Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-11-17 / 47. szám

488 1905 esperes elnöklete mellett az egyetemes papi értekezlet, melynek mindjárt a kezdetén, az üdvözlő szavak elhangzása után Veres esperes elnöki tisztéről lemondott. Elsőnek Madár Mátyás felpéci lelkész tartott az 1848. évi XX. t.-c.-ről igen érdekes felolvasást, melyet egész terjedelmében mai számunkban közlünk. A komoly tanulmányról, teljes tárgyismeretről tanúskodó, lelkiismeretesen és lelkesedéssel kidolgozott felolvasást a hallgatók osztatlan figyelemmel kisérték és általános tetszésben részesítették. Az összes felszólalók (Händl, Bognár, Veres) minden tekintetben egyetértettek a felolvasóval s felfogását helyeselték, csak amaz utolsó, inkább odavetett eszméjét kifogásolták, hogy a törvénycikk életbeléptetése érdekében autonómiánkból bármit is áldozhatnánk. A törvény megalkotásakor annak életbeléptetése semminemű feltételhez nem köttetett, sőt határozottan ki van mondva, hogy a hitfelekezetek meghallgatásával s álláspontunk ma som lehet más, mint hogy az állam autonomiánk teljes épségben tartása mellett teljesítse eme rég sürgetett és rég megoldásra váró kötelezettségét. Másodiknak dr. Masznyik Endre theol. akad. igazgató a vallástanításról és a tanárképzésről tartott előadás. Történeti alapon mutatta ki, hogy csak az a nevelés képez igazi jellemeket s így csak az lehet erkölcsös társadalomnak alapja, a melynek középpontját az élő hit képezi. Kell, hogy a vallási eszme képezze az egész oktatás anyagának törzsét s minden más tudomány, melyet a középiskola növendékeivel közöl, ennek hajtása legyen, abból szívja magába az éltető lelket. Kell, hogy az a világnézet, mely a tudomány többi ágaiban kifejezést nyer, megegyezzék azzal a világnézettel, melyet a keresztyénség hirdet. Ez a kívánalom inkább megvalósulhatott a régi rendszer mellett, a midőn minden tanár egyszersmind vallástanár is volt. A külön vallástanári intézmény, mondja az előadó, e tekintetben a helyes vallásos nevelésnek nem kedvez, mert a többi tanárok inkább felmentve érzik magukat a vallási eszme szolgálatainak kötelezettsége alól. Hogy a célt elérhessük vagy megközelíthessük, a tanárképzésre kell befolyást gyakorolnunk. Ezt előadó úgy véli keresztiilvihetőnek, hogy az egyetemes egyház Budapesten mint egyetemi városban egy theologiai akadémiát s azzal kapcsolatban egy otthont létesít s míg egyrészről az ev. tanárjelölteknek az otthonban helyet ad és lehetővé teszi, hogy azok ott theologiai tudományokkal is foglalkozzanak, addig a theologusokra nézve is lehetővé teszi azt, hogy az egyetemre eljárva más tudományágakban is kiképezzék magukat. Előadó itt azon kívánalomnak is kifejezést adott, hogy a ki azután a theologusok közül vallástanár akar lenni, az köteleztessék valamely világi tárgyból is a tanári képesítés megszerzésére. Az előadást az értekezlet nagy tetszéssel fogadta, annak intentióihoz hozzájárult, csak az utolsó kívánalom keltett ellenmondást. A két felolvasás után Bándy Endre az értekezlet jegyzője jelentést tett a lelkészi körök értekezleteiről beérkezett jegyzőkönyvekről, sajnálattal jelentvén, hogy az összes körök működéséről teljes képet nem nyújthat, mert egyes kerületekből nem érkeztek be a jegyzőkönyvek teljes számmal. Az értekezlet végül Veres József esperest, eddigi működésének méltatása mellett újból elnökké választotta. A lelkészi értekezlet után az evang. lelkészek tanuló fiait segélyező egyesület tartott gyűlést. A dunántúli ág. h. evang. ének- és zenepártoló egyesület most számol be nyomatott jelentésben 1904/5. évi működéséről. Az egyesület ez évben is igazolta jogosságát és szükségességét. Az egyházi ének fejlesztésére alakította már évekkel ezelőtt Kapi Gyula képezdei igazgató. Azóta a célt szem elől nem tévesztve, zajtalanul munkálkodik. A segélyre szoruló gyülekezeteknek harmoniumra, orgonára segélyt ád, chorálkönyveket, egyházi dallamos füzeteket oszt ki s nagy ünnepek előtt egyházi karénekeket küld a gyülekezeteknek. Az egyházközségeket zenei dolgokban ellátja jó tanácscsal. Az orgonák hangoltatását intézi, egyházi énekkarok szervezését elősegíti. Ez évben 400 K-t fordított harmoniumot szerző gyülekezetek segélyezésére. Készített ezenfelül 10 chorálkönyvet s 400 egyházi dallamos füzetet. Az egyházkerületbe tartozó tanítóegyesületeknek orgona-előjáték könyveket küldött szét, Összes bevétele: 672 K 40 f. Összes kiadása: 654 K 98 f. Összes vagyona 2806 K 73 f

4 Az egyesület választmánya 30 tagból áll. Az alapító tagok száma (egyszersmindenkorra 50 K) 50, a rendes tagoké (évenként 2 K) 228. Az egyházi zene szolgálatában álló egyesület megérdemli a teljes elismerést és pártolást. Reformáció-ünnep Besztercebányán. Nov. 5-én tartotta meg a besztercebányai „ev. egyesület" a reformáció emlékünnepét a következő programmal: 1. „Erős vár a mi Istenünk" dr. Luther Mártontól, 1. és 2. vers, énekelte a közönség. 2. „Radvánszky György két mátkája", történeti elbeszélés, felolvasta a szerző: nagyt. Kovács Sándor pozsonyi evang. theol. akad. r. tanár úr. az egyesület vendége. 3. Thalberg S.: Ábránd Meyerbeer I. „Hugenották" c. dalműve felett, zongorán előadta Beniats Darinka úrleány. 4. „Az ördögűző ténta" Kozma Andortól, szavalta Palinay Margit, úrleány. 5. „Hymnus", énekeitea közönség.Ez ünnepről szóló tudósításunkban különösen hangsúlyoznom kell az „ev. egyesület" nagy jelentőségét, a mely a város legszebb terén épült saját házában, Besztercebánya egész intelligenciáját magában egyesíti s a legintensivebb és áldásosabb belmissiói munkát folytatja. Gyönyörű könyvtára több ezer kötetet számlál, mely Halassy Malvin úrnő ajándéka. Az egyesület lelke Sztehlo Gerő lelkész, kit áldásos működésében közszeretet támogat. Az ünnepnek különös jelentőséget adott egyrészt a felolvasás tárgya, a mennyiben a Radvánszkyék szerepe Besztercebánya város és egyháza történetével a legbensőbb módon összeforrott, másrészt pedig, hogy a felolvasáson jelenvolt a Radvánszky család több tagja, így Radvánszky Albert és Antal bárók és özv. Radvánszky Kálmánné úrnő, jelenlétükkel szép tanúbizonyságot téve arról, hogy az ősök szelleme élénken él a kegyeletes utódokban. Maga a felolvasás Radvánszky Györgynek, a XVIII. század első negyede e tekintélyes evangelikus főurának két eljegyzését tárgyalja, a melyet a klérussal és a bécsi helytartótanácscsal folytatott szívós küzdelem tesz szinte drámailag érdekessé. Egyébként a munka, a mely mindvégig a legfeszültebb figyelemben tartotta az igen nagy számban egybegyűlt hallgatóságot, nemsokára nyomtatásban is meg fog jelenni s t. olvasóinknak módjukban lesz azzal közelebbről is megismerkedhetni. Az ünnepély fényének emelésére nagyban közreműködtek Beniats Darinka úrleány, ki Meyerbeer „Hugenottáinak" ízléses és érzelmes zenei interpretációjával és Palinay Margit úrleány, ki Kozma Andor „Ördögűző tentájának" intelligens és temperamentumos elődásával hódították meg közönségüket. Megemlítjük még, hogy a város színe-java élén a közönség közt ott láttuk Csesznák Gyula kir. tanácsost, Besztercebánya polgármesterét s hogy a felolvasást követő társasvacsorán a jelenlevők Sztehlo Gerő lelkész indítványára 55 K-t gyűjtöttek össze a theologiai otthonalap javára. Vallásos est. Nagyszombat evang. közönsége nagy lelkesedései ünnepelte meg a reformáció emlékünnepét.