Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)
1905-07-28 / 31. szám
312 EVANGELlli US ŐRÁLLÓ 1905 kezelt alapok 309,820 koronányi tekintélyes összeget képviselnek, mihez járulnak egyéb külön, mint pl. a dr. Schréter, az Osterlanun, a Hermann Gusztáv-féle árvaházi és kórházi alapok, utóbbi kettő együtt közel félmilliónyi összegben. A nőegylet vagyona a 13,000 koronát meghaladja. Az egész vagyon 860,445 koronát tesz ki. Kereszteltetett összesen 40 gyermek. Hirdettetett 17, eskettetett 16 pár. Meghalt 34 egyén. Konfirmáltatott 20. Úrvacsorával élt 704 egyén. Áttérés — hozzánk 2, kitérés 1. Magyar istentisztelet minden hóban kétháromszor tartatott. A kimerítő s átnézetes jelentés a tartalmát képező egyházi építő munkával együtt ékesen szóló dicsérete a gyülekezet lelkipásztorának s elöljáróságának. Egészben pedig élő igazolása annak, hogy a sokat hangoztatott belmissió egyetlen nyitja és biztosítéka — a jó lelkipásztor. A lévai ág. h. ev. ker. egyházközség évkönyve (XI. évfolyam) áttekinthető, világos rendszerben tárja fel előttünk a munkát, melyet ez egyház az 1904. évben, élén buzgó lelkészével, Bándy Endrével s felügyelőjével, Leidenfrost Tivadarral kifejtett. Egyúttal iskolai értesítő is, a mely felöleli a befejezett 1903/1904. s a megkezdett 1904/1905. tanév összes adatait, különös gonddal feltüntetve a vallásoktatás ügyét úgy az egyház elemi iskolájában, mint egyéb iskolákban. A két értesítő egybeszerkesztését, úgy látszik, a helyi viszonyok, lévén Léva mintegy missiói központ, igazolják. Báré módszernekünk, azon benső és elválaszthatlan egységnél fogva, a melyben egyháznak és iskolának állaniok kell, igen sympathikus. Az egyházközség terjedelméről és népességéről összeállított rovat is (megtudjuk belőle, hogy Lévához közel 50 község, major, vagy puszta tartozik, melyeken szétszórtan élnek ev. hitfeleink), aprólékos adataival aprólékoskodó, a mennyiben nemcsak az illető helyek távolságát Lévától, hanem kiterjedésöket is feltünteti katastrális holdakban ; lakosaik számának felekezeti arányok szerinti összeállítása azonban felette érdekes és utánzásra érdemes : ha minden egyházközség értesítője mindig ezt megtenné, kitűnő statisztikai adattárunkat képezné ez összmunka — a jövő történetírás, de a jelen missiói feladatok szempontjából is. E közel 50 községben 76,663 katasztr. hold területen 11,451 ev. ref. és mint — 22,580 r. k., 21 g. kath. s 1845 zsidó mellett 373 evang. lélek él \ 4 része a szó szoros értelmében szórványban, itt-ott 1—2. Gondozásuk érdekében a lelkész 15 utat tett. Súlyos, de époly nemes lelkipásztori feladat, nemcsak számon, de meg is tartani őket. Az év történetéből azt látjuk, hogy legtöbb gondját az egyháznak a lefolyt évben iskolájának építésügye adta : óhajtjuk, hogy buzgalma ne csökkenjen s ez ügyet sikerrel lebonyolítja. Az adományok összege 197 K, — a gyűjtéseké 84 K. Kereszteltetett 15 gyermek, meghalt 13 egyén. Hirdettetett 6 pár (3 tiszta, 3 vegyes). Eskettetett 3 pár. Konfirmáció ez évben nem volt; úrvacsorát vett 234 egyén. Kitért 2 egyén. Az egyházpolitikai törvények hatásának külön pontot szentel az értesítő, feltüntetve, hogy a gyermekek vallására való megegyezés egyházunk szempontjából ez évben nem volt előnyös. E helyütt is — mint rendesen — neveket is említ, ügy gondoljuk, ez, több szempontból, inkább ártalmas, mintsem hasznos. Nomina sunt odiosa... Az egyházközség alaptőkéi az 1904. év végén 484 K szaporulattal 8223 koronát tettek ki. Az évi számadás 3989 K előirányzattal szemben 4333 K tényleges eredménynyel végződött bevétel s kiadás dolgában. Az összvagyonmérleg 51,035 K tiszta, cselekvő vagyont mutat fel. Az évkönyv egészben egy törekvő, éber figyelemmel gondozott egyház képét tárja fel: kívánjuk, a munkát kövesse áldás is 1 A dunántúli ág. h. ev. egyházkerületi ének- s zenepártoló egyesület f. é. július 12-én, az egyházkerületi közgyűléssel kapcsolatosan tartotta meg Kőszegen évi választmányi s egyúttal közgyűlését, melynek főtárgya az egyes egyházaknak zenei fölszerelésekre nyújtott segélyek kiosztása volt. Ez az érdemes egyesület 10 éves fennállása óta egyházi énekügyünk s a vallásos müízlés fejlesztése és általában a vallásos érzület ápolása érdekében sok hasznos szolgálatot teljesített s egyszersmind a jótékonyságban nyilatkozó felebaráti szeretet gyakorlására új forrást nyitott. Az egyesület működése eleitől fogva főképen oda irányult, hogy az egyes egyházaknak orgona-, vagy harmoniumvételnél s javításoknál jó tanácscsal szolgáljon, közbenjárásával kedvezményes árt biztosítson s a hol legszükségesebb, anyagi segélyt is nyújtson; az egyházmegyei tanító-egyesületek könyvtárát zeneművekkel gyarapíts, tanítóképzőink ének- s zeneoktatását anyagi támogatásával előmozdítása igyekezzék. Az egyesület ez évi közgyűlésének határozata szerint következő segélyezés történik: a szentandrási egyházközség kap orgonára 100 koronát, a veszprémi, borbolyai, barcsi, kemenes-szentmártoni és jákfa-terestyénfai egyházak harmoniumra 60—60 koronát, a soproni tanítóképző orgonaalapja gyarapítására 40 koronát, a felsőlövői 20 koronát; az esperességek kapnak 11 db Altdörferféle chorálkönyvet 73 K értékben s 400 db egyh. énekdallamos könyvecskét 64 K értékben ; a tanító-egyesületek Staab Lénárd „100 dallamos előjáték" c. müvét 14 példányban, 42 K értékben. Ezek a számok — úgy hiszszük, — minden szónál ékesebben beszélnek az egyesület üdvös működéséről. —f. A trencséni egyházmegye júl. 18-án Trencsénben gyűlt össze évi gyűlésre. Elnökölt gr. Zay Miklós fel ügyelő és Krizsan Zsigmond esperes. A megelőző nap az értekezleté és gyámintézeti közgyűlésé volt. A megyei gyámintézet adományát (52 K) Felső-Ozor kapta, a kerületre pedig az ínséges Puchót és a missiói Zsolnát terjesztette fel. Az adakozásokról tudósításunk nem számol be. Az esperességi közgyűlést, a melyen Osztroluczky Géza főispán is részt vett, Zay Miklós gr. szép beszéddel nyitotta meg. „A múltban — úgymond — sok tanul ság rejlik. A lefolyt év a békés fejlődés kora volt. A munkások közül többen meghaltak, többen megfáradva visszavonultak. Ha fogy a munkaerő, annál több feladat és munka vár a megmaradtakra, annál több buzgóságra van szükség, hogy elvégezhessük. Tanuljunk az ősölJ példájából, kövessük őket útjokon." Végül megemlékezett a porából megéledett zsolnai gyülekezetről, a melyet a dicső múlt iránti tiszteletből is föl kell karolnunk. Az esperes évi jelentése megrajzolta a lefolyt esztendő képét, elbúcsúztatta a megyei lelkészi kar Nestorátj Krizsan Jánost, a ki az articularis Szulyó lelkésze volt s 52 évig sáfárkodott a rá bízott tálentom okkal. Meleg szóval köszöntötte az új szolgákat: Vitéz Lajost (Podluj zsán), Palicz Jánost (Kochanóc) és Delinga Sámuelt (Zárjecs). A határozatok közül fölemlítjük, hogy a trenl cséni papság elhatározta a vándorértekezletek tartását, a legközelebbi Puchón lesz. Jegyzőül Palicz Jánosi választották, a kerületi gyűlésre Bodiczky Cyrillt, Kii Emilt, Sztanek Pált és dr. Stúr Károlyt küldték ki képji viselőül. Podluzsán iskolát épít, a kebelbeli papi özvegy s árvaintézet szépen virágzik; a közgyűlés elismerést szavazott Bodiczky Cyrill pénztárosnak. Osztroluczky főispán az intézet javára 500 K alapítványt tett, a miéta gyűlés hálás köszönetét nyilvánította. (V. L.) I
