Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-09-01 / 36. szám

354 1905 Vele legműveltebb s legbuzgóbb papjaink egyike tűnt el közéletünkből, a ki korának tiszteletét és nagyrabecsülését kivívta s elköltözéséig megőrizte. Életpályája változatos, tanulságos. Ily halálesetek alkalmával mindig sajnáljuk, hogy kiváló papjaink nem írnak memoireokat; életök tapasztaláskincse így elvész, holott hasznos útmutatóul szolgálhatna a kezdő pásztoroknak. Történelmi forrás-értéküket a következő századok kutatói méltatnák. Ritter 1831-ben Bonyhádon született. A szabadságharcz kitörésekor a 17 éves ifjú rajongó lelke útmutatását követve honvédnek állt s ott harcolt a zászló alatt Világosig. A fegyverletétel után visszatért könyveihez. Előbb jogot hallgatott, azután theologussá lett s együtt tanúit a bécsi prot. theol. facultáson Baltik püspökkel. Hét álló esztendeig tanárkoclott a sárszentlőrinci evang. gymnasiumban. 1861-ben Somorja hívta meg lelkipásztorul s azóta itt működött hangyaszorgalommal. A gyülekezet vezetése alatt megmagyarosodott. Társadalmi s közéleti szereplésével díszt szerzett egyházának. Szabad óráiban könyveivel foglalkozott, megtanult franciául s angolul s e nyelvek, irodalmak gazdag szellemét átplántálta lelkébe. Három évtizeden át volt Pozsonymegye esperese, 12 évig a theol. akad. kisbizottság elnöke (Geduly püspök halála óta). Fejlett érzéke volt a tudományos theologia iránt, a szabad kutatás rendületlen hívének bizonyult mindig s e mellett szívéből a vallásosság meleg, természetes forrása sohasem apadt ki. Nagyon szerette volna megérni egy virágzó protestáns, a modern tudomány színvonalán álló theol. facultás megnyíltát. Hasztalan várta, hasztalan munkált érte lankadatlanul. Még csak egy pillantás sem jutott neki az igéret földje felé, mint Mózesnek a Nébó hegyéről. 0 avatta fel 1896-ban tartalmas átérzett szép beszéddel a Theologusok Otthonát. Utolsó éveiben kínos betegség gyötörte. Krisztus igaz szolgájaképen béketűréssel hordozta nehéz keresztjét. Aug. 24-én halt meg s 26-án délelőtt temették Temetésén meghatóan nyilvánult a közrészvét. Megjelent az egész egyházmegye papsága, élén Hollerung esperes, a theol. akadémia részéről dr. Masznyik Endre s a város és környék színe-java. Ravatalánál Hollerung Károly imádkozott, a templomban Koltay Rezső somorjai lelkész beszélt fölötte, a sírnál pedig Rásó Mihály alesperes búcsúzott tőle. A hű munkás emléke legyen áldott! A pozsonyi egyházat nagy veszteség érte egyik munkás hű tagjának, Sóltz Rezsőnek elhúnytával. A boldogult az igaz evang. polgárnak élő mintaképe volt. Munkás, takarékos, jótékony. Pozsonyban az árvaháznak igazi jánosi lelkű s nevelni tudó atyja volt; nem akadt jótékony intézet, a melyet egy vagy más módon ne gyámolított volna. Kiváltkép nagy öröme telt az olyan jótevésben, a hol ismeretlen maradhatott s a megsegített szegény rá nem jött az adakozó kézre. Erős magyar érzésű hazafi volt, a szabadságharcban hadnagyságig vitte. Pozsonyban közszeretet, nemes érteleniben vett népszerűség környezte igazi emberies gondolkodásáért, lelkének örök derűjéért, a melyre csak másfél esztendő előtt hirtelen elhúnyt medicus fia halála vetett árnyat. Temetésén a múlt vasárnap egész Pozsony részt vett; a család régi jó barátja, Trsztyénszky Ferenc búcsúztatta el. — Elhúnyt Homola András, Nagyrőce város tanácsosa és az evang. egyház presbytere érdemes szép pályafutás után. Nagy család, benne fia, Homola István kassai testvérünk gyászolja. A halottakon virraszszon az Úrnak kegyelme! KOKAI LAJOSNAL M & MEGJELENT j* jtjt BUDAPESTEN, IV., KÁROLY-UTCA U (20. sz. boít) ÁGOSTAI HITVALLÁSÚ EVANGELIKUS VALLÁSTANI KÉZIKÖNYVEK Adorján F. Dr. Luther M. Kis Kátéja. 1900. Ára kötve kor. —.20 Bancsó A. Keresztyén hittan és erkölcstan. Középisk. VIII .oszt. és tan.-képző intézetek utolsó évfolyama számára. 1895. 8", 100 1

. Ára kor. 1.50 Batizfalvy S. Bilbiaismertetés. Középisk. felső oszt. szám. Átdolgozta Bereczky Sándor. III. kiadás 1905. 8°. Ára kor. 1.60 — Keresztyén erkölcstan. Középisk. felső oszt. szám. II. kiadás. 8°. 80 1. kor. 1.40 — Keresztyén hittan. Középisk. felső oszt. számára. II. kiadás. 8°. 105 1

. kor. 1.40 Bereczky Sándor. Bibliaismertetés, bibliai történetekkel' Palesztina földrajzával és térképével. Középiskolák, polgári és felső leányiskolák alsó oszt. számára. III. kiadás 1904. 8°, 142 1. Ára kötve kor 1.20 — A keresztyén egyház rövid története. Elemi iskolák felső, polgári és középisk. alsó osztályai számára. IV. kiadás 1905. 8°

f

> 104 o. Ára kötve kor. —.80 — Keresztjén hittan és erkölcstan középisk. és polg. isk. számára. II. kiad. 1906. 8°. Ára kötve kor. 1.— — A keresztyén egyház története. Középisk. felső oszt. számára. 1900. 8°, 232 1. Ára kor. 2.50 Bereczky Sándor. A magyar prot. egyház tört. Középisk. felső osz

t, szá

m. 19

01. 8°, 1

80 1. Ára kor. 2.— Györy Vilmos. Dr. Luther Márton Kis Kátéja. Evang. népisk. számára. VI. kiadás. (Győry Vilmos változatlan szövege) 1905. 8°. Ára kötve kor. —.50 Kaczián János. Biblia történetek népiskolák számára. Sok képpel 1903. 8°, 168 1. Ára kötve kor. —.70 — Dr. Luther Márton Kis Kátéjának magyarázata. Kis János nyomán. 1901. 8°, 121 1. Ára kö

tv

e kor

. —.

00 Klaar Fülöp. Dr. Luther Márton Kis Kátéja. Népisk., polg. és középisk. I. és II. oszt. számára. II kiad. 8", 111 1. Ára kötve kor. —.60 — A keresztyén anyaszentegyház rövid története. Ev. népisk. felső és középisk. alsó oszt. számára. 1903. 8°, 88 1. Ára kötv

e kor. —.

60 Pálfy József. A keresztyén anyaszentegyh. története. Középisk. tanítóképzők és felsőleányisk. számára. VII. kiadás. 1902. 8°. 210 oldal. Ára kor. 2.— Schmidt Károly Jenö. 60 lap. Keresztyén vallástan. 1897. 8°, kor. 1.— Zsilinszky Mihály. Keresztyén hit- és erkölcstan. Középisk. felső oszt. számára. Ill ik kiadást átdolgozta Bereczky Sándor. 1902. 8', 88 old. Ára kor. 1.50 Tankönyvül való alkalmazás céljából szívesen szolgálok mutatványpéldánynyal. HORNYÁNSZKY V. CS. ÉS KIK. UDVARI KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.