Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-10-13 / 42. szám

1905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 422 elvitatni, hogy a kérdés tanulmányozásán alapszik, s épen ezért a bánsági közgyűlés hozzá is járult. A kerületen azonban nem tudta az általános tetszést kivívni. A munkálat kiinduló pontja az, hogy Török-Becsén mindössze 33 lélekből áll az egyház, öt éven át alig akad egy temetés, keresztelő vagy esketés, úgy, hogy az oda való lelkész — dolga felől — az egész missió gondozását elvégezhetné. A másik az, hogy Török-Becséről a torontáli missió valamennyi községét megközelíthetni vaspályán vagy vízi úton. így mintegy természetes központul kínálkozik. Franzfeld, Hertelendyfalva, Mramorak és Liebling több ezer lelket számláló egyházak, a melyek maguk is elég gondot adnak pásztoruknak, Török-Becse, mely Leiningen tábornok özvegyének alapítványa folytán egyike a módosabb egyházainknak (van 126 hold földje, 3 bérháza, 4000 fit jövedelme), szintén örömest hozzájárul a missió terheihez. Egyik házát felajánlja Confirmandus-oithonnnk, az egybegyűjtött tanulósereget a maga költségén élelmezi és utaztatja, felajánl egy harmóniumot, ellátja a diasporát énekeskönyvekkel s egyéb vallásos iratokkal. Ezen félül beleegyezik abba, hogy lelkésze minden második vasárnapon a szórványban tartson istentiszteletet. Mind e mellett 1600 K összegre volna szüksége utazás és lelkészi díjazás fejében. Petrooits Soma kifejtette, hogy a fedezetnek nincs reális alapja. Congruát kieszközölni nem lehet, mert a török-becsei papnak megvan az 1600 K fizetése; a közalap, gyámintézet, Gusztáv Adolf-egylet segélyei más célokra vannak lefoglalva. A szórványnak is hozzá kellene járulni valami áldozattal a terhek viseléséhez, a hogy például a Szerémségben látjuk. Szükségesnek tartja a tervezet alapos tanulmányozását. DoleschaU Lajos, bánsági alesperes védelmére kel a tervezetnek. Liebling, Mramorak, Franzfeld, Hertelendyfalva nem gondozhatja a hozzá közel eső falvakat sem. Itt lakó híveink veszendő bárányok, a kiket előbb össze kell szedni, gyűjteni, megismertetni velők az egyház szerető gondoskodását, ha áldozatot várunk tőlök. Különben is szegények. Korén Pál Török-Becse ajánlatát, földrajzi helyzetét magyarázta; egyúttal sürgette a kerületet, hogy nyomban határozzon, mert egyháza nem várhat. A missiói működés nem rendes lelkészi munka, különleges egyéniséget kíván, a kinek erre határozott charismája van. Dr. Wagner Géza nem barátja az elhamarkodásnak. Gondosan meg kell vizsgálni, vájjon ez új intézkedéssel javulna-e a szórványban élő hívek helyzete. Nem tud belenyugodni abba, hogy a kerület egyeseket 170—200 km. nagy, időbe kerülő és költséges űtat tétessen olyan ügyben, a minek elintézését egy óra alatt is elérhetné. Kérdés, helyes-e felmenteni a f'ransfeldi, hertelendyfalvi, mramoraki stb papot egy hiványszerű kötelesség alól, a mit már a közelségnél fogva könnyebben teljesíthet, mint a távol lakó becsei pap, a ki esetleg épen akkor Torontál más részében van elfoglalva? Óvatosságot tanácsol. Dr Zsigmondy Jenő az E. A. 28. §-ára utal, a mely szerint ily elcsatolások törvényes útja az egyezségkötés. Ha ez nem sikerül, akkor kerül a sor a közigazgatási eljárásra, akkor szól bele az egyházmegye s a kerület. Zsilinszky Mihály mindenekelőtt visszautasítja Korennek azt a vádját, mintha a kerület részvétlen közönynyel nézné az ügyet. Ellenkezőleg, a kerület sürgette az egyházmegyét, hogy tegyen már valamit a missióért. Ügylátszik, a törvényszabta eszközöket még nem merítették ki ; Zombor a szórványban anyaegyházzá lett. íme, ott van a segédlelkész alkalmazása, a melyhez az állam bizonyos feltételek mellett segélyt nyújt. Doieschall Lajos : 2 congruás egyházunk öt év óta betöltetlen s most állítsunk harmadikat ? Szeberényi Lajos Zsigmond aradáci pap korából ismeri a bánsági viszonyokat a mikor még nem volt vasűt s tapasztalás nyomán állíthatja, hogy a szórványbeli hívek vallásossága mélyebb, mint sok nagy központon. Elveszésöktől nem kell tartani s a közel eső paróchiák könnyebben vigasztalhatják e családokat, mint a messze lakó missionarius. Voltaképen minden papnak egyúttal missionariusnak kell lennie s tudomása szerint a lelkészek teljesítik kötelességöket. Frint Lajos és Veres József Török-Becse áldozatkészségét dicsérik s jutalmazását óhajtják. Haviár Gyula azt ajánlja, hogy egy évre próbaképen szavazzon meg 500—600 koronát az előre nem látott kiadások terhére, a mely címén 32.000 kor. van felvéve a költségvetésbe. Szelényi Aladár dr. és Fabinyi Gyula 300 K-t javasol a jóindulat jeléül. A kerület 600 kor. szavazott meg egy évre. Egyúttal egyhangúlag elfogadta Famler Gusztáo Adolf azon indítványát, hogy a közgyűlés küldjön ki egy állandó missiói bizottságot, mert a ker. közgyűlés nem alkalmas ily fontos tárgyak eldöntésére. Nincs módja az adatok ellenőrzésére s a felhozott okok, érvek mérlegelésére. A pénztár számadását a kerület helybenhagyta, 1904-ben 50,000 korona fölösleg maradt; a ker. tartalékalap 64,000 K. Ugyancsak egyhangúlag elfogadta a költségelőirányzatot az utolsó tételig. Előre nem látott kiadásokra 32,000 K-t szánt a kerület. Megszavazta a közgyűlés a püspöki iroda berendezését, az irodaátalány emelését a missionarius és püspöki titkár javadalmát budapesti tartózkodásuk idejére 2400 K-ról 3500 K-ra, a lakbérét 600 K-ról 800 K-ra emelték; megadták a 700 K-ra rúgó költözési pótlékot. Vita nélkül megszavazták az Ev. Őrálló és Hivatalos K. tételét, a soproni és eperjesi theologiák fejlesztéséhez szükséges összeg 1/

i részét azzal a feltétellel, ha a többi kerületek is megszavazzák. A kerület azonban a jövőben is ragaszkodik a budapesti theol. facultas eszméjéhez. Püspöki nyugdíjul — addig is, míg egyetemesen szerveztetnék, az egyetemes lelkészi nyugdíjon kivül évi 4000 K-t állapított meg a kerület, az özvegy részére pedig 1200 koronát. A tavalyi jegyzőkönyv 29. pontjához a jegyző jelenti, hogy a politikai községekről szóló szabályrendelet még mindig nem készült el; elkészítésére a közgyűlés Kruttschnitt Antal lelkészt kéri fel, a ki azt el is vállalja. Hasonlókép rendezetlen még a pesti magyar és német egyházaknál az elnevezés kérdése, melylyel az egyházak nem foglalkozhattak, mert az egyházak lisztviselőinek ideje lejárván a +avaszszal, uj egyháztanács választatott, mely a kérdést a jövő közgyűlésig dűlőre fogja juttatni. Az egyetemes gyűlésre a kerület 162 lelkésze állása után 16 képviselőt küld. Második nap. A tanácskozást e napon is délelőtti 9 órakor kezdték meg kissé megcsappant érdeklődés mellett. Első sorban is a jelölő bizottság tette meg előterjesztését a régi tisztviselőket ajánlva a megválasztásra azon változtatással, hogy azon helyekre, melyek Bachát Dánielnek püspökké történt választása folytán megüresedtek, Sárkány Sámuel kiérdemült püspököt választották. Ügyész Sztehlo Kornél helyett, ki ez állásáról tekintettel egyetemes ügyészi állására, lemondott, egyhangúlag Szmik Lajos budapesti ügyéd, az ó-budai egyház felügyelője lett, s miután a sok bizottsági tárgyalás a jegyzőket túlságosan megterheli, két másodjegyzői állást szervezett a kerület s ezeket a világiak részéről dr. Liedemann Frigyessel, az egyháziak részéről Sárkány Bélával, péteri lelkészszel töltötte be. Alakítottak egy új bizottságot is, a missiói bizottságot, melynek feladatává tétetett, hogy a missiónak oly fontos kérdéseiben, a melyekben a kerület az eddigi el-