Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-04-28 / 18. szám

J 905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 188 Jézus gyógyításai s a Scientisták gyógyitasai között van. A kurzus, melyben „christian scientist"-é válhatik valaki, 400 márkába kerül, egy ülés pedig a beteg szániára legalább is 2 márka. Az utóbbi ugyan igen olcsónak látszik; de ha meggondoljuk, hogy a beteg kénytelen többször is eljönni s hogy egy Scientista naponkint 20—30 beteget is fogadhat — hát nyilvánvaló, hogy a dolog nagyszerű amerikai ízű üzlet". Aztán: hol van az meg­írva a bibliában, hogy Jézus és az apostolok pénzért gyógyítottak? Ki nem gondolna ennél Acta 8, 20-ra" „a te pénzed veled egybe veszszen el!" Krisztus föltétlen bizodalmat követel személyében, a Scientisták meg azt a hitet, hogy betegség nincs. Jézus szerint a betegség nem képzelődés, sem csalódás, hanem tényleges, szomorú és fájdalmas valóság. Jézus gyógyításai rögtön bekövet­keznek, a Scientisták-éi csak hetek, sőt hónapok múlva. Stöcker olyan példát is említ, hogy ama beteg rokonai­nak, a ki kezelésük alatt nem hogy javult volna, de rosszabbodott — azt mondták a scientisták : ne szóljanak az egész dologról senkinek egy szót sem, ellenben hát­ráltatnák a felgyógyulást. Hát bizony ilyesmi nem nél­külözi a szédelgés ízét. Annyi bizonyos: a mely beteg­szobába egyszer a Scientismus teszi be a lábát, abból távozik aztán a türelem, a békességes tűrés, a csendes megadás. Az a sok türelmes szenvedő, múlt és jelenben, de balga, hiszen nem kellene szenvednie ! Milyen féle­lembe, rettegésbe kergetheti a beteget az a tudat: Isten akarata szerint nem vagyok beteg ! de miért nem gyó­gyulok meg ? rajtam, egyedül rajtam van a hiba! Milyen kétségbeesésbe juthat ezáltal a beteg, míg végtére min­den theoria dacára megtöri őt a halál! Máskülönben is, majdnem minden egyéb másban, ellentmond a scientisták tana a Krisztus evangyeliomá­nak. Isten fogalma, bár Eddy tagadja s bár e pompás kifejezést is kockáztatja: „tudományos jelentőségére nézve Isten személyes" (!), mégis csak pantheistikus. Ugyan mi hasznomra van az a személyes Isten, ha szen­vedésemről, nyomoromról, bűnömről semmit sem tud, sőt elvileg semmit sem tudhat ? A szerető atya, ki gyermekei esdő szavára hallgat, —- a jó pásztor, ki elveszett juhát keresi, sehogysem illik Mrs. Eddy tudományába. Istene nem más abstrakt fogalomnál, melynek neve: életigaz­ság, szeretet, substantia. Hát az ember? Mrs. Eddy azt mondja: hangsúlyozzuk, mint tényt, az embernek nem kell előbb tökéletessé, halhatatlanná válni, hanem, hogy már is az ! mert hiszen az ember lényegileg bűnbe nem eshetik. Soknak ez kedves evangyeliom lehet ugyan, de az evangyeliom éppen az ellenkezőjét mondja — 1. Gal. 1, 7. Ha bűn nincs, akkor nincs szükség megváltásra sem. Az a megváltás, a melyet a christian science tanít: önmegváltás ! Jézus jelentősége szerinte csak annyi, hogy mint első Scientista megtéríteni igyekezett a bűn és baj hamis véleményétől. Hogy Jézus szenvedésének és halá­lának tisztító, megváltó és megszentelő ereje volna, a Scientismusnál teljesen ki van zárva. Krisztus szerintök egyáltalán nem halt meg s Jézus csak azért, hogy tanú­bizonyságot tegyen a halhatatlanságról. Az a vallás pedig, a mely Jézus Krisztus jelentőségét a hitre el nem ismeri, nem használhatja a „keresztyén" praedicatumot sem. A scientista „havilapban" Ján. 6, 47 imigyen reprodukál­tatik: „a ki hiszen, annak örök élete vagyon!" — Ján. jel. 10 fejezete Mrs. Eddy szerint a scientistákra vonatkoztatható. Az angyal, ki kezében megnyittatott könyvecskét tart, senki más, mint a „Science and Healing" szerzője, t. i. Mrs. Eddy. De honnét aztán mégis az a példátlan siker, melyet Mrs. Ecldy, hemzsegő képtelenségeivel, különösen Ame­rikában elért? Innét:— 1. bizonyos, sok ember képzeli csak, hogy beteg — az ideggyógyászok is sokat szóla­llak erről; — 2. az is bizonyos, hogy számos betegség erős akarattal legyőzhető; — 3. továbbá az is, hogy egyik-másik beteges állapot suggestió által gyógyítható. Egy francia orvos könyvet írt ily címmel; „a hit mint gyógyszer" s betegeit Lourdesta küldte, de korántsem azért, mivel a lourdesi viz csodálatos gyógy erejében bízott volna, hanem csakis azért, mivel betegeit autosuggestióval igyekezett meggyógyítani. A Christian Science legnagyobb vonzó ereje abban van, hogy a testi egészség mindene ! Már pedig ki nem akarna ma egészséges lenni s egészséges maradni ?! Ezzel csalogatja a népet mindenütt magához, ezzel tartja össze híveit is. Minden tudományos látszat dacára a Scientismus nem egyéb, báránybőrbe bujtatott materialis­musnál, (1. erre: E. Klein: „Wider das Gesundbeten" Kassel 1902). „E. Kalb stuttgarti lelkész: „Kirchen und Secten der Gegenwart — Stuttgart, 1905- Verlag der Buch­handlung der ev. Gesellschaft című müvéből szerző és kiadó speciális engedélyével fordította Wack Péter, járeki lelkész". EGYHÁZI ÉLET. Kitüntetés. Ő Felsége a magyar király Smid Mihály bokodi evang. lelkésznek sok évi sikeres műkö­dése elismeréseül a koronás arany érdemkeresztet ado­mányozta. Egyházi életünk e régi érdemes munkását szívből üdvözöljük. Helyreigazítás. A mult számban, Koch József el­hányt telkésztestvérüuk temetéséről szóló hírünkben Wack Péter jareki lelkész neve tévedésből Zlachnak szedetett, mit most helyreigazítunk. Úgyszintén elmaradt a húsvéti mellékletnek „A wittenbergi seminarium" c. cikke alól a szerzőnek, Schneller István kolozsvári egyetemi tanárnak a neve, a ki „Paedagogiai dolgozatok" c. nem rég meg­jelent s általános elismerésben részesült munkájából engedte át a közölt részletet. A Luther-Társaság végrehajtó-bizottsága Buda­pesten, ápr. 17-én Zsilinszky Mihály s Horváth Sándor elnöklete alatt ülést tartott. A napirend előtt Scholtz Gusztáv üdvözölte az elnököt a Társaság nevében leg­felsőbb kitüntetése alkalmán. Zsilinszky az üdvözlést megköszönve újólag ígérte, hogy teljes erejéből dolgozik azon, hogy Luther-Társaságunk egyházi életünknek továbbra is áldásos tényezője és hasznos munkása legyen. A számvizsgáló bizottság jelentette, hogy az 1904. évi számadást rendben találta, az 1905. évi költség­előirányzatot bemutatta. Kovács Sándor jelentést tett Luther műveinek forgalmáról, egyúttal előterjesztette a II. kötet költségvetését, a mit a bizottság elfogadott. Majba Vilmos titkár az újabban sajtó alól kikerült ki­adványokat mutatta be s jelentette, hogy Payr Sándor a „Perlakyak négyszázados ároni háza" című munkája a bírálók kedvező jelentése alapján sajtó alatt van s még a tavaszon elkészül. Kovács Sándor felhívta a Társaság figyelmét a barcsi tömeges áttérésre. A bizott­ság, hogy a mozgalmat támogassa, a kiadványokból több példányt bocsát az illetékes lelkész rendelkezésére kiosztás végett. Végül kisebb folyó ügyeket intézett el. A Káldy-esalád. Dunántúli evang. családaink dísze volt hajdan. Alispánokat, követeket adott a vármegyé­nek, felügyelőket egyházunknak. Kerületi felügyelő kettő akadt köztük: Káldy József (1824—1825) és Káldy Gyula (1883—1888). A műit század végén a családfa azonban hervadásnak indult. A nagyműveltségű apát

Next

/
Oldalképek
Tartalom