Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-11-17 / 47. szám

1905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 485 küldjenek. Szünet után elnök jelenti, hogy a tanügyi bizottság megalakítása következik. Kéri az elnök, alelnök és jegyző megválasztását. A gyűlés Wagner Gézát választja elnöknek, alelnöknek Mágócsy-Dietz Sándort s jegyzőnek Góbi Imrét választja meg. A bizottság tag­jaivá megválasztatnak: Raab Károly, Händel Vilmos, dr. Berzsenyi Jenő, Bognár Endre, Scholtz Gyula, Kaczián János, Münnich Kálmán, Mesko László, Benka Gyula, Gombocz Miklós, Falvay Antal, Fischer Miklós, Horváth Sándor, Király Ernő, dr. Mikler Károly, Scholtz Gusz­táv, Petz Gedeon dr., Rátz Károly, Zsigmondy Géza és dr. Dobrovits Mátyás. Sajnos kuriozumkép megjegyezzük, hogy az egész bizottságban egyetlen theologiai tanár sincsen! A tanügyi bizottság tagjai közül kimaradt még dr. Schneller István kolozsvári egyetemi tanár, a bizottság régi munkás tagja, a magyar paedagogia egyik büsz­kesége, a kinek mellőzését velünk együtt bizonyára nagyon sokan sajnálják. Ezután tárgyalásra került a kerületek elszámolása a közalapsegélyről, melyet az egyetemes gyűlés tudomásul vett; majd meg az 1905. évre eső közalap kiosztása került szőnyegre. Kiosztásra került összesen 152,288 korona, a melynek közel kétharmadát képezi azon 100,000 horona, a melyet a kormány mindeddig nem utalványo­zott, de melynek utalványozása Zsilinszky M. ker. fel­ügyelőjelentése szerint már biztosítva van. A kiosztás maga főtételeiben a m. évi terv nyomán halad (1. Egyet, gy­jegyzőkönyv 1904. 65. p.). Kapcsolatban ez iigygyel s utalással a mult évi egyet. gy. jkv. 66. pontjára D. Baltik püspök, egyházi elnök Jelenti, hogy a hitoktatás és missió-ügy szerve­zése dolgában a kerületek elnökségei tartottak értekez­letet, fel is számították az abbeli szükségleteket, melyek­nek fedezésére félmillió korona kellene. Tudomásul szolgál. — Majd meg a káplánkongruára vonatkozólag a jogügyi bizottság indítványozza, hogy a gyűlés kérje a minisztert, hogy az eddig utalványozott 8000 koronát, vagyis kerületenként 2000 koronát ezután is utalják ki a káplántartásra. Az egyetemes gyűlés határozatát ily érte­lemben mondja ki. Érdekes és emelkedett mozzanata volt a mai ülés­nek az egyetemes gyámintézet m. évi működéséről szóló jelentés előterjesztése, a melynek során Gyurátz Ferenc, püspök lelkesedéssel emel szót ama minden komoly ala­pot nélkülöző vádak és rágalmak ellen, a melyekkel leg­utóbb hazánkban a Gusztáv Adolf-egyletet illették s a melyeket annak idején lapunk is kellő értékökre szállí­tott le. A föld kerekségén mindenütt — úgymond — e nemes intézet csak elismerést és hálát arat. Politikát nem űz, csak a keresztyén szeretet nagy parancsolatát kultiválja. — Ezért csak a rosszakarat vagy a tudat­lanság talál benne gáncsolni valót. Indítványozza, hogy az egyet, gyűlés fejezze ki elismerését és háláját a Gusztáv Adolf-egylettel szemben, melyet Stehló Kornél ügyész avval told meg, hogy köszönetünket a német­országi Gusztáv Adolf egylet iránt külön jkvi pontban fejezzük ki s így adjuk ezt tudtára. Az egyetemes gyű­lés ily értelemben mondja ki köszönetét ldfejező hatá­rozatát. Majd a Zpevnik-bizottság jelentése kerül szőnyegre, a mely szerint az alap vagyona 24,000 korona ; a lefolyt évben agendát adott ki s 541 kor. értékben ajándék könyveket osztott szét. — Azután a Luthertársasáy jelentése jött sorra, a mely hü képét adja a fejlődő egyesü­let m. évi működésének. Az egyesület vagyona 36,000 korona. Kiadványai között különösen nagy horderejű a magyar Luther, a melynek immár 2. kötete hagyta el a sajtót. Luther műveinek a magyar kiadását az egye­temes gyűlés melegen ajánlja az egyházaknak, iskoláknak és magánosoknak. A házépítő bizottság jelentését az egyetemes gyűlés helyeslő tudomásul veszi s annak az ügy további veze­tésére nézve teljes hatalmat ád. Az építésre vonatkozó­lag Francsek 3, Schulek 1 pályatervvel concurráltak. Az építő-bizottság Francsek tervét fogadta el s őt is bízta meg az építéssel. Az egyetemes gyűlés a végleges megbízást 242,000 korona befektetéssel megadja s ki­mondja, hogy a kiépítés jövő év február havában kez­dendő meg. És az új épület november havában átvehető legyen. A két ev. egyház közös ügyeire kiküldött bizottság foglalkozott az 1848 : XX. t-c. megvalósításával s egyéb közös ügyekkel is. Megállapította a theol. és jogi aka­démiák szükségletét s felterjesztést tett erről a kor­mánynak. A bécsi béke 300 éves évfordulójának megünnep­lése ügyében javasolja a bizotts., hogy az összes protestáns iskolákban és templomokban 1906. húsvét utáni 5-ik (Rogate) vasárnapja tűzessék ki. A gyűlés hozzájárul a bizottság e határozatához. Hogy a tábori lelkészek, nevezetesen a tábori espe­resnek az egyházhoz való viszonya miként rendeztessék, e kérdést tárgyalás és intézkedés végett a közös bizott­sághoz tették át, Zsilinszky, Baltik, Sztehlo és mások hozzászólása után. Következik az ügyész jelentése a söjtöri kegyurasági teher dolgában? Kérdés, kegyúr-e a közbirtokos? s hogy mi legyen a teendő akkor, ha a kath. egyh. isk. alapra adót vet ki evangelikus hívekre? Zsilinszky, Baltik hozzászólása után úgy határozott a közgyűlés, hogy az illető egyház előbb közigazgatási úton szerezzen magának elégtételt s csak, ha ott nem sikerül az, akkor forduljon az egyet, egyházi ügyészhez. Ezenkívül ügyészi jelen­tésében több alapítványi ügy állását terjeszti elő, a melyekbe az egyházi autonomia megsértésével a kormány beleavatkozott. Az egyetemes gyűlés utasítja az egyház­kerületeket, hogy hasonló esetekben a zsinati törvények 127. szakasza szerint járjanak el. Evvel a gyűlés harmadik napjának tárgysorozata is kimerült s folytatása és befejezése a következő napra halasztatott — az előrehaladott idő miatt. Első sorban is az egyetemes nyugdíjintézet 1904. évi jelentése került szőnyegre, már nagyon megcsappant érdeklődés mellett. E jelentés szerint, a melyet Gyürky Pál egyetemes nyugdíjintézeti ügyvivő terjesztett elő, a nyugdíjintézet állapota a lefolyt 1904. évben a követ­kező képet mutatja: az 1904. évi december 31-én lezárt számadás sze­rint bevétel volt 114,106"60 K, kamatokból 31,988 36 K, házbér három tizede 4073'72, összesen 150,168 68 K. Kiadás volt kezelési és igazgatási költség 1387 30 K, özvegyek és árvák díjaira 23,983'98 K, tőkésítésre, mint évi maradvány 124,797 40 K. A nyugdíjintézet alaptőkéje volt 1904. év dec. 31-én 983,839 28 K. A folyó évre előírt járulék számlák szerint befizetni tartozik : Az egyetemes közalap 48,096"00 K Dunáninneni egyh. ker. 14,965'30 „ Dunántúli egyh. ker. 14,469'75 „ Bányai egyh ker. 16,424 32 „ Tiszai egyh. ker. 17,60812 „ Pozsonyi egyet, theol. ak 2244'00 „ Összesen 113,807'49 K

Next

/
Oldalképek
Tartalom