Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-07-14 / 29. szám

1905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 289 a szomszéd egyházmegyékből valók. Összesen 7 egy­házunk van, valamennyi Moson területén ; jobbára anya­gilag is virágzók, csak Járfalu gyengébb valamivel a többinél. Vallásosság, egyházezeretet, iskolázás dolgában igazi mintaesperesség. A gyűlésen minden egyes gyüle­kezet részéről szép számú képviselő jelent meg s ked­vökért, hogy az érdeklődés még fokozódjék, a tanácskozás a megjelentek anyanyelvén, németül folyt. A kinyomatott esp. jegyzőkönyv mintegy 600 példányban kél el a mosoni hívek közt, a mire másutt alig van példa. Az esperesi jelentés talpraesett képet rajzolt az egyházmegye múlt évi életéről. Az iskolázás kitűnő s a szorgalomidő teljes tíz álló hónapig tart; a vizsgálatok magas színvonalról tesznek bizonyságot. Az esperesség képzett s kötelesség­tudó, egyházias szellemű tanítói karral rendelkezik. Tanítóegyesülete is szorgalmasan dolgozik. A gyüleke­zetek adakozó kedve kifogyhatatlan. A maroknyi Oroszvár (200 lélek) óriási tehervállalással tornyot épített, Gálos harmadik tanítói állást szervezett, Zurány emelte a tanítók fizetését, Hegyeshalmon egy házaspár (Ocho J. és neje) 200 koronát hagyott az iskolára. Moson évente mintegy 160 koronát ad a Theologusok Otthonára, ugyanannyit a pozsonyi alumneumra (supplicatio megváltása), ezenkívül minden egyházi célra bőven és szívesen áldozik (a mult éven az érsekújvári templomra mintegy 150 kor., pogány­missióra stb). Van az egyházmegyének külön papi nyug­díjintézete (64,000 kor. tőkével). A gyülekezetek a le­mondó lelkészek nyugdíját rendszerint bőven megpótolják. A levéli gyülekezet a lefolyt év alatt elvesztette érdemes lelkészét, Posch Frigyest, a ki megfáradtan nyugalomba vonult, tanítóit, Aminger Jánost, a ki meghalt és Tauscher Józsefet, a ki szintén nyugalomra tért. Helyökbe Polster Rudolfot és Guhr Jakabot hívta a gyülekezet, Rajka dr. Schöpf Sándort választotta felügyelővé. A brassói egyházmegye idei közgyűlése emléke­zetes szép ünnepnek készült. Erre az időre tűzték ki Molnár Viktor min. tanácsos, újból megválasztott fel­ügyelő beiktatását. Ez a terv természetszerű érdeklődést keltett mindenfelé, egyháziak s világiak körében egyiránt. Zelenka Pál, a kerület püspöke s Zelenka Lajos törv.­széki bíró szintén megígérte megjelenését. A zavaros politikai helyzet és kormány váltoázs azonban nem engedte meg Molnár Viktor lejövetelét s így a beiktatás a jövő évre maradt. Bár így a gyűlés tárgysorozatából a leg­vonzóbb pont kiesett, az egybegyűltek lelkiismeretes hűséggel intézték el az ügyeket a még mindig szép számú érdeklődők részvételével Apácán jún. 27-én. Á gyűlés gyámintézeti istentisztelettel kezdődött, a melyen Kiss Béla bácsfalusi lelkész prédikált I. Kir. 17, 1—17. v. alapján. Az egyházmegyei gyámintézet adományát arányosan megosztották a pozsonyi diakonissa anyaház és a fűrészmezei egyház közt. Az évi jelentéseket tudo­másul vették. Az iskolai jelentés az oktatásügy szép fejlődéséről s a lelkészek buzgóságáról tanúskodik. Á gyűlés kiegészítette a törvényszéket Grosz Frigyes ker. iskolai tanárral és iíj. Kiss Árpád szolgabíróval, kebe­lére fogadta az új lelkészeket Kiss Bélát és Sexty Kálmánt s megválasztotta a kerületi gyűlésre a kiküldötteket (Deák Sándort, Kiss Bélát, dr. Fekete Endrét és Bagó Mihályt). Masznyik Gyula óvást tett a krizlai hivány le­szállítása ellen. A kaszinói közebéd alatt érkeztek meg Zelenka püspök, Molnár Viktor felügyelő üdvözlő táv­iratai. Este 9 órakor széledtek el a gyűlés tagjai a hymnus hangjai mellett. Az Egyetemes Gyámintézet és Luther-Társaság f. évi közgyűlését szeptember hó 12—13. napjain tartja. A tervezett Luther-estélyen Geduly Henrik nyíregyházi lelkész tart előadást, a gyámintézet szónoka pedig Materny Lajos debreceni lelkész s esperes, ker. gyámintézeti elnök lesz. Részletes tájékoztatót annak idején közölni fogunk. Kiskér. A kiskéri egyház lelkészválasztás előtt áll. A hívek a választásból hasznot szeretnének húzni. El­határozták, hogy a lelkészi javadalmat teljesen meg­váltják s a lelkészt ezentúl készpénzzel fizetik. A lel­készi jövedelem alapjául szolgáló földekért azonban oly alacsony árat ajánlottak fel, hogy az egyházmegye el nem fogadhatta. A lelkészi földeket ugyanis az egykori földesúr a lelkész javadalmazására adta s ez a tulajdon korlátozás a telekkönyvben is fel van jegyezve. Az egy­házmegye tehát kötelességszerűen járt el, a midőn a lelkészre mindenképen káros határozatot megsemmisítette. A XIII városi egyházmegye ez évben július hó 5—6. tartotta meg közgyűlését Leibic városában az érdeklődők nagy részvételével. Első napon 5 órakor gyámintézeti istentisztelet volt, a melyen Koch Aurél tartott szónoklatot I. Kor. 16, 13—14-ről. Wünschendorfer Károly a liturgiái szolgálatot végezte és Kinzler hely­beli tanító a vegyes-kart vezette, mely művészi előadá­sával nagyban emelte az áhítatot. Az oífertorium a nagy szeretetadományra 39'85 koronára rúgott. Másnap júl. 6. 8 órakor kezdődött a közgyűlés. Münnich Kálmán felügyelő üdvözölte a tagokat és Weber Samu főesperes előadta évi jelentését, a melynek tartalma nagyjában a követ­kező : Közegyházunk reménye az 1848. évi XX. t.-c. életbeléptetese iránt, még mindig nem valósult. Breuer Sándor volt érdemes felügyelője 21 éven át és Méhly Albert merényi tanító meghalt. Ulreich Theophil, Zimányi Mór, Gerlach Henrik, Soltz Vilmos és Schoch Konrád tanítók nyugalomba léptek. Ruszkinon egészen új templom épült. Lőcse-Dvorec községek a XIII városi egyház­megyéhez csatoltattak. Münnich Kálmán szolgálati évei lejárván, az egyházmegye hálájára és bizodalmára érde­mesnek bebizonyult. A hagyományok és alapítványok főösszege 14,962-76 kor. A gyűjtések 50,968.09 koronát hoztak. Építkezésekre 38,461'09 kor. fordíttatott. A 23 anyaegyházban és a hozzátartozó filiában van 16,968 lélek. Született 519, meghalt 454, confirmáltatott 319 tag. Házasságra lépett 145 pár. Szerződés javunkra 8, ká­runkra 3 köttetett. Az iskolás gyermekek száma 2573. A német ev. polgárok kivándorlása és helyükre a tót kath. közönség bevándorlása még mindig apasztja a hivek számát. A napirendből a következő tárgyakat emeljük ki. Az iskolai bizottság indítványait elfogadták. A Zsedényiánumra kijelölték: Mór Gyulát, Kinzler Árpádot és Márton Károlyt, egyszersmind kijelentették, hogy a VI szabad királyi városi egyházmegye feloszlása követ­keztében minden 4-ik évben egy Zsedényiánumban része­süljön a XIII városi egyházmegye is. A miskolci ker. gyűlésre megválasztották a képviselőket (Scherfel, Kü­becher, Szontagh, Thern, Ujágh és Kütter Vilmos tanító ; a világiak részéről dr. Lorx, Prihradny, dr. Alexy, Kinzler Árpád a tanítóságot fogja képviselni. A felügyelő­választást elrendelték. Dr. Lorx egyházmegyei pénztáros jelentése szerint minden egyház fizette a megfelelő járu­lékait. Az egyházmegye pénztára 12,129.35 kor.-t mutat ki. Az „agentiale és cathedraticum" iskolai adó és theo­logiai oífertorium címén fizetett összegeket a községek jövőre már nem fogják fizetni. A lelkészek és tanítók özvegyei Klára-Handel-alap áll 27,186'78 kor.-ból és a kamatokból segélyeztetett 10 özvegy 80—200 koronáig, férjeik fizetése arányában. Lőcse-Dvorec község 4 év alatt 800 koronát fog fizetni az egyházmegyei pénztárba, hogy a többi egyházakkal egyenlő része legyen az egy­házmegyei pénztár tőkéjében. Gaertner Kálmán számvevő­széki elnök jelentése szerint rendben vannak az egyes

Next

/
Oldalképek
Tartalom