Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-09-22 / 39. szám

388 1905 A négy 800 koronás kis szeretetadományt a kerületek ajánlatára egyhangúlag Domonkosfának (Dunántúl), Balassagyarmatnak és Garamvölgynek (Tisza) Ítélték oda. A negyediknek megszavazását a bányakerületi gyámintézetre bízták. A női és ifjúsági egyletek gyűjtéséhez hozzácsatolták az 1490 K tartalékot, mely az utolsó évek pénztári fölöslegéből gyűlt össze s így lehetővé vált, hogy a pozsonyi diakonissa anyaintézet 1000 K, a rozsnyói árvaház 300 K, a leégett Szomolnok 500 K segélyben részesüljön. Ezen kívül 36 egyház (kerületenként 9) kapott Í00 K adományt; Gyurátz püspök adományából 50—50 K Alsó-Lendva és Acsád. Az áldott Gusztáv Adolf-egylet 33,000 K-án fölül küldött egyházainknak. Többet, mint a mit saját magunk gyűjteni tudtunk. Szent edényekre is küldött 300 Márkát, ebből Legénd, FelsőOzor, Bőny, Bollahida, Pusztaszentlászló,

( Zólyom-Vámos, Tisza-Kálmánfalva, Zsablya, Várgede, Ózd és Kokava részesültek. Biblia és Ágenda jutott Alsó-Esztergálynak, Szabadkának, Kurittyánnak, Bánostornak, Mitrovicának, Oláhpataknak, Szomolnoknak, Feketepataknak (Locsmándi nőegylet ajándéka), Nagyszelecsénynek (Pápai nőegylettől). A Király Emma úrhölgy ajándékozta oltárterítőt szintén Szomolnoknak szánták. Özv. Kacziányi Gusztávné szül. Gráf Amália 40,000 koronát hagyott a Gyámintézetnek azzal a kikötéssel, hogy a segélyezendő egyházakat és iskolákat a Gusztáv Adolf-egylet központi vezetősége állapítsa meg s a tőke a poprádfelkai takarékpénztárban betétképen kezeltessék. Az alapítványtevő e feltételeken Zelenka Pál püspök közbenjárására sem volt hajlandó s így a közgyűlésnek döntenie kellett arról, vájjon az alapítvány kezelését ily feltételek mellett elvállalja-e. Dr. Kéler Zoltán ügyész javaslatára, miután a Gusztáv Adolf-egylet ingerenciája inkább csak elvileg van biztosítva s a gyakorlatban majdnem elenyészik, a poprád-felkai takarékpénztár bonitása pedig ellenőrizhető, a közgyűlés az alapítványt elfogadta. Zsilinszky Mihály a napirend után az elnök beszédére hívja fel a figyelmet. Nem szeretné ha a benne foglalt szép gondolatok, életre való indítványok nyom nélkül hangzanának el. Helyesli az árvaházak alapítását, hogy árváink ragadozó farkasok martalékául ne essenek. A nagyobb gyülekezetek kezdjék meg a munkát. A budapesti prot. Árvaház már el se tudja látni árváit, egyeseket vidéki árvaházakban s családoknál helyez el. Vele egyetértőleg, vele szövetkezve kellene eljárni. A nőegyletek alakításával még hátra vagyunk. Az Alföldön akkora gyülekezetek vannak, hogy ezrével lehetne gyűjteni a tagokat s alig történik valami. Fel kell kérni a kerületi elnökségeket, hogy közigazgatási úton szólítsák fel jelentéstételre az összes lelkészeket, van-e gyülekezetükben nőegylet? Ha nincs, miért nincsen s miért nem lehet megalakítani ? Megdöbbenéssel értesült arról, hogy akadt lelkész, a ki a gyülekezetének juttatott Gusztáv Adolfegyleti segélyről háromszoros figyelmeztetés dacára sem vett tudomást. A kötelességmulasztásnak, erkölcsi sülyedésnek oly foka ez, a mit eltűrni nem lehet, különben a példa vonz s az egyház pusztul. Indítványozza, hogy a közgyűlés kérje fel a kerület püspökét a fegyelmi vizsgálat elrendelésére. Az összes indítványokat elfogadták. Kovácsy Kálmán rákospalotai lelkész egyháza nevében a jelenlévő gondnok beleegyezésével 200 koronát ajánl fel kezdetül az elaggott papok és özvegyek menedékházára. Legyen a szép eszmén Istennek áldása! Az ajánlatot lelkes éljenzéssel köszönték meg. A szép intézményhez megvan már a legelső kő. A szeretet meg fogja építeni ezt a házat is. A Gusztáv Adolf-egylet központi vezetőségét távirattal üdvözölték igaz testvéri szeretetéért. Sajnos, az idén az előfordult koleraesetek miatt az évi nagygyűlést nem tartják meg s így a tervezett személyes érintkezés most elmarad. Gyámintézetünk a jövő évre is Famlert bízta meg képviseletével, a ki előadást fog tartani viszonyainkról. 1906-ra két egyház hívta meg a két vándortestvért, a Gyámintézetet és Luther-Társaságot: Pozsony és Győr. Pozsony azzal tette nyomatékosabbá meghívását, hogy akkor fogja ünnepelni fennállásának 300 éves fordulóját s ez alkalommal újabb egyházi közintézményeit be akarja mutatni. A közgyűlés a felhozott okokat méllányolva, Pozsonynak adott elsőséget s Győr meghívását 1907-re halasztotta. A közebéd. Déli egy órakor a vendéglátó miskolci egyház fényes közebédet adott a két egyesület tagjainak tiszteletére. Az ebéden a nőegylet tagjai is részt vettek s körülhordozták a Gusztáv Adolf-serleget. A királyt Zsilinszky Mihály köszöntötte fel; köszöntőjében szép harmóniába olvadt az egyházunk felügyelőjét, a jótékonyság és irodalom pártfogóját megillető hódolat, meg az a nemzeti remény és bizalom, a mit benne vetünk. A költővel fejezte be: „Isten segíts, királyok Istene, emeld fel hozzád a király szivét, hogy végig lássa roppant helyzetét, hogy a ki fényben milliók felett van, legyen dicső erényben, hatalomban és boldogíthassa nemzetét". A LutherTársaságot és Gyámintézetet Zelenka Pál, a miskolci egyház és tiszakerület elnökségét Zsilinszky, Borsod vármegyét és Miskolc városát Gyurátz Ferenc, a gyámintézet szeretetmunkájában fáradhatatlan miskolci nőegyletet Szentiványi Árpád köszöntötte föl. A közebéd lelkes hazafias tüntetésre is alkalmat adott; mint az igazi magyar fajnál máskép el sem képzelhető, e tüntetést öntudatos komolyság, tapintat és méltóság jellemezte. Itt emiitjük meg, hogy Zelenka püspök 12-én délben dejeunert adott, a melyen a családtagokon kívül Zsilinszky Mihály v. b. t. t. Gyurátz Ferenc püspök, Ihász Lajos és Szentiványi Árpád ker. felügyelők, báró Vay Elemér főispán, dr. Tarnay Gyula alispán, dr. Szentpáli István polgármester, dr. Lehótzky Sándor törvényszéki elnök, Radványi István, Lichtestein József és dr. Markó László miskolci egyháztagok vettek részt. A vendégek nagyobb része 13-án délután elutazott Miskolcról. Egy kisebb csoport 14-én Miskolc környékét, Diós-Győrt s a Hámort tekintette meg. ('J\). EGYHÁZI ÉLET. 35 éves felügyelői szolgálat. A bánsági egyházmegyének szép s megható ünnepe volt szeptember 12-én Temesvárott az evang. templomban. Évi rendes közgyűlésének keretében ünnepelte báró Ambrózy Bélának immár 35 éves egyházmegyei felügyelőségét. A gyűlés megnyitása után Doleschall Lajos alesperes szép szavakkal jellemezte azt a haladást, mely báró Ambrózy Béla egyházszeretetének, őseitől örökölt hitbuzgóságának s ritka nemes lelkének köszönhető. A felügyelő szép válaszában azt kívánta, hogy a mostani nemzedék Isten áldásával végezhesse nehéz munkáját. Ö legutolsó lehelletig küzdeni fog rajongással szeretett egyháza ügyéért. Kramár Béla főesperes válaszolt e nagy lelkesedést és meghatottságot keltő szavakra s általános helyesléssel kisérve indítványozta, hogy e lélekemelő ünnep emlékére egyházmegyei másodfelügyelői állás szerveztessék s reá az elévülhetlen