Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-09-22 / 39. szám

1905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 386 Tekintélyes összeg magában véve, azonban ha minden gyülekezetben tettre kelne az élő hit, visszhangra találna a vallásszeretet egyházvédő, egyházépítő segélyre hivő szava, ha mindenütt méltányolni tudnák a gyámintézet oltárára hozott áldozatnak célját, akkor tagadhatatlanul még gazdagabb aratásról számolhatna be egyetemes gyámintézetünk, másfelől több egyházközséget menthetne ki aggasztóan súlyos helyzetéből, több alkotásra mutathatna. Ma a rendelkezésre álló évi eredmény távolról sincs arányban a segélyért jelentkezők sokaságával. Minden oldalról seregesen jönnek s zörgetnek a kérvényezők a gyámintézet ajtaján. A részvét aztán mindnyájukat meyhallyatni óhajtván, ez által annyira elaprózza gyakran a segélyt, hogy ennek hatása nincs s a gyülekezet ily módon mintegy megöröködik a bajban. Tegyünk meg egyrészről mindent, hogy ne maradjon el a gyámintézet pártolóinak sorából egyetlen gyülekezet sem s mindegyik egyházban meghozza a szent cél támogatására áldozatát, habár csak egy-két fillérben is minden család. Törekedjünk másrészről úgy irányozni a segélyezést, hogy ennek erejével az alapos indokolással folyamodó gyülekezetek bajait hathatósan orvosolhatjuk, sőt megértsék, hogy jövőre a gyámolítás során más szorongó helyzetben levők következnek. Szükséges az egyházmegyék részéről az őrködés, hogy az egyházközségek beható megfontolás, anyagi erejük számbavétele, a szükség mérlegelése nélkül építkezéshez ne fogjanak. Igen fontos továbbá minden egyház jövőjére nézve mint segélyforrás: az alaptőke. Tegyék meg a maguk körében a lehetőt az egyházkerületek, egyházmegyék, hogy minden gyülekezet úgy rendezze be háztartását, úgy készítse el a költségvetést, hogy évi bevételéből a kiadások után bizonyos részlet fenmaradjon s mint alaptőke külön kezelve az évenkénti maradékkal rendszeresen gyarapítassék. Ily módon nem jön zavarba az egyházközség, mint az most igen sokszor megtörtént, hogy ha időközöben épületjavítás, kisebbszerű átalakítás szüksége állt be: mindannyiszor kénytelen új külön kivetést eszközölni, vagy mivel ez kellemetlen feladat: egyszerűen a gyámintézet ostromára indúl. Óhajtandó, hogy gyülekezeteinkben mindjobban felébresztessék az önsegély, a jövőről való gondoskodás érzete. Ha a nagy bajjal küzdő gyülekezetek hathatós megsegítése folytán s másrészről az önsegély tudatának felkeltésével sikerűi lassanként a segélyre várok számát kevesbíteni: akkor juthatunk el oda, hol a gyámintézet támogatásával egymásután emelhetjük azon jótékonycélú intézeteket, a melyekkel az. egyház nagyobb vonzóerőt gyakorol s hódít. Ily megalkotásra váró intézetek közelebb: egy-egy árvaház mindenik egyházkerületben, elaggott, munkaképtelenné vált, teljesen szegény lelkészek s tanítók s ezek özvegyei befogadására szolgáló menedékház, továbbá a Diakonissa-intézet ügyének egyesült erővel oda fejlesztése, hogy ez minél több gyülekezetbe bocsáthasson vallásos érzülettől áthatott diakonissákat, kik betegápolással, a leánynövendékek lelki életének gondozásával hathatósan ébreszthetik az evangeliomí hitbuzgóságot a hívek körében. A Gusztáv Adolf-egylet részérói a központi elnökségtől Lipcséből nehéz viszonyok közt levő gyülekezeteink, továbbá tanintézetek s egyének gyámolítására a következő sorozatban érkezett segély az egyet, gyámintézeti pénztárba : 1. 1904. dec. 16. keltezett értesítéssel 7,178 M. 75 pf. = 8,399 15 K 2.1905. febr. 13. „ „ 5,032 „ 85 „ = 5,888"45 „ 3. 1905. júl. 29. „ 14,735 „ — „ = 17,239-55 „ Összesen . 31,527-55 K. Végül a würtembergi Gusztáv Adolf főegylet főtiszt, s mélt. Baltik Frigyes püspök úrhoz küldött 12 gyülekezet s missio számára f. év júl. havában . . . 1.300 M. — pf. = 1,521-—K A G. A.-egylettől járt összes segély 33,048 55 K. A segélyre kész testvérszeretet megnyilatkozására közgyűlésünk részéről csak a szívből fakadt hála lehet a válasz. Gyámintézetünk a némethoni Gusztáv Adolf-egylettel szívélyes összeköttetésben áll, hálás tisztelet csatol hozzá mindnyájunkat azért az el nem fáradó áldozatkészségért, melylyel hazai evang. egyházunk körében a súlyos terhek alatt roskadó s vésztől sújtott gyülekezetek hiányainak pótlásán, sebeinek orvoslásán közremunkál, mint nemeslelkű jó barát. A segítésben eljárása annál tiszteletreméltóbb, minthogy nem kérdi soha, mily nyelven zengenek zsolozsmát a templomban, ő csak arra van figyelemmel, hogy a folyamodók Istenhez szomjúhoznak, annak imádatára templomot, akarnak építeni, de erre önerejük gyenge. Hol ezt igazolva látja, ott készséggel nyújt segítő jobb kezet. Működésében maga az evangeliom lelke az igaz szeretet vezérli. Kik azt állítják, hogy segédkezésének politikai, nyelvi, vagy más mellékcéljaí vannak: azok tudva vagy tudatlanul méltatlanul gganusítanak s ezekről csak azt mondhatjuk az írás szavaival: „ Uram bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekesznek A Gusztáv Adolf-egylethez segélyre ajánlást illetőleg is tanácsos szigorúbb vizsgálat alá venni a folyamodók kérvényeit, indokait, az egyházmegyei s egyh. ker. gyámint. gyűléseken. Csak a valóban szorult helyzetbe jutott segélyezésre méltó gyülekezetek legyenek ajánlattal felterjesztve, a melyek aztán méltányolni is tudják az adományt. Ez évben megtörtént, hogy egy gyülekezet részére a Gusztáv Adolf-egylettől segély érkezett s az errőli értesítésre a lelkészi hivatal egyáltalán nem válaszolt, a nyugtát többszöri sürgetésre a ker. gyámint. elnök s az egyh. ker. hatóság felszólítására sem küldte be. A segélyösszeg most is az egyetemes pénztárban van. * Őrködnünk kell, hogy ily eset többé ne forduljon elő. Ezt pedig úgy érjük el, ha az egyházmegyei és kerületi gyámintézetek beható bírálattal tárgyalják a G. A.-egylethez címzett folyamodványokat s gondosan mérlegelik a kérelem támogatását célzó érdeket. Örömmel említem fel ugyané helyen, hogy Érsekujvárott s Pőstyénben a gyámintézet gyámolításával új templomok épültek, a melyeket a legközelebb mult időben szentelt fel főtiszt, s mélt D. Baltik Frigyes püspök úr. Engedje a Mindenható, hogy a templomok is minél szélesb körben, minél tovább áraszthassák az életre az evangeliumi hit, szeretet, remény áldásait. Mint a gyámintézet iránti érdeklődés emelkedésének egy bizonyságát van szerencsém köztudomásul hozni, hógy Pozsonyban az egyet, theol. akad. ifjak körében „Székács József" névvel gyámintézeti kör alakult. Üdvözölve legyen általunk a jóért, igazért hevülni tudó ifjúság s annak vezére a gyámintézet lobogója alatt. A selmeci ifjúság, a lyceumi bibliaegyesület elnöke, nt. Hamrák Béla tanár úr az egyesület nevében 24 kor. * E gyülekezet lelkésze méltó volna az ítéletre. Mivel azonban engedélyt nem kaptunk rá, nevét elhallgatjuk. Szerk.