Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-12-08 / 50. szám

512 1905 Majd tovább azt írja, hogy „Hétfalu egyik magyar községe a Barcaság hét magyar falvának egyike Apáca az Olt mentén." A tudós szerző tehát Brassó vármegyé­ben csak hét magyar községet ismer, pedig a Hétfalun kívül van még három épen olyan csángó magyar köz­sége a megyének, a melyeknek keletkezésük épen olyan régi s egy időbe esik azokéval, mert különben apácai Cseri Jánosról nem lehetne beszélni s e három község a következő : Apáca, Krizba, Barcaújfalu. Apáca tehát nem a hétfalu névre említett színmagyar községeknek egyike, de azért színmagyar ez is, Krizba is és Barca­újfalu is. Magyarország megyei beosztású térképe meggyőz­hette volna a tudós szerzőt arról is, hogy Apáca, a mely tényleg az Olt mentén fekszik, már azért sem lehet a Hétfalu néven ismert községeknek egyike, mert a Hétfalukat az Olt vize nem érinti s ezek a megyének délkeleti, Apáca pedig az északi részén fekszenek. A valóság tehát az, hogy apácai Cseri János nem hétfalusi származású, mert Apáca nem a „Barcaság hét magyar falvának", hanem 10 magyar falvának egyike. Tovább ismét ezt olvassuk: „A vándor, ha Apáca községébe megy, a „rabszoros"-utcai iskolaépületen a következő emléktáblát találja stb." Pedig a vándor a Rabszoros-utcában sem iskolaépületet, sem emléktáblát nem találna. Rabszoros-utca és emléktábláról annyiban eshetett volna hiteles adatok alapján szó, hogy a brassó­megyei ált. tanítóegyesület 1881-ben akkori tanfelügye­lőjének, Koós Ferencnek indítványára, — a ki nemes buzgalommal fáradozott azon, hogy a nagy férfiúnak emléke épen Brassó vármegyében a feledés homályából kiemeltessék, — emléktáblával jelölte meg Apácainak állítólagos szülőházát, melyet a Rabszoros-utcában vélt feltalálhatni. A szülőház megállapítására nézve azonban — fájdalom — nem voltak s ma sincsenek megbízható és elfogadható adatok, a mit helyesen indokol meg a szerző és — mert Apácán több régi olyan ház van nemcsak a Rabszoros-utcában, hanem más utcákban is, a melyek ősidőktől fogva a Csere nemzetségből szárma­zott tulajdonosokat ismerik gazdájuknak. Az emléktábla tehát csupán a lehetőség alapjára épitve oda került a Rabszoros-utcában lévő egyik Csere házra a nélkül, hogy biztosan meg lehetett volna álla­pítani azt, vájjon ebben, vagy melyik Csere házban született Apácáink? És itt a Rabszoros-utcában ezen a Csere házon az emléktáblának sorai — tudtommal Szász Károlynak tollából — következőleg hangzottak: „Ringani bölcsőjét e kicsiny ház látta Cserének, Hiressé innen lett az Apácai név. Kis szikrából lesz magas égig fellobogó láng, Kis székely fiúból nemzete bölcse lön Ő." Ámde az emléktáblával megjelölt ház 1892-ben gazdát cserélt, újból építtetett és pedig vendéglői célra. Az emléktábla tehát az Apácáink iránt tartozó hazafiúi kegyeletnek megsértése nélkül s a fent előadottak meg­sértése mellett itt tovább nem maradhatott. A tanító­egylet akként intézkedett és nagyon helyesen, hogy az emléktáblát a Nagy utcában az ev. egyház tulajdonát képező s jelenleg állami iskolai célra szolgáló díszes épület főbejárója fölé helyeztette el. De így az emlék­sorokon is változtatni kellett s ekkor nyerte az emlék­tábla azt a feliratot, melyet Stromp tanár úr műve idéz s melyet néh. Yégh Mátyás brassói, később fogarasi polg. isk. tanár írt. Ezeket a hiteles adatokat én annak idejében kész örömmel bocsátottam volna Stromp theol. tanár úrnak rendelkezésére; a nyereség pedig most az volna, hogy egy, már olvasásra kibocsátott művet — melyért külön­ben Stromp tanár úrnak hálávál adózhatik velem együtt magyar ev. közönségünk — történeti és földrajzi ezen téves adataiban nem kellett volna utólagosan és elkésve helyreigazitanom. Tisztelettel Brassó-Apáca, 1905. október 31-én. Bohus Pál, lelkész és főesperes. II. Válasz Bohus Pál esperes úrnak. Szerkesztő barátom szíves volt t. esperes úr jelen helyreigazító cikkét közlés előtt velem közölni, hogy esetleges megjegyzéseimet arra nyomban megtehessem. így kívánja ezt a szerkesztői élelmesség és az irodalmi tisztesség. Ez alapon azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy válaszomat az „Őrálló" a helyreigazító cikkel együtt egy füst alatt közölheti s vele együtt köszönetemet a szíves felvilágosításokért. Készséggel elvállalom t. esperes úr helyreigazítását a brassómegyei „Hétfalu" tiz községét illetőleg. Ha a 7 görög bölcs kilenc lehetett (de facto) miért ne lehetne a „Hétfalu" tíz község? Azaz, hogy a Hétfalu mégis csak hét falu — és a többi 3 falu (Apáca, Krizba, Barca­újfalu) már még sem „hétfalu" . . . Hát én megvallom, sohse jártam Erdélyben (a mit igazán szívből sajnálok, mert sok szépet olvastam elragadó természeti kincseiről, s népélete, története is felette érdekel) s így a brassó­megyei geográfiával nem állok épen a legjobb lábon, így hát aztán könnyen megtörténhetett, hogy így a távol­ból ugy okoskodtam (bár mint bölcsészettörténész a görög hét bölcsek példáján okulhattam volna 1) hogy „Hétfalu" csak hét falu lehet. Most beismerem készséggel és őszin­tén, hogy tévedtem („errare humánum est") s örömmel fogadom t. esperes úr szíves helyreigazítását, igérve, hogy ha a kis munka második kiadást találna érni („habent sua fata libelli"), hát akkor majd résen leszek és javítok . . . Ámbátor apácai Cseri János benső lelki világa és paedagogikai jelentősége szempontjából nagyon közömbös marad ezután is : vájjon a brassómegyei „Hét­falu" hét falu-e avagy tíz falu, illetőleg, vájjon ama bizonyos 3 falu is ,,hétfalu"-e avagy nem. De hát jó dolog a mellékes és staffageszerű kérdésekben is pedán­soknak lennünk. A mi pedig t, esperes úr második helyreigazítását nézi, itt is készséggel beismerem a „mea culpát"; mihez legyen szabad elmondanom, mikép jutottam én ama merész conjecturára, hogy apácai Cseri János emlék­táblájának a rabszoros-utcai állami iskolaépületen kell állania. Egyenesen a t. esperes úr által is említett Koos Ferenc-féle munka vitt reá. Tényleg úgy áll a dolog, a mint említeni méltóztatott. Koos Ferenc akkori brassó­megyei tanfelügyelő a brassómegyei tanítótestületnek 1880. okt. 14-én Zajzonban tartott közgyűlésén felolvasást tartott apácai Cseri Jánosról, a melynek végeztével kettős indítványt tett. „Apácai Csere (ő így írja a nagy paedagogus nevét) János a mi testünkből való test és a mi vérünkből való vér volt. Rójja le hát e tíz magyar község (lám, hogy ki­kerülte e „tíz" szó az én gyarló figyelmemet, hogy el­hagyta emlékezetemet!) dicsőült vére iránt való háláját azzal,, hogy fogadja el ma ezen két indítványomat, ú. m: 1. Ápácai Csere János születése helyét Apácán a „Rabszoros"-utcában márvány táblával fogja megörökítni

Next

/
Oldalképek
Tartalom