Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)
1905-11-24 / 48. szám
1905 1576 után azonban már a két prot. egyház Nagybányán külön szervezkedik, s ezt az időpontot jelöli meg a szerző az ottani evang. egyház kezdőpontjának. A két prot. egyház szépen megvolt egymás mellett, mindenik külön templomban végezvén istentiszteletét, melyeket a római kath. vallásról áttért hívek magokkal hoztak, mintegy 110 évig maradván e templomok birtokában. A második szakaszban elmondja a két protestáns gyülekezet küzdelmeit az ellenreformációval, a mely itt a 17-ik század közepén kezdődött s néhány küzdelembe sodorta a nagybányai ev. híveket, mert 1675-ben Sapomara szathmári parancsnok elűzte a prot. lelkészeket, a templomokat elvette a protestánsoktól s jezsuitákat telepített Nagybányára. Az evangélikusok azonban három év múlva erőszakkal visszavették templomaikat s C3eh Márton jeles lelkészük alatt újra szervezkedtek. Az ev. gyülekezet, a mely addig magyar, tót és német nyelvű volt — ez időben inkább német. 10 év múlva megint elvették mindenüket s egy majorban, sátor alatt voltak kénytelenek meghúzódni vallási gyakorlatra. 1693 körül egy szerény fatemplomocskát tákoltak össze magoknak 500 forinton. Rákóczy alatt ugyan újra visszakapták régi templomukat, de azt csak öt évig bírhatták, mivel az erőszak újra kiforgatta őket mindenükből; nyilvános istentiszteleteiket betiltották s még halottaikat sem volt szabad magoknak eltemetni. Számtalan nyomorúságok közt — melyeket Révész munkája részletesen elsorol — vergődött az egyház egész a türelmi rendeletig, mely a nagybányai ev. hívekre is békésebb napokat derített. Ez a szakasz a munkának legterjedelmesebb s legmeghatóbb része. A harmadik rész „Megújhodás" cím alatt elmondja aztán, hogy a nagybányai evangelikus egyház 1785 októberében miként nyerte vissza szabad vallásgyakorlatát s miként kezd gyűjtögetni a nagyon megfogyott kicsiny gyülekezet alaptőkét egy új templomra, a melyet 1808—9-ben felépít s felszentel. Ezzel a templommal új korszaka kezdődik életének, a mely szintén küzdelmes ugyan a nyomasztó szegénység miatt, de mégis békésebb az előbbeninél, s a prot. hitbuzgóság s áldozatkészség kedves tanujeleivel van tele. A gyülekezet lassanként teljesen magyarrá lesz, erősödik, iskolát is épít; -— s végül a szerző azon óhajtással fejezi be müvét, vajha a megoldásra váró új feladatok sikeres megoldása után az utókor számára egyháza életében új korszak nyílnék: A virulás korszaka! Adja Isten, hogy úgy legyen ; mert az az egyház, a mely oly hősiesen állotta meg a tüzpróbát s annyi jelét adta hitbuzgóságának s áldozatkészségének, ezt valóban megérdemlené ! A munkáról általában megjegyezzük, hogy ügyes kézzel van írva, élénk, alapos; tömérdek adatot dolgoz fel benne a szerző s azokat ügyesen használja fel a helyzetek megvilágítására. Egyes részei nagyon szépek s meghatók s a benne idézett némely régi okmányok történeti szempontból is becsesek. Ha mégis megjegyzést teszek e munkára vonatkozólag, úgy az inkább csak a külsőre, a mü technikájára vonatkozik, hogy t. i. egyes, értéktelenebb részleteket — (gyűjtések, névsorok stb.) — inkább alul, jegyzetekbe tehette volna a szerző, hogy a nyújtott vonzó képek élénk színeit el ne homályosítsák; s hogy a nagyobb szakaszcímeken belül is talált volna még számos olyan kiemelkedő mozzanatot, a melyeket mindmegannyi új, szép kis képek címeiül, vezérgondolatára választhatott volna s a melyek előadását még megkapóbbá s szemléltetőbbé tették volna. Mindez természetesen egyéni ízlés dolga s távolról sem csökkentik becsét e derék, 10 ívre terjedő miinek, a melylyel szerző igazán dicséretre méltó munkát végzett s nemcsak gyülekezetét kötelezte le, hanem a történetírókat is, a kik ebben a munkában bizony nyal sok becses adatot fognak találni egy általános hazai prot. egyháztörténet megírására. Örömmel várjuk a szerző e munkában tett azon ígéretének beváltását, a mely szerint később az egyháza levéltárában Őrzött régi keletű „Egyházi szertertáskönyvet" is meg fogja velünk ismertetni. A munka Nagybánj'án, Nánássy Istvánnál jelent meg s a szerzőnél kapható. Ara fűzve 2 korona; díszes kötésben 3, 5 és 10 korona. Paulik J. A Protestáns Irodalmi Társaság kiadásában a „Házi Kincstár" sorozat V-ik köteteként megjelent Kenessey Béla Női jellemképek c. munkája, mely az evangyéliomi keresztyénség legkiválóbb női jellemképeit mutatja be tanulságul, például és lelkesítőül a jelen nemzedéknek. A királyi és fejedelmi trónok nagyasszonyaitól le a legegyszerűbb polgárnőkig egész hosszú sorozat vonul el előttünk ama kiválasztottak közül, a kik erősek voltak a hitben, munkásak a szeretetben, példásak a kegyes és szent életben, tündöklők a jó cselekedetekben. A hit és a szeretet hősnőiről, azokról a női hitvallókról szól a könyv, a kik szent meggyőződésükért szóval, tettel és szeretettel munkálkodni, áldozni, sőt vértanúságot szenvedni is képesek voltak. Luther, Zwingli és Kálvin neje, Knox leánya mellett egy Valois Margit és d'Albert Johanna, Reneta ferrarai hercegnő, Coligny Lujza, Geray Johanna, Lujza porosz királynő fenséges alakjait, Sturm Bertának, a württembergi Tabithának, Sieveking Amáliának, a betegápolás úttörőjének, Fliedner Karolina és Stolberg Anna grófnőnek, a diakonissák mintaképeinek, Zeller Zsófiának a szegénygondozás apostolának, Frey Erzsébetnek, a börtönügy reformátorának, Gundert Júliának, a női missionáriusok példaképének jellemképeit érdekesen és tanulságosan festi a kiváló szerző. Nagy és nemes példák, kiváló női jellemek választékos és vázlatos arcképcsarnoka ez a könyv, a melynek alakjaiban a keresztyén kegyesség, hiterö és erkölcsi élet a maga közvetlenségében, fenségében élő egyéniségekben jelenik meg, hogy felemeljen, nemesítsen s a keresztyén erények szeretetére és követésére buzdítson. A Pr. írod. Társaság valóban Házi Kincstárt adott e kötettel a keresztyén családok kezébe. A gyönyörűen kiállított '21 íves könyv ára aranyozott kötésben csak 2 korona és kapható Hornyánszky Viktor könyvkereskedésében, Budapesten (Akadémia bérháza). Jézus példázatai. A M. Prot. írod. Társaság Házi Kincstár c. kiadványsorozatának VI. kötetéül most jelent meg Jézus példázatainak népszerű magyarázata Baffay Sándor pozsonyi theol. tanár avatott tollából. Krisztus urunknak ama gyönyörű példázatait magyarázza itt a szerző, a melyek az Istenországának, a bűnnek, a kegyelemnek, az örök életnek, a szeretetnek örök igazságait tárgyalják. Tudvalevő, hogy Jézus képek, hasonlatok és példázatok nélkül nem igen beszélt: eleven, színes képekbe öltöztette egész gondolatvilágát. A Jézus példázatainak jelentősége abban áll, hogy bepillantást vetnek az ö szellemi életének a legbensejébe. A példázatok Jézus lelkének megannyi virága, gondolkodásának megannyi érett gyümölcse. Ezeknek a példázatoknak a legismertebb és legszebb részét magyarázza a Raffay könyve. Három csoportba foglalva fejtegeti az Istenországa alapvetéséről, az Istenországa szelleméről és az Istenországa teljességéről szóló példázatokat. Az első Qsoportban a magvető, a konkoly, a mustármag, a kovász, a drágagyöngy stb., a másodikban az elveszett juh, az elgurult drakma, a tékozló fiú, a könyörülő szamaritánus, a farizeus és a vámos imádkozása, a sáfár, a gazdag és a Lázár stb., a harmadikban pedig a napszámosok, a vincellérek, a királyi lakoma, a tíz szűz és a talentomok példázatainak magyarázata olvasható. A magyarázatok tanulságosak, termékenyítők, népszerűek. Nemcsak a pap és hitoktató, de bármely keresztyén ember nagy lelki haszonnal forgatja ezt a szép könyvet, mely egy tanult elme és ihletett lélek szép alkotása. A Biblia helyes ismerésére, eszméinek megkedveltetésére kiválóan alkalmas munka, mely érdemes rá, hogy minél szélesebb körben elterjedjen. Nyomása tiszta, szép; kiállítása csinos, mondhatni díszes : ára szép aranyos kötésben 2 kor. Megrendelhető Hornyánszky Viktor könyvkereskedésében, Budapesten (Akadémia bérháza). HORNYÁNSZKY V. CS. ÉS KIR. UDVARI KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.