Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-05-26 / 22. szám

J 905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 218 zönynyel kellett küzdenie ; határozottan övé az érdem, hogy az értekezleteket egy jobb jövő számára fentartotta; ha jól tudom, az értekezlet alapszabályai is tőle valók. Sajnos Hörk József a kerületből távozott, szerencsére azonban hozzá méltó utódot nyertünk Fischer Miklós, iglói főgymn. igazgatóban. Önzetlen munkássága, tapintata, tudása az értekezletet magas színvonalúvá tette. Eddig az értekezletek a ker. közgyűlések helyén és idejében tartattak, a hová — mivel a ker. közgyűlések szorgalmi időre esnek — rendszerint csak az egyes iskolák vezető tanárai mehettek el; így is azonban az érdeklődés ez értekezletek iránt évről-évre fokozódott, úgy, hogy végre az eperjesi főgymn. tanári kar indítványára határozatba ment, hogy a ker. értekezletek évenként felváltva valamely ker. iskola székhelyén alkalmas időben hívassanak egybe és pedig azért, mert így több tanárnak van alkalma azokon résztvenni s az egyes intézeteknek s tanárainak megismerése jótékony hatással lesz a közszellem megteremtésére. Ilyen értekezlet először a mult évben Eperjesen volt. Az ősi Collegium buzgó felügyelője lelkes szavakban üdvözölte a ker. tanárságnak, valamint B.-Csaba és Selmecbánya megjelent képviselőit. Az elnök tartalmas megnyitója, az értekezlet gazdag tárgysorozata, a magas színvonalon álló viták, az erős egyházias szellem s a jelenlevők testvéries együttérzése megerősített azon meggyőződésemben, hogy egy Evangelikus Tanáregyesület létesítésére a kedvező talaj megvan. A Tanáregyesület eszméjével már régebben foglalkoztam. Mint az Országos Tanáregyesület választmányának több éven keresztül tagja — egyrészt meggyőződtem ugyan arról, hogy ez egyesület vezetői a prot. tanárság ügyeit is szívükön viselik, de másrészt meg kellett arról is győződnöm, hogy az ilyen általános jellegű intézmények kénytelenek minden kérdésben uniformisálásra törekedni, iskoláink sajátos történeti fejlődése és e fejlődés folytán keletkezett sajátos szellem — a mely úgy a magyarság, mint az ev. egyház szempontjából — oly becses örökségünk, itt támpontot nem talál s természetszerűleg nem is találhat, Hogy e szellemet óvjuk, ápoljuk s a hol hanyatlóban van, új életre keltsük, szükségünk van egy a mi céljainkat szolgáló Ev. Tanáregyesületre. Erőtől duzzadó, életrevaló értekezletünk adta meg a bátorságot nekem arra, hogy előbb az eperjesi főgymn. tanári kar értekezletén, majd annak megbízásából a ker. tanárok most említett eperjesi értekezletén az Ág. h. ev. tanárok országos Egyesületének tárgyában indítványt terjeszszek elő a következő megokolással: Tisztelt értekezlet! Az épen most befejezést nyert s a vallástanítás kérdését felölelő vita magában véve hatalmas érv egy ág. h. ev. tanáregyesület megalkotására. Ha magyar tanügyünk ujabbkori fejlődését figyelemmel kísérjük, sajnosan kell tapasztalnunk, hogy az ág. h. ev. iskolák, mint ilyenek, a magyar tanügynek miként való alakulására befolyással nem voltak, nincsenek. Pedig valamikor iskoláinkban hatalmas éltető erő munkálkodott, a mely sajátosságunknak, az evangeliomi szellemnek megfelelően gyúrta át tanügyi intézményeinket, egész tanításunkat. Tanáraink iskolájukkal, egyházunkkal összeforrottnak tudták magukat. Az állammal kötött szerződési viszony, a melyet ma már szegénységünk miatt minden evang. gymnasium elfogadott, az állami tantervet iskoláinkban is kötelezővé tette. Ennek egyébként áldásos hatása mellett megvoltak káros következményei. Megszoktuk mi is, mint az állami intézetek, hogy minden tanügyi kérdésben felülről nyerjünk irányítást, kezdeményező lépés tőlünk nem történik, az újabb nagyfontosságú reformok a mi szempontunkból megvilágítást nem nyernek. Rendeletre élünk és cselekszünk, gépekké lettünk. Egyházi közgyűléseink speciális tanügyi kérdésekkel nem foglalkoznak, nem is foglalkozhatnak, az idő rövidsége miatt az administrativ teendők elvégzése itt a fődolog s ha fel is merül néha bennünket érdeklő dolog, az természetéből folyólag, az egy pár jelenlévő tanárt kivéve, senkit sem érdekel. így aztán legfontosabb tanügyi reformjaink (az új tanterv, előbb a görögöt pótló tantárgy, a torna és játék-délutánok, tornaversenyek) megvalósultak a nélkül, hogy azokhoz hozzászóltunk volna. Valóban ez a szükség teremtette meg a vallástanárok értekezletét, valamint ez magyarázza meg az első gymnasiumi székhelyen tartott értekezletünk népes voltát, Anyagi érdekeink megvédése, előbbre vitele szempontjából is érezzük szervezetlen voltunkat. Igaz, hogy anyagi érdekeink felettes hatóságaink részéről támogatásban részesülnek, hogy kerületi értekezletünknek ezekre vonatkozó óhajtásait az egyházkerületi gyűlésen meghallgatják, támogatják, azonban érdekeinket szívükön viselő vezetőink szava még inkább meghallgatásra találna a kormánynál, ha az összes tanárság szervezett egyesülete állana mögöttünk. Ez egyesületet a kerületi értekezlet nem pótolja, mivel ez már csoportokra osztja a tanárokat. Tudomásom szerint a tiszai egyházkerületen kívül ilyen értekezletek nem is tartatnak, de meg az értekezleteknek consultativ jellegük van. Óhajtásunk tehát az, hogy az Ág. h. ev. Tanáregyesület eszméje mielőbb testet ölfsön. Nem separatisticus célt akarunk ez egyesület által szolgálni. Az országos Tanáregyesület helybeli körének jelenlevő tisztelt elnöke bizonyságot tehet arról, hogy a velük való érintkezést keresve-keressük, a kör működésében tevékeny rész veszünk, azonban az egyesület sajátos jellegünknek ápolására, érdekeink megvédésére nincsen hivatva, s így egy ág. h. ev. tanáregyesület üdvös munkásságát nem pótolja. Ha már most az Ág. h. ev. Tanáregyesület megalakulását ily módon szükségesnek ismerjük el, kérdés, vájjon szegénységünk s intézeteinknek egymástól való nagy távolsága miatt ez egyáltalában megvalósítható-e? Ha látom ez értekezletnek jelen nagy és örvendetes látogatottságát, ha látom, hogy a más kerületben és tőlünk távol fekvő Békéscsaba és Selmecbánya is elküldték hozzánk képviselőiket, úgy e kérdésre az igenlő feleletet bátran megadhatom. Lehet, hogy lesznek gyűléseink, a melyen az egyes intézetek csak egy-két taggal lesznek képviselve, de hiszem, hogy minden fontosabb ügy a mai nagy érdeklődés mellett fog tárgyaltatni a jövőben is. Gyűléseink néptelenségétől nem kell tartanunk; hogy pedig egy ilyen egyesület működése milyen kiszámíthatatlan üdvös hatással lesz iskoláinkra, egyházunkra, ezt az elmondottak alapján — meg vagyok győződve — az egyesület megalkotása be fogja bizonyítani. # Az értekezleten jelenlevő kerületi tanárok erre kimondották, hogy az országos tanáregyesület megalakítását szükségesnek tartják s e végből bizottságot küldöttek ki a kérdés tanulmányozására és az előkészítő lépések megtételére. A bizottság, illetve annak elnöke, Fischer Miklós, felhívást küldött ez ügyben az összes hazai ág. h. ev. tanintézetek tanári testületeihez; hogy milyen eredményt ért el, arról valószínűleg az egyházkerületi közgyűlés idején a ker. értekezletnek fog beszámolni s ugyanitt fog javaslatot tenni a követendő lépésekre nézve.