Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-02-10 / 7. szám

J 905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 77 A pietismus — aranykorában — pusztán az egyházi élet megújhodására törekedett, a második nemzedék már a tan felfogására is kiterjesztette figyelmét; a lutheri tantól eltérő nézeteket kezdett, hirdetni az újjászületésről, megigazulásról, az egyházi hivatalról. Ez utóbbinak felfogásában közel járt a keresztyénség régibb századaiban erős donatista állásponthoz. Általában Spener mozgalmának sokat köszönhet a protestantismus. Néki jár elismerés a confirmatió szép egyházi szokásának feltámasztásáért. A pietismus egész sor egyházi költőt szólaltatott meg, a kiknek ihletett énekeit mai napig őszinte, mély áhítattal énekeljük. Árvaházakat, jótékony intézeteket, iskolákat emelt, az irodalomnak új aranykort teremtett. Nálunk a teljes szolgaság korában a pietismus táplálta éhező népünket lelki eledellel. Ezért áldja Spenernek emlékét az egész evangelikus egyház. Dr. Tirtsch Gergely. Fürst János f. A pozsonyi evang. egyháznak gyásza van, elnöklő lelkésze, Fürst János, hosszas nehéz szenvedés után febr. 6-án meghalt 64 éves korában. Temetése nagy részvét mellett febr. 8-án ment végbe a nagytemplomból, a hol Schmidt K. J. németül, Trsztyénszky Ferenc esperes magyarul mondott az elköltözöttnek meleg búcsúszót. A gyülekezet kegyelete megható módon nyilvánult iránta, koszorúk tömege borította a koporsót. Az egyház intézetein kívül részt vett a végtisztességen a theol. akadémia tanári kara és ifjúsága, Pozsony szab. kir. város hatósága, a testvéregyházak elöljárósága s a nagyközönség, mely ismerte, becsülte s a melynek nehéz lesz lemondani arról, hogy alakját nem látja többé. Fürst János, a mint a pozsonyi evang. lelkészek anyakönyvébe írt önéletrajzából tudjuk, 1841 november 18-án a vasmegyei Máriafalván született, Felső-Lövőn, Sopronban és Halléban tanúit, a hol Beyschlag, Wuttke, Jacobi, Erdmann előadásait hallgatta és Tholuck glauchai paróchiáján meleg baráti szívet is talált. Nagy örömest beszélgetett hallei emlékeiről, az Ulrich-templomban prédikált is egyszer, — de minden emlékénél becsesebb volt az, hogy Tholuck és családja az épen akkor árván maradt ifjút fiú- és testvérképen vigasztalta, hogy ne érezze mindjárt az apátlanság dermesztő hidegségét. Hazajőve Haubner Máté pappá avatta s előbb Székács József mellett Pesten, majd Geduly mellett Pozsonyban káplánkodott. 1866-ban a vasmegyei Kukmér hívta lelkészéül, 1878-ban a nagytekintélyű Pozsony választotta meg Geyer helyére. Á pozsonyiak szeretetét rövid időn megnyerte s alesperessé, ker. törvényszéki bíróvá, majd a theol. akad. kisbizottság elnökévé választották. Mindegyik hivatalában hűséggel járt el; évek hosszú sora óta volt a pozsony városi elemi iskolák felügyelője, a lyceumban több ízben kerületi elnök. Sokszoros kudarc sem kedvetlenítette el attól, hogy a theol. akadémiának önálló szabad theol. facultássá fejlesztésén ne munkálkodjék. A theologia tudományos művelését korán háttérbe szorította nála a gyakorlati lelkészkedés sok gondja, követelése, de azért a szabadelvű theol. felfogást, a tudomány iránt való érdeklődést haláláig megőrizte. Egyik utolsó öröme volt a magyar Luther megjelenése. Az ő pozsonyi pásztorkodása a nagy alkotások idejére esik (akadémia, új lyceum, Theol. Otthon, lyc. internátus stb.) s egyháza megható módon ünnepelte 1903-ban 25 éves szolgálati örömünnepét. Pozsony városának is egyik legnépszerűbb alakja volt; mint városi képviselő nem faltörő, de határozott harcosa a magyar hazafias iránynak, a mely egyik oszlopát vesztette benne. Földi pályája nem volt tüneményszerű ; nem fényes, inkább zajtalan, állandó sikerek jellemzik. Nagy megpróbáltatások nem érték, családi életében teljes boldogságot talált, de semmi szerencse nem keményítette meg szívét; az élet javaival bölcsen, szerényen élt s kedélyessége révén a gyülekezet sok családjának szeretett lelkiatyjává lett. Özvegye, hat gyermeke maradt; egy leányát Szeberényi Lajos Zsigmond, csabai lelkész, egy másikat dr. Tolnai Vilmos, budapesti evang. gymn. tanár bírja nőül. (K. S.) Hegyi Mihályné meghalt. A régi idők, Czobor Erzsébetek és Lorántífy Zsuzsánnák korának egy kései sugára húnyt el Hegyi Mihálynéban. Testestől-lelkestől magyar nő volt, egyúttal szigorú protestáns, a ki egész életének, verítékének gyümölcsét, lelke szerelmét e két oltár között osztotta meg. Nem volt esztendő, hogy egyegy nagyobb alapítványáról ne hallottunk volna. Végrendeletében is gazdagon gondoskodik templomról, iskoláról, árvaházakról, szeretetintézményekről, a melyek szívéhez nőttek. Egyik örököse a Magyar Prot. Irodalmi Társaság. Kegyeletes lelkületét jellemzi, hogy a magyar gályaraboknak Debreczenben emlékoszlopot állított. Áldás, szeretet a nemes nő emlékén! Japán és a keresztyénség című mai közleményünkre külön is felhívjuk olvasóink figyelmét. írója dr. Prőhle Vilmos a japán nyelvnek és irodalomnak egyik legalaposabb ismerője, a ki külföldön is számot tenne. Csak örvendhetünk, hogy az Őrálló munkatársai közé állt s hogy kutatásaiban, mint jó evangelikus ember a japáni keresztyénség és evangelizáció sorsának is figyelmet szentel. Kitüntetés. Ő Felsége a magyar király Martinyi Józsefnek, nyíregyházi gymnasiumunk érdemes/ nyugalomba vonult igazgatójának az oktatásügy térén tett szolgálataiért a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta. A kiváló tanférfiú munkásságát lapunk ez idei harmadik száma méltatta behatóan. Lelkésziktatás. Szenden f. é. jan. 29-én iktatta hivatalába Jánosy Lajos fehérkomáromi esperes Piri Károlyt, a gyülekezet új lelkészét Neliiba Lajos száki lelkész segédkezésével, nagy közönség, a járási hatóságfejeinek s az összes felekezetek képviselőinek jelenlétében. Isten áldása kisérje az új lelkészt bold. HeringLajos örökében! — Tótpelsöczön néhai Kuzma Adolf utódjául febr." 19-én iktatják be Vitális Gyulát, a zólyomi egyházmegye s általában közegyházunk egyik legderekabb papját. Vitálisnak egyházias munkássága eddigi kisebb gyülekezetébensamegyébenisköztiszteletet szerzett. Örömmel és reménynyel köszöntjük őt a nagyobb munkamezőn ! Lelkészválasztás. Kassán, a második rendes lelkészi állásra egyhangúlag Molír Béla, eddigi vallástanárt választották meg kilenc pályázó közül. Lelkészjelölés. A gyomai ág. hitv. ev. egyház elhányt lelkésze helyére Soltész Gyula birdai, Hajts Bálint orosházai, Ménhardt Mihály tiszakálmánfalvi és Friedrich Zsigmond bajai lelkészeket jelölte. A választás még e hónapban lesz. A zombori ág. hitv. ev. egyház felügyelőjévé Schulz Ágoston dr. kir. ügyészt választotta. Jótékonyság. Özv. Hunfalvy Pálné, néhai nagy tudósunk s kiváló hitsorsosunk özvegye elhatározta, hogy boldogult férjének az egyetemes evang. egyház theol. akadémiájára (Pozsony) tett alapítványát megkétszerezi s addig is, míg a tőkét lefizetné, évente 800 koronát szán kamat fejében ösztöndíjul. A nemeslelkű és keresztyén módon gyászoló özvegyen és szent elhatározásán legyen Istennek gazdag áldása! — Gr. Andrássy Dénesi a jótékonyságáról országszerte ismert főúr, a kladzáni evang. gyülekezet (Zemplén m.) templomának helyreállítására 1000 koronát adományozott. Áldás a kézre, mely fáradhatatlan a jótevésben!