Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-02-03 / 6. szám

J 905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 69 szetes szaporodás l-re korlátozódik. A vegyes párok közül 3 a r. kath., 2 az ev. egyház javára rendelkezett gyermekeiről. Az áttértek anyakönyve 1903-ban 3 főnyi, 1866—1893-ig 21 főnyi veszteséget mutat jobbára a r. kath. egyház javára. — Az Úr vacsorájával élt 925 személy. A tanítói stólát az egyház megváltotta, a lelkészi stólát pedig a lelkész javaslatára 1895. okt. 1-től fogva szabad adománynyá változtatták. A szegény iskolás gyermekeket a gyülekezet a maga ösztöndíjalapjaiból s a nőegylet is segélyezi. Az algimnázium egykori alapjának jövedelmét részint a vallástanítás rendszeresítésére, részint ösztöndíjakra fordítja az egyházközség. A nőegylet évi kiadása 2081 kor., vagyona 28.000 kor. Van a gyülekezetnek férfi filléregylete, szegényintézete (menedékházzal), helyi nyugdíjintézete 19.000 kor. tőkével, nyilvános könyvtára (évente 700—800 látogatóval s 12.000 kötettel). A pénztár összes bevétele 81.910 kor., kiadása 3822 kor. átvitellel ugyanannyi. Az egyház tiszta vagyona a teher leszámításával 627.820 korona. Az egyház halottainak, főkép Kulcsár Károlynak, fáradhatatlan gondnokának szép emléket állít az egyház. Az egész évkönyv meg van tömve az összehasonlítás kedvéért statisztikai táblázatokkal, a minek jó és rossz oldala is van. A figyelve olvasó és tanulmányozó, mint történeti segédforrásnak hasznát veheti, a nagy közönség s avatatlan olvasó eligazodását azonban nehezíti. Hogy valami biráló észrevételt is tegyünk, a szerkesztésben nagyobb világosságot, átlátszóságot szeretnénk. A közmívelődési és jótékonysági intézmények több helyütt összefolynak benne. Általában azonban nagyon tanulságos könyv. Bennünket főkép az hatott meg, hogy a gyülekezet tagjaiban nem közönséges anyagi megterhelés mellett, akkora és állandó az adakozó kedv. Helyés egyetemes egyházi célok perselye egyetlen árva esztendőn sem marad üresen. Szabadka. A bácsi missiónak ez ifjú s eleven egyháza szintén kiadta értesítőjét. Benne van a gyülekezet viszontagságos története, az egyház aranykönyvének egy lapja, Kruttsehnitt Antal templomfelavató egyházi beszéde, s az egyházközségnek mint missiónak szabályrendelete. A történelmet (Iványi Istvántól) s az aranykönyvet örömmel olvastuk. Jól esett látnunk, hogy Szabadka a biztos fejlődés egyenes útján van s jelenlegi vezetőségében megvan az érzék és lelkesedés a jövendő virágzó kor megteremtésére. A szabályrendelet 16. §-a azonban nem ragadott el bennünket, mert az egyházat egészen földi intézménynek fogja fel, a melyben emelkedettebb erkölcsi felfogásnak nincs helye. E § szerint „oly tagok, kik politikai jogaiktól valamely bűntény miatt mogfosztattak, vagy jogerősen vád alá vannak helyezve, illetve csőd alá jutottak, habár egyházi terheiket pontosan fizették is, mindaddig, míg jogaikat vissza nem nyerték, szavazati jogukat nem gyakorolhatják." Nem szólunk az ellen, ha a bűntény miatt elitélteket, mint az egyház ellen is vétő bűnösöket éri ez a fegyelmi büntetés. Illő, hogy az egyház feddhetetlenek gyülekezete legyen. Ámde a vád alá helyezés még nem elitélés; a vád alá helyezés felmentéssel, fényes elégtétellel is végződhetik, — hiszen még az ítélkezés sem csalatkozhatatlan. Miért cégérezzen ki az egyház olyanokat, a kiknek lelkén semmi folt, csak a gyanú árnyéka? Előfordúl az az eset is, hogy a földi igazságszolgáltatás egyes jóviseletű rabokat idejök lejárta előtt feltételesen szabadon bocsát. Minden krisztusi szellem és emberi józanság azt kívánja, hogy e megtérőket ne taszítsuk el, ne bélyegezzük meg s adjunk módot újjászületésökre. Vájjon ezt a célt szolgálja ez a 16. §. ? Ott van azután a csődbejutás, a mi legtöbbször az embertől nem függő szerencsétlenség eredménye, jégverés, tűzeset vagy más efféle csapás. Hogy kerül az ilyen sorsverte ember, hozzá még, ha egyházi kötelezettségeinek pontosan eleget tesz, az elítéltekkel, a bűnök miatt megbélyegzettekkel egy sorba? Ez a szabályzat a rideg jog szempontjából kifogástalan lehet, — de krisztusi megbocsátó, fölemelő, nevelő szeretetet nem látunk benne. Inkább helyén van, ha a krisztusi lélek hatja át s enyhíti az állam intézkedéseit, mintha az állam kizárólag földi szempontokat mérlegelő felfogása nyomúl bele az egyházi életbe. Csákvár. E fehérmegyei kis egyházunk (212 lélek a mult esztendőn tovább haladt a gazdasági megerősödés útján. Évi bevétele 3024 kor., kiadás 2923 kor., pénztári maradvány 101 kor. Az egyház a fehér-komáromi egyházmegyei gyámintézettől 100 k., a b. Baldácsyalapból 200 kor. segélyben részesült, a mely összeggel a tanítólakás vételéből származó adósságát törlesztette. Néhai Fromm Teréz 800 kor. hagyott az egyháznak gyülekezeti alaptőkéül. Az 1896-ban alapított magtár értéke 101 mérő gabona, Az egyházközség jan. 6-iki közgyűlése Kovács Sándor theol. akad. tanárt a gyülekezet érdekében kifejtett munkásságáért tiszteletbeli presbyterré választotta. Pályázati hírek. Az újonnan rendszeresített budapesti lelkészi állásra a pályázat január hó 31-én járt le. Pályáztak összesen 21-en, köztük egy theol. akad. igazgató, két vallástanár; a többi rendes és segédlelkész. Iskolalátogatás. Gyurátz Ferenc püspök úr, mint minden esztendőben, az idén is meg akarta látogatni január hó folyamán a dunántúli egyházkerület kőszegi leánynevelő-intézetét. De minthogy betegsége ebben a szándékában megakadályozta, Szalay Ferenc, várpalotai lelkészt, a veszprémi egyházmegye esperesét, mint a leánynevelő intézet felügyelőjét bízta meg az intézet meglátogatásával. Szalay Ferenc esperes f. hó 23-án d. u. érkezett Kőszegre s még aznap értekezett a helyi bizottsággal. 24-én egész nap s 25-én délelőtt az intézet tanítását, rendjét, háztartását figyelte meg, hogy részletes jelentést tehessén a látottakról és hallottakról. A modori ev. kerületi leánynevelő-intézet f. hó 27-én Károly előestéjén, hangulatos ünnepélylyel ülte meg az intézet szellemi megalapítójának s igazgatóválasztmányi elnökének, Hollerung Károly esperesnek nevenapját. A 16 pontból álló gazdag programm szavalatokból (magyar, német és francia nyelven) ének és zeneszámokból és élőképekből volt igen ügyesen összeállítva s az egész rendezés és előadás a legkedvezőbb bizonyítékát adta azon egységes és derülten munkás szellemnek, mely az intézet falai között él és hat. Az ünnepélyen a környékbeli papság családostul, Modor város intelligentiája s a benlakó növendékek szülei közül is többen vettek részt: így hát ez valóságos családi ünnep jellegével bírt, de egyúttal annak melegével és közvetlenségével is. Szívből gratulálunk a sikerhez az igazgatóságnak és a tanítónői karnak. Építkező egyházainknak, akár templom, akár iskola, vagy lakásépítésről van szó, melegen és jó lelkiismerettel ajánljuk Oerey Ernő műépítész hitsorsosunkat (Budapest, V., Honvéd utca 28.), a ki a vállalkozókkal szemben a felügyeletet is elvégzi. Díjat nyert Aradon, Kondoroson, Budapesten. Jelenleg az érsekújvári templomot építi.