallásos Iratokat Terjesztő Társulatnak 1874. óta mintegy 50 füzetet fordított magyarra és tótra. Részt vett a Magyar Ágenda összeállításában. 1891-ben a Luther-Társaság alelnökéül választotta s e tisztét 8 éven át viselte. A Kisfaludy-Társaságban ő mondott Győry Vilmosról szép emlékbeszédet. A kerület s egy­házegyetem legtöbb bizottságának tagja volt. A székes­főváros képviselőtestületének szintén nagy tekintélyű s általánosan tisztelt tagja. Tevékeny munkása s választ­mányi tagja a Magyar Vörös Kereszt-egyletnek. A Magyar Prot. Irodalmi Társaság múlt őszi soproni közgyűlése egyházi elnökül választotta meg. Évtizedek óta munkás tagja a Zpewnik-bizottságnak. 0 Felsége pár év előtt a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Hogy a fővárosban, s kiváltképen a VIII. kerületben mekkora népszerűsége volt, azt beiktatásán s most temetésén tapasztaltuk. * * * Bachát Dániel évek sora óta súlyos vesebajban szenvedett. Orvosi tanácsra esztendőről-esztendőre föl­kereste Karisbadot, a honnan 4—5 heti kúra után min­dig megerősödve, testben-lélekben felüdülve tért vissza munka műhelyébe. Régibb időben Szilágyi Dezsővel és Radó Kálmánnal sok kedves órát töltött s szép sétákat tett a gyönyörű vidéken. E két nagy emberünk igaz barátsággal ragaszkodott hozzá. Az utolsó években pedig Alex Albert budapesti tanítóval együtt járt ki enyhülést keresni. Az idén is oda készült. Már megállapította pro­grammját. Júniusban elnökölt volna a theol. akadémia szakvizsgálatán Pozsonyban s azután Bécsben leányánál megpihenve indult volna rendes útjára. A telet elég jól töltötte, naponta kisétált, többnyire fiával, Jánossal. Nagypénteken délután a városligetbe indultak ; a körúton és Andrássy-úton végig. Már útközben rosszullétről panasz­kodott. A friss levegőn kissé megenyhült, de azután megint elővette a baj, ájulás és szédülés környékezte. Egy kis idő múlva fiával kocsiba ült s haza hajtatott. A lépcsőn fiára támaszkodva nagy lassan fel tudott menni, szobájában azonban hirtelen nagyon rosszul lett s összeesett. Utolsó szava az volt: „János fiam, én érzem, meghalok". Az előhívott háziorvos, dr. Ernyei, már csak a halál beálltát konstatálhatta A szomorú hír gyorsan elterjedt a fővárosban s másnap már az egész országban. Mindenütt mély rész­vétet keltett. A gyászt fokozta az, hogy váratlanul történt. A hír vétele után az elhúnyt elnöktársa s jó barátja, Zsilinszky Mihály kerületi felügyelő nyomban megjelent a halottas háznál s kifejezte a kerület részvétét az elhúnyt családjának. Egyúttal kijelentette, hogy Bachát a kerület halottja s temetéséről gondoskodni fog. A székes­főváros tanácsa díszsírhelyet ajánlott fel azok közt, a kik a haza és Budapest szolgálatában érdemeket szereztek. Szombat délben Zsilinszky Mihály elnöklésével értekezletet tartottak, a melyen a temetés rendezésével Falvay Antal igazgatót bízták meg. Elsőben a jelenlevő Zelenka Pál püspököt kérték föl a szertartás végzésére, de mivel betegségére hivatkozva, fölmentését kérte, táviratban Gyurátz Ferencet és D. Baltik Frigyest, valamint Scholcz Gusztáv budapesti esperest kérték fel. A hányai egyházkerület a következő gyászjelentést adta ki: A bányai evang. egyházkerület fájdalmas érzéssel tudatja, hogy szeretett püspöke, Méltóságos és Főtisztelendő Bachát Dániel úr f. hó 13-án, életének 66-ik évében váratlanul elhúnyt. A megboldogult f. hó 16-án d. u. 4 órakor fog a kerepesi-úti ev. templomból örök nyugalomra helyeztetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom