Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-03-17 / 12. szám

J 905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 120 Ez nemcsak hálás lekötelezettségünk mérlegét mutatná, hanem hazai ev. művelődéstörténetünk szempontjából is igen értékes forrásadat volna mindenha. Segélyezett gyülekezetek száma A segélyezés c í N G O Ä giö O cC p M C módja és tárgya B S O N as 'S g N N £ >,'•£ ft 6B •O •O N >• fi ifi 0) N m f£ ° g * 1 lg w ° Segély címen .... 1947 1264 849 594 675 5329 Templom- ós toronyépí­tés címen .... 866 439 411 301 246 2263 Iskolaépület címen . . 296 154 162 214 51 877 Lelkészlak címen . . . 377 214 101 128 51 871 Épületjavítás címen . . 287 215 230 112 27 871 Telekvétel címen . . . 85 24 63 6 20 198 Adósságtörlesztés címen 680 334 432 328 176 1950 Lelkészi fizetési alap „ 155 191 182 45 24 597 Egyházi alap címen . . 91 70 24 17 20 222 Iskola-alap címen . . . 84 47 199 50 24 401 Lelkészi fizetés címen . 177 97 2,5 68 152 709 Tanítói fizetés s iskola­fentartás címen . . . 680 281 515 132 207 1815 Seminariumok címen . . 3 3 10 26 20 62 Folyó szükségletek címen 1066 709 484 240 337 2836 Istentisztelet és lelkipász­torkodás cimen . . . 208 219 104 26 119 700 Hclységbérlet címen . . 64 37 17 8 24 150 Templomfelszerelés cimen 674 345 302 91 73 1485 Vándorlelkész s. „ 8 19 5 6 4 42 Konfirm. árva- és diako­nissa-intézetek címen . 349 150 94 9 66 668 Özvegyi alapok „ 7 — 15 7 1 30 Temetők címen . . . 57 9 41 1 3 111 superintendens, központi elnök beszéde volt, a melylyel a főgyűlést megnyitotta. Miután a bádeni herceg üdvözlő szavaira válaszolt volna, visszapillantást vetett a lefolyt évre s annak az egyleti életet érdeklő kiválóbb esemé­nyeire. Minket e helyen közelebbről beszédének az a része érdekel, a melyben azon vádakkal foglalkozott, a melyeket a Gusztáv Adolf-egylettel szemben azon év augusztus havában Gáli 1 képviselő hangoztatott. A fel­szólalás odakünn felette kinos hatást keltett s egyál­talán nem volt alkalmas arra, hogy a jó testvéries viszonyt, mely hazai ev. egyháznnkat a németországi G. A.-egy­lettel összefűzi, még szorosabbra kötni segitsen. Ellen­kezőleg, bizonyos elkedvetlenedés s elidegenedés kelet­kezett nyomában. Pank e dologról igy emlékezik meg. (Vége köv.) Már maga az a tény azonban, hogy a németországi Gusztáv-Adolf-egylet fennállása óta csupán hazai négy ev. egyházkerületünk 402 egyháza számára több mint másfél millió márka szeretetadományban részesült, kell, hogy a legőszintébb hálával töltsön el mindnyájunkat e nemes intézet iránt. E hálánk csak még fokozódik, ha érezzük a jóleső hangot, a melylyel e kötet, különböző helyeken, hazai ev. egyházunkról megemlékezik. így pl. a midőn a diasporában végzett munkáról számol be, a melynek folyamán hazánkat is sorra veszi. Többek közt ezt mondja: „Egy ismert magyar püspöki székhelyről, Pécsről vettük nem rég a tudósítást, hogy az ottani r. kath. püspök betiltotta a magyar nemzeti hymnus ének­lését, csak azért, mert protestáns ember szerzeménye. Hát ez két szempontból tanulságos: egyrészt, mert a hymnus szerzője protestáns ember, jelezve, hogy a protestantismus és a magyar nemzet története nem ide­genek, sőt legnemesebb emlékeikben, legjobb férfiaik confessiójában egygyé forrottak teljesen ; másrészt, mert mutatja, mily kíméletlen elfogultsággal lép fel a róm. kath. hierarchia a protestantismus ellen s mily nehéz küzdelme lehet ott azon ev. gyülekezeteknek, a melyek sokszor állami adójuk 60, 80 sőt 150%-ját fizetik egyházuk fentartására." — Híven közli gyülekezeteink szükség­leteit, a mint azokat honi gyámintézetünk előtte feltárta — s ha már e szemléjéből is kiérzik a segítni kész jóakarat, ott, a hol négy kerületi leányiskolánkról emlékezik meg, róluk egyenesen az öröm hangján beszél, szintúgy a felsőlövői tanítóképzőről s intézetekről, a melyeket maga a központi egylet évi 3000 márkával segít s a melyekre magukra eddig már kerek 250,000 márkát áldozott. A gyűlésnek — melyen a bádeni trónörökös-herceg személyesen vett részt, s a melyet a bádeni uralkodó herceg, ennek neje s maga a német császár kitűntető telegrammokkal üdvözölt, sok kiemelkedő mozzanata között tán a legmélyebb hatású Pank lipcsei generál­EGYHÁZI ELET. Egy evang. gyülekezet feltámadása 275 esztendő múlva. Pőstyénben a XVII. század első tizedeiben még virágzó evang. gyülekezet volt, mely a hatalmas Thurzó­ház védelme alatt állt s a galgóczi esperességhez tar­tozott. Galgócz volt ugyanis a Thurzók egyik ágának (Szaniszlónak) a fészke s ott gynmasiumot is tartott fenn a bőkezű földesúri pártfogás. Thurzó Ádám 1630-ban elhagyta apái vallását s a pőstyéni hívektől elvette templomukat. Papjaik még voltak, de a nyáj a nyomás alatt annyira megfogyatkozott, hogy gyülekezetből las­san szórványnyá lett. 1896-ban a pőstyénvidéki evangé­likusok szép istentisztelettel ünnepelték meg a millenniu­mot, a theol. akadémia igazgatója dr. Masznyik Endre prédikált s az akad. énekkar is részt vett. Azóta főleg Koehler Edinhard urad. számtartó buzgóikodása folytán évről-évre tartottak istentiszteletet az állami iskola egyik termében magyar, német és tót nyelven. 1897-ben 14 taggal Pőstyén fiókegyházzá alakult s a fürdővendégek hozzájárulásával megkezdte a gyűjtést egy evangelikus templomra. Gr. Erdődy Ferenc földesúr, a kinek ősei évtizedeken át sanyargatták a protestánsokat, a park szomszédságában alkalmas telket adományozott a tem­plom számára, ugyancsak az Erdődy-uradalomtól s gr. Zedtwitz úr moraváni uradalmától mintegy 5000 kor. értékű építési anyagot kapott a szűkölködő Pőstyén. Kész­pénzadományokból egybegyűlt 13,000 kor. Márc. 12-én történt az alapkőletétel D. Baltik Frigyes püspök, Csulik Lajos nyitrai esperes, Gallás Pál verbói, Erclélyszky Mihály vágújhelyi lelkész részvételével. Jelen voltak még dr. Kostyál Miklós vármegyei főjegyző, Libertiny Gusz­táv kir. tan., tanfelügyelő, Sedivy László nyitrai refor­mátus lelkész, gróf Zedtwitz, Lázár galgóczi polgári is­kolai igazgató, Kovács Sándor pozsonyi theol. akad. tanár, a járási s községi hatóság fejei, Winter fürdőbérlő s a környékbeli hívek közül mintegy 1000-en A tótok öt óra járásnyiról is eljöttek a szép ünnepélyre. Baltik püspök két istentiszteleteit tartott azon egy délelőtt, előbb magyarul az elemi iskola egyik osztályában s azután az egybesereglett tót híveknek az udvaron. Innen ének­szóval indult a gyülekezet a templom telkére, a hol imád­ság, áldás s az okirat felolvasása után az alapkövet be­illesztették. Az ünnepséget barátságos ebéd követte a fürdő-szállóban, a hol a résztvevők lelkesen ünnepelték Baltik püspököt s a buzgó Koehler Edinhardot, a ki egy próféta lelkével s egy apostol kitartásával megépítette az Úrnak pitvarát a babyloni vizeknél a száműzöttek és kesergők számára. Pőstyén új anyagyülekezet köz­pontjává lesz, a melyhez egy sereg vágmenti falut csa­1 Gáli Sándor szélsöbali képviselő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom