Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-05-12 / 20. szám

206 1905 IRODALOM. Az e rovatban ismertetett könyveket a szerkesztőség útján is meg lehet rendelni a pénz előzetes megküldése vagy utánvétel mellett. Delitzsch Fr. : Babel und Bibel Dritter (Sehluss) Vortrag. Mit 21 Abbildungen. Stuttgart (Deutsche Verlagsanstalt) 1905. 69 lap. Ára 2 márka. Köztudomású, hogy Delitzsch Frigyes berlini tanár és nagyhírű assyriologus a bibliáról és Babylóniáról szóló kettős előadása, a melynek egyikét a német császár jelenlétében tartotta, Strauss „Leben JeSti%jához, a tübingai iskola kritikájához és Harnack „A keresztyénség lényege" c. müvéhez hasonló mozgalmat idézett elő a német prot. közgondolkozásban. A Babel-Bibel-irodalma ma már csaknem beláthatatlan s nem egy ó-szöv. kérdésnek tisztább és történetileg hívebb felfogását egyengette az újabb prot. theologiában. A harmadik, képekkel is bőven illusztrált befejező felolvasása is az eddigiek nyomán halad. Újból hangoztatja, hogy a tudomány iránti erkölcsi kötelességének tartotta a babylóniai ó-kornak földerítését és megismertetését, mely az ó-szöv. kutatás eddigi vívmányaival kapcsolatban nem egy ponton javította és kiegészítette ítéletünket az ó-szöv. írás lényegéről és értékéről s tisztította fontosabb vallási kérdéseiről szóló ismeretünket. Ismételten kijelenti Delitzsch, hogy a Babel-Biblia kérdésében nem az ó-szövetség történeti vagy pláne vallásos-erkölcsi jelentőségének megtagadása vagy leszorítása a célja, hanem eddigi egyoldalú túlbecsülése ellen foglal állást, egyúttal a babylóniaiak és assyrok mély és gazdag kulturvilágának és óriási jelentőségének történeti megvilágítására törekedett. Álláspontjának megvédésére és további kifejtése céljából utolsó előadásában is bő földrajzi, történeti, nyelvészeti és régiségi, eddigelé ismeretlen anyagot hordott össze a Bábel és a Biblia közötti párhuzamos viszony föltüntetéséhez és sok helyütt gazdagítja eddigi ismereteinket. A keleti régiségtan világánál vizsgálja Israel vallását s ezen az alapon jutott el a keresztyénség, mint teljesen „új vallás" megismerésének magaslatára, Több ízben személyesen vezette sok önfeláldozással sőt életveszélylyel a babylóniai ásatásokat és ez előadásában új adatokkal világítja meg p. o. a „Mene mene tekel upharsin" titokzatos értelmét, a samariai-galiläai lakosság babylóniai jellegét s a héber és babylóniai-assyr zsoltárköltészet meglepő hasonlatosságát. Mély és finom vonásokkal rajzolja meg többi között a babylóniai vallásosság és erkölcsiség lényegét és pedig folytonos vonatkozással az ószövetségi helyek párhuzamos felfogására. Fejtegetéseinek végén bizonyos magasztos pathos-szal örökíti meg a „Jézus alkotta valóban új vallásnak változhatatlan és összehasonlíthatatlan jelentőségét", vagyis a keresztyénség egyetlen és egyetemes voltát. E tekintetben ez előadása méltó befejezése és záróköve az előzőknek. Delitzsch az ó-szöv. és babylóniai „parallel helyeknek" megválasztásában és értelmezésében nem mindenütt szerencsés. A kritika földerítette, hogy olykor-olykor túlzottak, sőt erőltettek. így Ezékiel próféta „emberfia" elnevezését a babylóniai Hammurabi-féle törvénykönyv „nemes ember"-ével zavarja össze ; a samarita felebaráti szeretetében ,. specifikus babylóniai erényt" lát; a babylóniaiak monotheistikus istenfogalmát túlozza, s általában mindent, a minek az ó-szövetségből Bábel vallásában párhuzama van, egyszerűen babylóniai eredetűnek mond. így nevezetesen az ó-szövetségi felfogás rovására hangsúlyozza, hogy „az Isten nevére való esküvés „a babylóniaknál absolut szent cselekedet volt", továbbá, hogy náluk is „a bűn folyománya az Isten haragja", s hogy ..a babylóniai vallásos férfi bűnbánó megtéréssel és imádkozás és könyek között törekedett az Isten haragjának kiengesztelésére." Israel istenimádását sem lehet egyszerűen babylóniai eredetű vallásos kultúrának jelezni és p. o. Asur istenének csak mellékes jelzője és tulajdonsága természeti jelentése mellett, hogy „szent és üdvhozó." Sőt Delitzsch odáig téved, hogy Jézusnak még az irgalmas samaritánusról szóló példázatát is babylóniai példányképnek és eredetűnek mondja. De azért Delitzsch előadásaiban igen sok a vallástörténeti anyag, a melynek orthodox ignorálása vagy egyszerű kicsinylése, komoly tudományos eljárásnak épen nem mondható. Bő irodalomtörténeti jegyzetek zárják be e tartalmas előadását is. Dr. Szlávik Mátyás. Theologiai Szaklap. Szerkesztik és kiadják Raffay Sándor, Hornyánszky Aladár, Pokoly József, dr. Tüdős István. III. év 1—3. szám. Egyetlen tudományos theol. folyóiratunk, a mely kizárólag a szakférfiaknak szól s egyrészt szakírókat, másrészt hozzájuk való s őket megértő közönséget akar nevelni. Mivel a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság folyóiratai, Protestáns Szemle és Egyháztörténeti-Adattár kiadásával az egyháztörténelem müveléséről eléggé gondoskodik, a Theologia Szaklap, főkép az ó- és új-testámentomi exegesis és a rendszeres theologia mezején munkálkodik. Tartalmából megemlítjük a következő cikkeket: Nahum könyvének fordítása Hornyánszky Aladártól. Jób könyvének fordítása Jónás Jánostól (e kiváló becsű fordításból karácsonyi számunk közölt szép mutatványt) A 81. szúra fordítása, Hornyánszky Aladártól. Az újtestamentom köréből: Jakab levele., ifj. Bartók Györgytől, Jakab elbeszélése és Ignatius levele a rómaiakhoz, Raffay Sándortól. A rendszeres theologiából: Szt.-Ábrahámi Mihály, mint dogmatikus, Masznyik Endrétől. A ker. hittan alapelvei és főtulajdonságai, Pröhle Károlytól. Az antinomismus keletkezése és feléledése, Tirtsch Gergely dr.-tói. Bő lapszemle és könyvismertetés egészíti ki mindegyik szám tartalmát. A folyóirat ára olcsó, egy évre 6 K, theologusoknak 4 K, (33°/

0 engedmény). Megrendelhető Pozsonyban Raffay Sándor, theol. akad. tanár, szerkesztőnél. Részünkről azt tartjuk, hogy a Theologiai-Szaklap fentartása a magyar protestáns egyh. becsületügye. Vajha egész tudományos theologiai tábor képződnék körülötte. Szerkesztői üzenetek. Értesítjük olvasóinkat, hogy ha valami ügyük van a minisztériumnál vagy más hatóságnál, megkeresésökre szívesen utána járunk, tájékozódunk s ha szükséges, meg is sürgetjük — pusztán esetleges kész kiadásainkat számítjuk föl. A szerkesztő minden héten megfordul Budapesten, a segédszerkesztő pedig állandóan a fővárosban lakik. Reméljük, hogy ezen ajánlkozásunkkal is közelebb jutottunk egyházunk s közönségünk rokonszenvéhez. Lapunk olvasóit, főkép a lelkész, tanár és tanítói urakat tisztelettel kérjük, hogy az egyházukban előforduló eseményekről, gyűlésekről stb. bennünket értesíteni szíveskedjenek. Költségüket megtérítjük s fáradságukat is díjazzuk. Fontos hírekről idő rövidsége esetén táviratot is szívesen veszünk. A közleményt a szedés könnyítése végett a papírlapnak csak egyik oldalára kell írni. A cikkeket is díjazzuk s éppen ezért szigorú mértékkel mérünk. Szepes-Béla. Megkaptuk, köszönet! Kölesd. Levélben válaszolunk. Nagy-Geresd. Altneuland sürgős visszaküldését kérem. — Látogatásom ideje fölöttébb bizonytalan. A cikkre eddig válasz nem jött. Egy tanító. A pápai gyűlés nyomtatványát lelkiismeretesen áttanulmányozzuk s még egyszer meg fogunk róla emlékezni. S. A. Budapest. A cikk húsvétról lekésett, de elteszsziik a pünkösti számra. H. I. Miskolc. Szíves értesítéséért köszönet. HORNYÁNSZKY V. CS. ÉS KIR. UDVARI KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.