Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)
1905-10-06 / 41. szám
1905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 401 végez, bevezetője, megszentelője, befejezője, mint a hogy a mindennapi iskolai imádság vagy, a hol szokásban van még: éneklés sem teszi fölöslegessé a gyülekezeti vagy specialis ifjúsági istentiszteletet. A cél a mint látjuk tehát művelt, hithű, egyházukhoz ragaszkodó evangyélmi keresztyének nevelése, az eszközök pedig: ész és szív problémáit megoldó olvasmányok olvastatása s megbeszélése, reproduktiv, produktiv munka, az egyház nagyjai emlékének ápolása, ének és ima. Hátra volna még az ilyen körnek a szervezete. Alapszabályokkal, tisztviselőkkel, tagsági díjakkal szervezkedjék* e, mint az némely helyütt református testvéreinknél van s ezzel megossza az ifjúságot tagokra és nem tagokra vagy pedig tartson a vallástanár pusztán összejöveteleket lehetőleg az egész ifjúsággal? A hatás terjedelme szempontjából utóbbi volna ajánlatos, de mivel az öntevékenységre s az egyéniség érvényesülésére fektetjük a súlyt, ajánlatosabb a kör módjára való szervezkedés. A rend érdekében szükségesek azután az alapszabályok és a tisztviselők is, de a kört tisztviselőkkel annyira megrakni, vagy oly mértékben meg-„alapszabályozni", hogy ezek annak funkcióját nehezítenék, nem célszerű. A tagsági díjak azonban elmaradhatnának, ezek helyébe inkább az önkéntes adakozás léphet. Legalább némi tájékoztatásul megismertetek néhány prot. középiskolai ifjúsági egyesületet működésében, eszközeivel. Evangelikus ilyen irányú egyesület tudomásommal csak egy van : a Selmecbányái Gusztáv Adolf-féle, illetőleg bibliai egyesület, mely szegényeket vallásos irányú művekkel, bibliákkal lát el. Tart gyűléseket, vallásos tárgyú felolvasásokat, szavalatokat, megünnepli okt. 31-ét, gyűjtéseket rendez, jutalomkönyveket oszt ki. Rendes tagjai a VII—VIII. osztályú tanulók. Református testvéreinknél több ilyen irányú egyesület van. Kolozsvárott az ev. ref. collegium főgymnasiumában : „Konfirmáltak társasága". Budapesten az ev. ref. gymnasiumban: „Konfirmált ifjak egyesülete". Van elnöke, titkára, jegyzője, pénztárosa, könyvtárosa, ellenőre, választmányi tagjai. Tagjainak száma 1904/5-ben 47. Okt. 31-ét megünnepelte, tartott 13 rendes gyűlést. A gyűlés énekkel, imával kezdődött és végződött. Imádkoztak a tagok. Az elnök minden gyűlésen magyarázott egy-egy bibliai szakaszt. Volt 6 felolvasás, 2 szavalat, 2 zeneszám, 2 rendkívüli gyűlés. Február 1-én szeretetvendégséget tartott. Két pályatételt tűzött ki. Vallásos irányú lapokat járatott. A mármarossziyeti Bethlen-kör működése istentiszteleti jellegű, felsőbb osztályú tanulók imával, szavalattal működtek közre. Tagsági díj nincs, minden tanuló tagja. Gyűléseit az ifj. istentisztelet idején vasárnap délelőtt 9—10-ig tartja, megjelenni tartozik minden tag. Gyűlések előtt a rendre az ifjúság által választott tanuló ügyel. Nyilvános gyűlések, egyházias, hazafias ünnepélyek rendezhetők. Programmpontok: ének, ima, felolvasás, szavalat. Nagykörösi ev. ref. gymnasiumi konfirmált ifjak egylete. Célja: vallásos erkölcsi élet fejlesztése, önkéntes vállalkozás útján a hit eszmeivel való alaposabb foglalkozás által a vallásos ismeretek rendszeresebb elsajátítása. Gyűlést tart minden két hétben. A gyűlés pontjai: közös éneklés, szavalás, prédikációk, imák készítése és elmondása, bibliamagyarázatok, szabad előadások tartása. Ünnepélyeket tart, jutalomkönyveket oszt ki. Alapszabályai vannak. Ifjúsági gyülekezet a debreceni ev. ref. collegium fögymnasiumi ifjúsága körében. Tagjai a konfirmált V— VIII. oszt. növendékek, 1904/5-ben 200-an, tavaly 158-an voltak. A gyülekezet tisztviselői: két elöljáró a gyülekezet tanítói tisztére és szellemi munkásságának vezetésére, 10 presbyter, kik a gyülekezet erkölcsi életére ügyelnek, 10 diakónus. Minden második, illetve harmadik vasárnapon istentiszteletet tartott. Gyűléseken énekeltek, imádkoztak, bibliát magyaráztak, eredeti vallásos müveket felolvastak, vallásos költeményeket szavaltak, eszméket: milyen a keresztyénszeretet, fejtegettek, az ifjúság hibáira rámutattak. Önkészítette műveket olvastak fel: keresztyén vallásosakat, történetieket, elbeszéléseket. A tagok cikkeket írtak az „Ébresztő" című ifjúsági vallásos folyóiratba. Tagsági díj nem volt, de önkéntes adakozás. Emlékünnepet és évzáró ünnepélyt tartottak. íme néhány egyesület, melyeknek működése és szervezete, eszközei irányt mutathatnak. Azt hiszem, hogy prédikációk készítése és elmondása ezen a fokon még korai dolog, az lehet homiletikai szeminárium feladata theologiai akadémián, cle nem középiskolai egyesületé. Ref. testvéreinknél, a hol a legáció intézménye fennáll, talán indokolt, nálunk azonban nem. Vájjon helyes-e az ifjúságot gyülekezet mintájára szervezni, azt ítéljék meg, a kik ahhoz jobban értenek. Én a magam részéről nem tenném, sokkal komolyabbnak, magasztosabbnak tartom ezt az ősapostoli szervezetet, mintsem hogy ily szárnypróbálgató egyesületre alkalmazzam. Azonkívül a tanulónak tudnia kell, hogy Ő nem külön iskolai gyülekezetnek tagja, hanem annak, a melynek templomába jár. Szükség van ilyen ifjúsági egyesületekre, de a mikor azokat szervezzük, ügyeljünk, hogy igazi evangyéliomi szellemet leheljenek, áraszszanak. Fontos dolog ez tehát, azért szóljanak hozzá minél többen, a vallásoktatók értekezlete vegye fel napirendjére már az idén a lelkészi körök beszéljék meg seb. lap hasábjain vitassuk meg minél több oldalról. Én mihelyt a szervezet és eszközök kérdésé tisztázva lesz, az egyesületet megalakítom ifjúságommal, mert a cél tisztán lebeg szemünk előtt. Megjegyzem azonban, hogy ezeknek az egyesületeknek csak akkor lesz valódi talajuk, működésöknek eredménye, ha a család s már az elemi iskola is megteszi a magáét. Sajnos ma a családi élet beteg, annak kell minél előbb meggyógyulni. Ha az igazi vallásosságot fog tudni oltani a gyermekbe, az iskola fogja tudni ezt ébrentartani, ápolni erősíteni. De most hol az a családi élet, a melyben a gyermek igazi vallásosságot lát és él ? Nagyon kevés van ilyen. Az elemi iskola feladata, hogy ezt a hiányt pótolni igyekezzék. A vallásoktatás ehhez nem elég, a gyülekezeti istentisztelet pedig az elemi iskolai gyermeknek túlmagas. Gyermekistentiszteleteket, vasárnapi iskolákat tartsunk tehát, akkor a középiskola olyan tanulókat fog nyerni, a kikben már van mit ápolni, fejleszteni. S hogy a vallásos középiskolai ifjúsági egyesületek hatása tartós legyen, gondoskodjunk felsőiskolai ifjúságunk gondozásáról is. Református testvéreink s a róm. katholikusok ebben is példát mutatnak. Ott van a budapesti egyetemen a Bethlen Gábor kör, annak az alapítása ref. testvéreinktől indult ki, a róm. katholikusok pedig a „Szent Imre-egyesület"-be gyűjtik össze ifjaikat ezen a fokon is. Csak mi nem teszünk semmit. Ávagy a mi ifjainkat melyik budapesti lelkész tartja számon, melyiknek vannak beosztva, melyik vallástanár gondozza? Senki sem törődik velők, mik ők, miből, hogyan élnek ? Azután nagy a panasz, hogy a most kikerülő intelligens elem közönyös. Nem csuda, magunk vagyunk az okai. Főiskolai ifjúságunknak az a része, mely evang. intéze-