Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-12-01 / 49. szám

1905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 501 OKTATÁSÜGY. Az ev. gyninasiumok értesítői az 1904—5. évről. iskolai IC ) A tanulók névsora, a tanulókra vonatkozó statisztikai adatok. 1. Vallásra nézve: Aszód: Békéscsaba: fjosztercebánya : Bonyhád: Budapest: Eperjes : Felsőlövő : Igló : Késmárk: Nyíregyháza: Pozsony : Rimaszombat: Rozsnyó : Selmecbánya : Sopron: Szarvas: 114 tanuló közül ág. ,» » » evangelikus 27, (23%) 323 tanuló közül ág. ,» » » 99, (30%) 113 » » » 104, (92%) 155 » » » 66, (40%) 576 J> » 2> 250, (43%) 320 » » » 116, (36%) 202 » > » 99, (49%) 399 » » » 109, (27%) 226 90, (39%) 467 » » » 88, (18%) 469 » » > 238, (50%) 384 » » » 89, (23%) 227 » » » 122, 407 » » » 173, (43%) 379 » » » 321, (84%) 393 J> » » 211. (53%) Összesen 5154 tanuló köziil ág. evangelikus 2202, (44'V 0) A mint ezen kimutatásból látható, átlag túlnyomó iskoláinkban a nem ág. ev. tanulók száma. Ha nem is féltjük e körülménytől iskoláink prot. jellegének elhomá­\ lyosítását, mégis elég figyelemre méltónak tartjuk arra, I hogy illetékes köreink e kérdéssel is foglalkozzanak. ^Legkedvezőbb az arány Besztercebányán és Sopronban, • legkedvezőtlenebb Nyíregyházán, hol például a VII. o. 52 tanulója közt csak két ágostai evangelikus vallású volt. A nem ág. ev. vallású tanulók a budapesti gymna­slumban kettős tandíjat, Szarvason magasabbat fizetnek; Sopronban az izraeliták építési költség címén fizetnek külön díjat. A mennyiben az állammal kötött szerződé­sekben e tekintetben kikötés nincsen, célszerű volna a budapesti eljárást általánosítani. Aszód : Békéscsaba: Besztercebánya: Bonyhád : Eperjes ; Felsőlövő : Igló: Késmárk : Nyíregyháza : Pozsony : Rimaszombat: Rozsnyó : Selmecbánya: Sopron: Szarvas: 2. Anyanyelvre nézve: 114 tanidó közül magyar anyanyelvű 110, (96°/ 0 323 » » » » 289, (89% 108 > » » » 34, (31°/o 155 » » 100. (64°/ 0 320 » » 239, (74°/ 0 202 » » 120. (60% 399 » » > 206, (51% 226 » » > 89, (39 , J/ 0 467 » » » 456, (97% 466 » » » 302, (64% 373 » » » 347, (93% 227 » » 210, (92% 407 » » » » 251,(61°/ 390 » > > 324, (83°/ 0 414 > » 411,(99% Összesen 4591 tanuló közül magyar anyanyelvű 4488. (76%) Az anyanyelvre vonatkozó statisztika elég örven­detes, bár talán a bevallások nem mindenütt egész őszinték. A szarvasi értesítő óvatosan azt mondja, hogy ezen adatok a tanulók önbevallása szerint vannak össze­állítva. Nemzetiségi mozgalmak sehol sem fordultak elő. A budapesti értesítő, mely egyébként is szűkszavú a statisztikát illetőleg, anyanyelvi kimutatást nem közöl. Aszód : Békéscsaba: Besztercebánya Bonyhád: Budapest: 3. Előmenetelre nézve : 114 tanuló közül elégtelen 323 » 105 » 155 » 538 » » 33, (28%) 53, (16%) 22, (20%) 34, (22%) 115, (21%) Felsőlövő : 192 tanuló közül elégtelen Igló: 398 > » > Késmárk : 213 > > » Nyíregyháza : 466 » » » Pozsony: 458 » » » Rimaszombat: 373 » » » Rozsnvó : 227 » » » Selmecbánya: 407 » » > Sopron: 380 » > » Szarvas: 393 » » > 38, (20%) 120, (30%) 52, (24%) 96, (20%) 98, (21%) 98, (26%) 50, (22%) 135, (33%) 42, (11%) 88, (22%) Összesen 4742 tanuló köziil elégtelen 1074, (22*7%) Jól tudjuk, hogy a tanulók előmenetelének nem egyedüli kritériuma az, hogy milyen nagy a bukottak százaléka. De nagyjában úgy az eredményre, mint az alkalmazott szigorúságra lehet következtetést vonni ebből is. És e tekintetben a százalék a legtöbb intézetben olyan, hogy joggal lehet azt a következtetést vonni, hogy a íanárkarok kellő, de nem túlságos szigorúságot alkalmaznak. Egyedül Sopronban figyelmetkeltő a bukot­tak csekély száma. (380 közül 42, ezek közül is végleg, vagyis több mint két tantárgyból bukott csak 5, holott például Selmecbányán 37­et utasítottak osztályismétlésre.) A magántanulók száma mindenütt örvendetesen csekély, csak Nyíregyházán volt 46, a kik közt csak 3 volt ág. evang. A tanulókra vonatkozó adatok közlésében minden intézet a maga traditióját követi. Talán lehetne itt bizo­nyos egyöntetű eljárást alkalmazni. Az osztályzatokat közli Selmec, Nyíregyháza, Rimaszombat, Rozsnyó és Békéscsaba. d) Könyvtárak és szertárak állapota és gyarapodása. A könyvtárak és szertárakra nézve nehéz megálla­pítani, vájjon szakszerűleg fejlesztettek-e vagy sem, ha az ember nem ismeri az illető szertárak állományát és a gyarapításra szánt összeg nagyságát. De annyit az értesítő adataiból is ki lehet olvasni, hogy különben is gazdag könyvtáraink mindenütt becses művekkel gazda­godtak, még pedig egyenletesen minden szakból s hogy könyvtáraink gyarapodásának ama ősrégi forrása, a pártfogók részéről történő adakozás, ez évben sem apadt ki. Szak- és paedagogiai folyóiratókat minden iskola bőven járatott. Bonyhád közli szertárainak állományát, Rozsnyó természetrajzi szertárának leltárát. Még nem minden intézet létesített filologiai szertárt, pedig kívá­natos volna, hogy úgy a classikus — mint a modern irodalmi tanításhoz szükséges képek és egyéb szemléltető eszközök mindenütt meglegyenek. e) Intézeti egyesületek. „Az önképzőköröknek ősi protestáns szokás szerint egy főgymnasiumban sem volna szabad hiányozniok," mondja Rendtartásunk 21. §-ának b) pontja. Nem is hiányzik. És a kimerítő beszámolók az önképzőkörök működéséről örvendetes képet nyújtanak arról, mikép igyekeztek a vezető tanárok az ifjak önmunkásságát helyes irányba terelni, az irodalmi ismereteket mélyíteni, nagyjaink kultuszát ápolni. Legtöbb önképzőkörünk, irodalmunk egy-egy nagy alakjának nevét írta zászlajára, a kinek müveivel való beható foglalkozás a körnek nemes traditiója. így van Budapestnek Arany János-köre, Felsőlövőnek Berzsenyi-köre, Iglónak, Rozsnyónak, Sel­mecbányának Petőfi-köre, Nyíregyházának Bessenyei­köre, Szarvasnak Vajda-köre, Rimaszombatnak Tompa­köre, melynek a VII. és VIII. o. tanulók tagjai, és Pósa­köre, hol az V. és VI. o. tanulók buzgólkodnak. Egy algymnasiumnak, az aszódinak is van Petőfi-köre, hol a

Next

/
Oldalképek
Tartalom