Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-01-13 / 3. szám

1904 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 40 mint a fény. Bizonyára megfigyelték már, hogy ha egy üveg­hasábon keresztülbocsátjuk a fénysugárt, annak másik olda­lán megjelennek a fénynek alkotó elemeit képező színek, ú. m. a piros, a kék, a sárga, az ibolya és a narancsszín, szóval a szivárvány minden színe. Épúgy keresztül bocsátja Pál apostol is a szeretetet ihletett elméjének nagyszerű priz­máján, mely azt alkatelemeire bontja fel. S ebben a néhány versben szemlélhetjük azt, a mit a szeretet színképének nevezhetnénk, a szeretet elemzését ... A szeretet színképe kilenc alkatrészből áll: türelem, kegyesség, nagylelkűség, alázatosság, illendőség, önzetlenség, szelídség, jóindulat, őszinte­ség; ezek alapvonalai az Istenhez való hasonlatosságnak. . ." S e szeretet élő forrása Krisztus. Úgy, bogy a keresztyén vallás nem valami hozzánk tapadt, általunk külsőleg elsajá­tított dolog, hanem a Krisztus lelke által ihletett megszente­lődése az mindennapi életünknek, kialakulása az örökkévaló­nak a mulandó világban. S e szeretetben folyton gyakorlód­nunk kell. „A világ nem játszóhely, hanem iskola. Az élet nem pihenésre, hanem nevelkedésre való idő. Es az egyetlen mindenkor előttünk levő lecke abban áll, hogy mind jobban megtanuljunk szeretni. Mi teszi az embert jó labdázóvá? a gyakorlat. Mi teszi az embert jó müvészszé, jó festővé, jó zenészszé ? a gyakorlat. Mi teszi az embert jó nyelvészszé, jó gyorsíróvá? a gyakorlat. Mi teszi az embert jó keresz­tyénné? a gyakorlat. Semmi egyéb." Krisztus is ácsműhelyé­ben „gyakorolta magát". Tanult „engedelmeskedni" s így „gyarapodék bölcseségben" stb . . . Gyönyörű hely az is, a hol visszatért a szeretet fent megjelölt alkotó elemeinek önmagához, a szerethez való viszonyára. „A fény valamivel több hét színnek összegénél: fénylő, ragyogó, rezgő éther az. És a szeretet is valamivel több alkotó elemeinek sommájá­nál : dobogó, remegő, érzékeny, élő valami az. A hét színt összetehetjük, az eredmény fehérség lesz, de a fényt abból megalkotni nem lehet. És az emberi jó tulajdonságok össze­tételéből létrehozható ugyan az erény, de a szeretet nem. Hát hogyan vihetjük be azt a mennyei lényeget a mi lel­künkbe ? . . . Vigyázunk. Imádkozunk. De mindez magában nem képes a szeretetet lényünkben létrehozni. Mert a szeretet foganat. És ha csak az igazi feltételt betöltjük, jön létre foganat". E feltétel egyúttal a szeretetnek, mint okozatnak oka: a Jézus szeretete. Miként a vasdarab a mágnessel érintkezve delejes lesz : úgy fogan meg bennük is a Jézus szeretetéből a szeretet. „A szeret szeretetet nemz: ez az egyetemes oksági folyamat." Klasszikus az a hely is, a hol ürummond az utolsó verset elemzi. Most pedig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez három: ezek között pedig legnagyobb a szeretet. „Némelyek úgy vélik -— úgymond — hogy elkövetkezhetik az idő, a mikor e háromból is kettő elmúlik; a hit látássá növekedik, a reménység pedig teljesedésbe megy át. Pál apostol nem állítja ezt. Mi ugyan keveset tudunk a jövő élet állapotáról. Azt az egyet azonban teljes bizonyossággal tudjuk, hogy a szere­tetnek meg kell maradnia. Mert Isten, az örökkévaló Isten, szeretet ..." Azért „az legyen életünk főcélja, hogy elsajá­títsuk ezt a jellemet, a melyet Pál apostol magasztal: a Jézus Krisztus jellemét, melynek lényege a szeretet ..." Felette érdekes az az igazán angolos felszólítása is hallgatóihoz, hogy csatlakozzanak hozzá azzal az elhatáro­zással, hogy az I. korinthusi levél 13-ik részét a következő három hónapon át egyszer hetenként elolvassák. „Ismerek valakit, a ki ezt megtette és ezáltal egész élete új irányt nyert. Ki tart velem? A legfőbb jó forog koczkán ..." Megindító, mikor befejezésül azt fejtegeti, hogy a vég­ítéletnek nem az lesz a próbaköve, hogy „miként hittél?" hanem, „miként szerettél ?" Hogy „a mi keresztyénségünk nem a vallásosság, hanem a szeretet mértékén fog megméretni". A mikor nem fog más vád felénk hangzani, csak egy — a. szeretetlenség vádja. „Ne ámítsátok magatokat. Ama nagy napon nem theologiai kérdésekről lesz szó, hanem a min­dennapi élet dolgairól; nem egyházakról és szentekről, hanem éhezőkről és gyámoltalanokról; nem hitvallások és tantételek szerint fogunk megítéltetni, hanem a szerint, hogy felvettük-e a hajléktalanok és mezítelenek gondját; nem a bibliát és az imádságos könyvet fogja az igaz Biró számon kérni tőlünk, hanem azt, hogy adtunk-e enni az éhezőnek és inni a szomjú­hozónak a Krisztus nevében" stb. De elég .a szemelvényekből. Boldog volnék, ha célomat elérném velők s minél több olvasó kedvet kapna a kedves kis könyvvel való közelebbi megismerkedésre. Nyugodt lélek­kel biztosítom, hogy megbánásra nem lesz oka. Stromp László. Szerkesztői üzenetek. Lapunk olvasóit, főkép a lelkész, tanár és tanítói urakat tisztelettel kérjük, hogy az egyházukban előforduló eseményekről, gyűlésekről stb. bennünket értesíteni szíveskedjenek. Költségüket megtérítjük s fáradságukat is díjazzuk. Fontos hírekről idő rövid­sége esetén táviratot is szívesen veszünk. A közleményt a szedés könnyítése végett a papírlapnak csak egyik oldalára kell írni. A cikkeket is díjazzuk s éppen ezért szigorú mértékkel mérünk. Fanesal. Eperjes. Nyíregyháza. Vönöczk. Levél megy. Tanítvány. Politikai lapot elvből nem ajánlunk. A sajtó­törvény becsületes felfogása, a mit tőlünk, mint papoktól, olvasó­közönségünk joggal elvár, nem engedi meg. Igaz, hogy ilyen do­log miatt még tudtunkkal egy lapot sem ítéltek el, de keresztyén újsághoz erkölcsi szigorúság illik. Szepes-Béla. Köszönjük. A mai számról lekésett, de jövőre hozzuk. Szives üdvözlet. r -> Hornyánszky Viktor cs. és kir udvari könyvnyomdája Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom