Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)
1905-07-14 / 29. szám
I 1905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 287 tübingai s az orthodox irányú egyetemeken. Sok „nem positiv" tehát liberális irányú theologus van a berlini, göttingai, marburgi, halle-wittenbergi, heidelbergi, kiéli, königsbergi és tübingai s tisztán azokéi a tanszékek a giesseni, jénai és strassburgi egyetemen. Könnyebb áttekintés céljából nevezett lap a porosz tudomány-egyetemek prot. theol. tanárait követett irányuk szerint a következőleg osztályozza: Tanári létEgyetem szám 20 Berlin . . . 11 Bonn . . . 10 Boroszló . . 11 Göttinga . . 10 Gresswald . . 15 Halle .... 11 Kiel .... 10 Königsberg 12 Marburg . . 110 Poroszország . Tanárok nem MagánRendesek Rendkívüliek tanárok pos. 8 6 7 5 10 7 4 5 2 pos. P° S12 4 7 5 10 nem pos. P° s4 1 4 1 2 4 2 — — 2 3 2 3 — 3 1 5 1 nem pos. P o s5 3 — 1 nem pos. 3 1 vagyis Poroszországnak 2 nem positiv irányú theol. tanárral többje van mint positiv, de 32 positiv és csak 26 nem positiv rendes tanára van. Majd a porosz statisztikát a következő általános némettel egészíti ki : Tanárok Egyetem száma MagánErlangen Giessen . Heidelberg Jena . . Lipcse . Rostock. 10 Strassburg 7 Tübinga Tanárok Rendesek Rendkívüliek tanárok nem nem nem nem pos. pos. pos. pos. pos. pos. pos. pos. 7 H 7 c o 1 í 8 1 O 5 a 2 1 — , 7 — 5 ' -1 — 1 10 2 1 1 1 2 — 6 — 5 — 1 — — — — 10 — 7 — 2 — 1 1 6 1 5 — 1 — — 25 40 21 28 2 9 2 3 65 Hozzávéve most már Poroszországot, az arány a következő: van Poroszországnak összesen 110 theol. tanára, ebből 54 előadó tanár a positiv és 56 a nem positiv irányt követi s az egész német birodalomban van 53 positiv és 54 nem positiv rendes s általában 79 positiv és 96 nem positiv tanár. A Hengstenberg-féle K.-Ztg-nak ez a célzatos összeállítása, illetve a theol. tanárok követett tudományos theol. tanirányának ez az osztályozása a német protestantismusban az idők felette szomorú jele. Össze nem egyeztethető ez az eljárás a theol. tudomány szabadságával, a -szabad kutatás ősprot. elvével s a theologia jól felfogott tudományos elméleti és egyházi gyakorlati érdekeivel. A pápás Indexre emlékeztető ez az eljárás, mintha halottaiból feltámasztotta volna e lap nagyhírű egykori alapítójának: Hengstenberg berlini tanárnak ismert inzultusát Gesenius, Brettschneider és Wegscheider ismert hallei rationalista tanárok ellen. Méltán is mondotta róla Hase, a nagy jénai egyháztörténetíró, hogy élte végén: „Pálból Saul lett". A megigazulás sarkalatos ev. luth. tanában elhagyta Pál apostol evangeliuma és a reformáció talaját. Hisz a túlzott ortodoxia útjai Nippold találó szava szerint rendszerint „Róma felé" vezetnek ! Épen nincs szükség a német prot. theol. tanirányok ilynemű regisztrálására vagy megbélyegzésére, mert ezek képviselik manapság a német prot. theologiai tudomány egész szellemi gazdagságába melylyel szemben a pápai csalatkozhatatlanság tantekintélye alá foglalt kath. theologia fejlődésre képtelen „corpus mortuumnál" egyébnek alig vehető. A szabad theol. tudomány összes irányaiban bibliai, történeti, rendszeres és gyakorlati alapon és irányban a keresztyén igazságot keresi s ebben az igazságban — Beyschlag találó szava szerint — meg kell lenni az erőnek a tévedéseknek elviselésére is, sőt maguk a tévedések, hypothesisek stb. is hozzájárulnak az evang. igazság megvilágosításához. S jaj annak a prot. theologiának, mely Róma felé vezet! Hisz e theologiai irányok mindegyike egy-egy igaz gondolatelemet képvisel a legújabb theologia rendszerében. Igy a positiv irányú theologia orthodox és uniói árnyalatainak egyaránt köszönhetjük a bibliai s az egyházi tananyag történeti múltjához való kegyeletes ragaszkodást, a hitvallások iránti hűséget s általában a bibliásabb és egyháziasabb színt, ízt és jelleget a theologiában egyaránt; de birálatilag fogadjuk ott, a hol mereven hangsúlyozza a bibliai s az egyházi tananyag tantekintélyét s nem veszi figyelembe Róm. 1, 16. v. nyomán a vallásos tudat személyes érdekeit. Nem a dogma vagy az egyház s nem is az írás betűje, hanem a bibliában foglalt s történetileg kifejtett ker. vallásos igazságok egyéni személyes átérzése és tapasztalata s az azoknak megfelelő Krisztusban való élet az üdvözítő isteni erő és hatalom az emberiségben most és mindenkoron. Továbbá a liberális irányzatoknak köszönhetjük a helytelenül értelmezett vallásos vagy dogmatikus egyházi érdekekkel szemben a kritika tisztító, megelevenítő és ifjító erejét, a német prot. theol. tudomány ez örök dicsőségét s a józan históriai érzéket és módszert a bibliai és egyházi tananyag megítélésében és értékelésében. Alapos bibliai és történeti ismerettel a keresztyénség körül, mint azt a nagytud. Böllinger is elismerte, csak a prot. theol. tudomány dicsekedhetik, míg ezen a téren a pápás theologia máig is a tisztátalan scholasztika szövevényes világában mozogni kénytelen. De nem követhetjük a liberális theologiát ott, a hol mint p. o. Strausznál vagy Bauer Brunó-néd, a bibliai ker. igazságokat aláássa, a ker. kulturát kérdésessé teszi és romboló művével trónjáról ledönti istent és Krisztus evangeliomát egyaránt. Erről az oldaláról a kritika Bunsen találó szava szerint „örök szégyene a prot. theol. tudománynak". S elismeréssel fogadjuk végül a nagytud. Ritschl theologiáját, az ú. n. legújabb göttingai történeti iskolát azért, mivel megtanított bennünket a keresztyénség s főleg az egyház sociálethikai és paedagogiai jellegének kidomborítására, a ker vallásos igazságok terén a csapongó spekuláció korlátozására s az ethikai és történeti szempontok érvényesítésére a legújabb prot. theologiában. Az ú. n. történeti módszernek rendkívül sok problémát köszönhetünk, sőt a módozatokat is azok lehető megoldására. De nem követhetjük a theologiai iskola historismusát ott, a hol az a bibliai és egyházi történeti keresztyénség személyes vallásos erkölcsi érdekeibe ütközik. íme rövid vonásokban a modern theol. iskoláknak és irányzatoknak áldásos munkássága a keresztyénség bibliai, tudományos, egyházi történeti és gyakorlati értelmezésében, kifejtésében és gyümölcsöztetésében, mely munkában positive épitő része van az iskolák mindegyikének, a neki adott talentumok arányában. Ez irányoknak köszönhetjük az evang. keresztyénség s a modern eszmevilág lehető harmonikus megegyezését, a mi a prot. theologiának soha el nem múló egyik legszebb apologétikai feladata. Ez alapon tiltakozunk a theol. iskolák proscribálása vagy pápás megrendszabályozása ellen! Dr. Szlávik Mátyás.
