Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-10-13 / 42. szám

1905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 425 gondja lesz, hogy ezen kötelezettségüknek utólag eleget tegyenek, s hogy ezentúl, ha akad theologus, tanulmányait Magyarországon végezze. Kérelmét nem a jog, hanem a méltányosság szempontjából ítélje meg a közgyűlés. S az összes felszólalók hajlandók is voltak e méltányosságot gyakorolni, kiemelve azonban mindenütt, hogy egyházi törvényeink és a szabályrendelet rendelkezése a magyar nyelv tekintetében a horvát-szlavon esperességre nézve is kötelező, a magyar nyelv tudása elengedhetlen követelmény. Ily értelemben nyilatkozott Belohorszky esperes, Veres József esperes, ki szintén az egyház érdekét kívánja első sorban szem előtt tartani e kérdésben meg nem felejtkezvén arról, hogy hazafiak is vagyunk. Engedtessék meg a három ifjúnak, hogy vizsgáikat idegenben tehessék, de hogy méltó tagjai legyenek egyházunknak, követeljük meg tőlük azt, hogy egy esztendőt magyar theologián töltsenek és ott egyes specialis tárgyakból, pl. a magyar egyháztörténetből magyarul tegyenek vizsgát, hogy ezt az egy évet, tényleg sikerrel fordítsák a magyar nyelv tanulására, annál is inkább, mert hisz nem voltak kötelesek Wienbe menni. Miután Aba ffy arra nézve is nyilatkozott, hogy nem ők mentek a bánhoz, hanem a bán hivatta őket s úgy jött létre ama határozat, melyért a jogügyi bizottság az esperességet megróvni kívánja s Zsigmondy és Szeberényi hozzászólása után a gyűlés kimondja, hogy elfogadja a határozati javaslatot, kivéve annak megrovó részét s a három theologusnak kivételesen megengedi tekintettel az átmenetre, hogy vizsgáikat Wienben németül tehessék, hogy a püspök őket felavathassa de kötelezi őket, hogy a magyar nyelvet meg fogják tanulni, ellenkező esetben fegyelmi eljárás fog ellenök indíttatni. A három theologus neve: Veres Ádám, Waldeck Antal és Hurbán Wladimir. Még néhány apróbb ügy, mint az arad-békési esperesség szabályrendelete, melyet a hézagok pótlása céljából visszaküldött és a bingulai felebbezés elutasítása után elnök a gyűlési képviselőknek köszönetet mondva és bölcs vezetéséért Bachát püspöktől átvévén a gyűlés köszönetét az esti órákban azt berekeszti. A kerületi gyámintézet közgyűlése. A kerületi közgyűlés második napján délelőtti 8 órakor tartotta a kerületi gyámintézet évi közgyűlését dr. Radvánszky György és Fammler Gusztáv Adolf elnöklete mellett. A gyűlés megnyitása után az egyházi elnök előterjesztette gondosan szerkesztett évi jelentését, a .melyben beszámol az intézetnek egy évi működéséről. Örömmel jelenti, hogy a gyűjtés eredményé 8840 K, 1717 K-val több az elmúlt esztendő gyűjtésénél, de szomorú tény gyanánt kell constatálni, hogy ép legnépesebb és leggazdagabb egyházainkban járt a gyűjtés legkisebb eredménynyel. Kegyeletes szavakkal emlékezik meg a lelépő püspökről s méltatja annak érdemeit a gyámintézet fejlesztése körűi, az új püspököt pedig üdvözli abban a tudatban, hogy mint eddig, a jövőben is nem fogja megvonni az intézettől támogatását. Jelenti, hogy a pesti esperességben elnököknek választottak Földváry Elemér és Riecsánszky Endre lelkész, mely alkalomból az előbbi 500 koronát adományozott. A gyűlés egyhangúlag elhatározza, hogy gyűjtést fog indítani és a befolyó összegből Bachát Dániel-alapítványt létesít, melynek kamataiból szeretetadományt nyújtanak szegény egyházaknak. A pénztári számadás és a segélyezési tervezet a következő bevétel: 271951 K, ennek fele a központba szolgáltatandó, marad 1359

,2ö K. Ebből levonandó 140 K költség, tehát elosztásra kerül 1210-26 K. Ebből kap a Diakonissa-ház Pozsonyban 119*26 K-t, marad 1100 K, tehát egyházmegyénként 110 K. E segélyben részesültek: Apatelek, bánsági missió, bácsi missió, Pusztaföldvár, Vác, Makó, Mitrovica, Felsőszele, Podhragy és Berezva. A 800 K-ás szeretetadományt Arad kapta, a Palló-féle kisebb segélyt özv. Spannagel Józsefné, özv. Hornyánszky Gusztávné, özv. Krausz Imréné és özv. Bierbrunner Jánosné nyerték el. Az egyetemes gyámintézet kisebb segélyére Filingia, Zsablya, sidi missió, Újpest és Garamszeg ajánltatnak, a Gusztáv Adolf-egyesülethez pedig a 34 folyamodó folyamodványait pártolólag terjeszti fel. Elnök bejelenti, hogy az egyetemes gyámintézet részéről kiküldetett a Gusztáv Adolf-egylet németországi nagy gyűlésére, mely ez évben Broinbergben lett volna megtartandó, hol a magyar missió állapotáról szándékozott előadást tartani, ámde a Németországban ép azon a vidéken kitört cholerajárvány miatt a gyűlést nem tartják meg s így tervezett előadása is a jövő évre marad. Miután még a jegyzőkönyv hitelesítésére Földváry Imrét és Schrantz Jánost kérték fel, elnök a gyűlést berekesztette. A pesti egyházak ünnepe. Kettős ünnep- és örömnapja volt a mult napokban a budapesti közös és magyar egyháznak; f. hó 7-én helyezte el fasori új gymnasiumnak zárókövét, 8-án pedig a gymnasiummal kapcsolatban épült új templomát avatta fel s ugyancsak ez alkalommal vezette be hivatalába új lelkészét, Kaczián Jánost is. Mindegyik ünnepély magában véve is fontos esemény egy gyülekezet életében, mennyivel inkább a kettő, illetve három együttvéve, mely mértföldjelző gyanánt a fejlődés útja egy szakának hátorolója, s egyúttal kiinduló pontja egy, a szép jövő perspectiváját nyújtó uj, hatalmas fejlődésnek, átalakulásnak. Budapest nem tekinthet vissza oly múltra, mint számos kisebb városnak kevesebb lélekszámmal bíró egyháza. Az „ujabb" egyházak közé tartozik, de ujabb időben rohamos fejlődésnek indúlt. A lélekszám évrőlévre gyarapodik és az egy templom a város középpontján, a Deák-téren, a nagy távolságra való tekintetből, mely híveinek nagy részét tőle elválasztja, már rég elégtelennek bizonyult. Az egy magyar lelkészt kezdetben egy, újabban két segédlelkészével együtt kora reggeltől estig az irodai teendők és a hivatalos functiók kötik le és fárasztják ki, és így híveinek, a kik leginkább a peripheriákon laknak nagyobb számmal, lelki gondozásáról szó sem lehetett ; ez a kérdés csak a decentralisatióvai oldható meg, új templomoknak építésével. S ím megtörtént erre az első lépés. A templom és az iskola szoros kapcsában a reformáció szellemét látjuk érvényesülni. Valamint régen a templom mellé építették az iskolát, most az iskola mellé állították a templomot, amannak gondolata szülte emennek tervét. Szűk lett a régi gymnasiumi épület s a folyton fejlődő intézetet többé magába sem fogadhatta, a modern kor igényeinek többé meg nem felelt; s az egyház, ha csak nem akarta, hogy intézetének hírneve szenvedjen, kénytelen volt foglalkozni avval az eszmével, hogy a régi épületet alakítja át, vagy más helyen új hajlékot emel iskolájának. Ám a telek kicsi volta, beleékelve szűk, de azért nagyforgalmu utcák közé, egy célszerű és minden tekintetben megfelelő, a jövővel is számoló átalakítást teljesen kizár s így 1900. évi december 17-én egy új épületnek emelése határoztatott el. Közel az eddigi központhoz keresték a telket, de ott ilyet nem találtak, vagy ha igen, oly áron, mely az egyház anyagi erejét jóval felülhaladta volna s akkor terelte Gobi Imre, a