Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-06-02 / 23. szám

1905 229 Jánost, Benka Gyula, Bujkovszky Gusztáv, Falvay Antal igazgatókat. A világiak közül Beniczky Lajost, Földváry Elemért, Rohonyi Gyulát, Haviár Dánielt, Rákóczy Istvánt, dr. Szontágh Antalt, Ivánka Pált, báró Ambrózy Bélát, Csipkay Károlyt, báró Podmaniczky Gézát és Gyulát, dr. Szelényi Aladárt, Lung György fővárosi tanácsost, Heuffel Adolf középitési igazgatót, dr. Zsigmondy Jenőt, dr. Sztehlo Kornélt, báró Solymossy Lajost, Hász Antalt, Fabiny Gyulát, dr. Wágner Gézát, Mágócsy-Dietz Sándort stb. A közgyűlés szokatlanul népes volt, a rendes közgyűléseken is ritkán látni ennyi tagot. A lelkészek és felügyelők, kivált a főváros szomszédságából kevés kivétellel mind megjelentek. A gyűlést Zsilinszky Mihály felügyelő nyitotta meg rövid beszéddel. A rendkívüli közgyűlés összehívásának oka ismeretes. A kerület érdemes püspöke leköszönt, székének betöltéséről intézkedni keli és pedig érdemes utóddal. Oly férfi kell, a ki evangelikus egyházunk és magyar hazánk lángoló szeretetén kívül értelme világosságával, szíve melegével, ítélete biztosságával, hite erejével, kérlelhetetlen kötelességérzetével, a keresztyén erényeknek nemcsak prédikálásával, hanem tántoríthatatlan követésével is például szolgáljon, a ki az apostol szavaként Isten népének élő tüköré legyen. A mai időkben nehéz ilyet találni, mert a valódi érdem gyakran magányba vonúl és elrejtőzik. Komoly megfontolásra van szükség e nagy pillanatban. Azonban fölösleges fejtegetni e gyülekezetben, a melyet egyházszeretet gyűjtött össze, mit kiván a püspöki méltóság, minő terhet jelent, micsoda tulajdonságokat tételez fel. Ezt kiki megtalálja az evangyéliomban, Pál és Péter leveleiben. Én bízom hitfeleink ítéletének tisztaságában, egyházszeretetében, higgadtságában, hogy nem csak megtalálják Isten lelkének útmutatása mellett a méltó utódot, hanem a választás folyamán megóvják evang. egyházunk méltóságát. Semmi sem szennyez be úgy, mint a törvénytelenség, önzés s a közjónak magáncélok alá rendelése. De ettől nem félek, hiszem, hogy ilyesmi ismeretlen dolog köztünk. E hitben és reményben üdvözölve az egyházmegyék küldötteit a közgyűlést megnyitom. A felügyelő beszédét többször megszakította a tetszés zaja, végén pedig éljenzés harsant fel. Sárkány Sámuel püspök szólalt fel ez után. Én is csatlakozom, úgymond, eluöktársam üdvözlő szavaihoz. Püspöki jelentés most nincsen, befejezett ügyeink, a mikről jelentéssel tartoznánk, szintén hiányzanak, de egy örvendetes jelenteni valóm mégis van. Ker. felügyelő urunkat Ő Felsége a v. b. t. t. méltósággal tűntette ki. Ifjúkora óta közbecsiilésben álló munkása ő az egyháznak és hazának, de legkedvesebb munkamezeje az evang egyház, az Úr szőlleje volt. A mi reá fényt vet, az a mi ragyogásunk is; minden, a mi őt éri, visszhangot ver a mi szivünkben is. Kívánom, hogy Isten soká tartsa meg őt egyházunknak, e nagy kerület élén. (Lelkes éljenzés). Zsilinszky meghatottan felelt s megköszönte e meleg családi ünnepet. Sem hivatalt, sem kitüntetést nem keresett soha, ez is váratlanúl érte. Elfogadta, mert annak az ügynek kitüntetését látja benne, a melyet ifjúságától fogva szolgál s a melyet ez után sem fog soha megtagadni. A királyi kegy azonban érdemes püspökünket is felkereste; Sárkány Sámuel élte alkonyán a Ferenc József-rend középkeresztjét kapta a csillaggal Ő Felségétől. Hadd hirdesse e rend búcsúzó püspökünk érdemeit s az a gyémántcsillag azt, hogy alatta igazi gyémánt szív doboy. (Lelkes éljenzés). Ez után megint Sárkány Sámuel állt fel s röviden, élőszóval ismételte lemondását Elfogódott hangon köszönte meg a kerület bizalmát. „Pályám kezdete óta hosszú vándorutat tettem. Állomásról-állomásra jutva csak munkám, terhem, felelősségem nőtt. Pihenésem nem volt 55 esztendő alatt. Végre 68 éves koromban feljutottam az oromra, kerületem püspöki pásztorbotot adott kezembe. 15 éve viselem, becsületes törekvéssel, jó igyekezettel, a hogy tehetségem engedte. Mindenkiben lehet gyarlóság, — tökéletes, gyarlóság nélkül való ember nincsen, — de kötességteljesítésben, szerénységben, szeretetben igyekeztem a püspöki székhez méltó lenni. Állásom nem változtatott meg, régi lelkem, hűségem, régi szivem megmaradt." (Igaz úgy van! Általános helyeslés.) Ez után kijelentette, hogy az új püspök beiktatásáig elvégezi a munkát. „Elfogúlt szívvel mondok köszönetet a kerület bizalmáért, — kivált nagymélt. elnöktársamnak, a ki nékem gyengének erős támaszom volt. Minden kétseges helyzetben oldalonmál állt baráti tanácsával, gyámolító kezével. Köszönetet mondok mindenkinek. Szálljon minél több Isten áldása a kerületre s terjedjen benne az erkölcs, hit és szeretet!" Ez után a gyűlés nagy éljenzése közben elhagyta helyét, A tagok felálltak helyökről s így nyitottak utat a teremből távozó ősz patriarkának. Távozta után Belohorszky Gábor, mint legidősb esperes ült az egyházi elnöki székbe. S ezzel megkezdődött a leköszönés tárgyalása. Haviár Dániel méltányolja a búcsúzó püspök jó szándékát, de — szerinte törvénybe ütközik az, hogy lemondása után is tovább szolgáljon. Az E. A.-nak rendelkező ereje van s ez azt rendeli, hogy a püspöki hivatal megüresedése esetén a legidősebb esperes szolgáljon s vezesse a püspök munkakörét. A kerület nem határozhat a törvény ellen. I)r. Zsigmondy Jenő kifejti, hogy az E. A. idézett szakasza halálesetre szól. A lemondás nem feltétlen, hanem abban az is benne van, hogy utódja megválasztásáig hivatalát megtartja. A célszerűség is ezt kívánja, mert Haviár indítványának elfogadása a püspöki irodának rövid időn kétszeres átadását és költöztetését tenné szükségessé, a mi nagy költséggel járna. Belohorszhj, mint legidősebb esperes, Zsigmondy nézetéhez csatlakozik; Haviár javaslata fölösleges és káros herce-hurcával járna. Helytelensége szembeszökő. Haviár még egyszer felszólalt, sőt Veres József is támogatta, Haviár érveinek ismétlésével. „A törvénytisztelet — úgymond — fontosabb a célszerűségnél". Kerül, a mibe kerül, első a törvény. Dr. Sztehlo Kornél bebizonyította ezután, hogy nem sértjük meg a törvényt, sőt a kerület hálával fogadhatja ősz püspökének utolso áldozatát. A közgyűlés ezután nagy többséggel (csupán Haviár és Veres voltak mellette), elvetette a Haviár-féle indítványt. A szavazatbontó bizottság tagjaiul Zsilinszky Mihály elnöklete alatt kiküldték Fabiny Gyulát, dr. Wagner Gézát, Haviár Dánielt, Schrancz Jánost, Horváth Sándort, Morhács Mártont, Falvay Antalt. A szavazatok beküldésének határideje június 30 s az egyházak közvetlenül a ker. felügyelőhöz küldik lepecsételt szavazataikat. Török József, Hász Antal, Szelényi és Földváry Elemér s Haviár felszólalása után elhatározták, hogy szavazólapokat nyomatnak a szavazásra vonatkozó részletes utasítással. Elhatározták, hogy a püspöki titkár és missiói lelkész hatáskörének szabályozásával várnak az új püspök megválasztásáig. A szarvasi tanítóképző átvételére vonatkozó szerződés kidolgozásával a tavalyi bizottságot küldték dr. Wágner elnöklésével, új tagnak beválasztották Mágócsy-Dietz Sándort.)— Benka Gyula kérdésére kimondta a kerület, hogy a szerződés megkötéséig, illetve a tényleges átvételéig a folyó ügyeket a helyi bizottság intézze, de tanerőt csak ideiglenesen alkalmazhat.