Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)
1905-04-21 / 17. szám
J 905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 169 zárda épülete is, a melyben Lutlier lakott, s melyet a választófejedelem Luthernek ajándékba adott. Kora volt még 1, semhogy az Augusteumnak, a lelkészi seminariumnak igazgatóját meglátogathattam volna s így először is újra megnéztem a renovált Luther-házat. Földszint a kapus lakik s ugyanott két népiskolai tanterem van elhelyezve. Az épület hosszának közepéhez épített torony mellett van azon gótli ívezetű szép ajtó, a melylyel Luther neje, Luther távollétét felhasználva, férjét megtisztelve, meglepte. Az ívezet alatti fejezetek egyikét Luther címere, 1 a másikat arcképe díszíti e körülírással: „Im Stillsein und Hoífen wird meine Stärke sein". A torony lépcsője vezet az emlékek által megszentelt emeleti szobákba. Az előszoba őrzi a többek közt Luther nejének olvasóját, hímzéseit. Luthernek fából készült, továbbá Nagy Péter orosz cár által széttört üvegserlegét, Luther eredeti címeres pecsétjét sajátkezűleg írt magyarázatával. Innen benyitunk Luther szobájába. A kályhát, melynek alakjai emeletenként egymás fölé helyezkedve, az iidvoeconomiát jelképezik, még Luther tervezete s az ablak mellett még ott áll az a támlás faszék, melyben Luther szokott ülni s vele szemben nejének támla nélküli széke; a szoba közepén pedig ott áll ama nehéz kemény asztal, a melyen Luther oly nehéz és kemény munkát végzett. A mellette levő hálószoba egész egy reformátori képtár. A szorgalmas Kranachnak számos képeivel találkozunk. Több kép ábrázolja Luthert, nejét és Melanchthont különböző korból, melyek közül különösen az 1560-ból készített Melanchthon-i arckép érdekelt, a mennyiben e kép az ismert, tán túlságosan magas és kidomborodó homlok, a nyomott arc és az éles vonások helyett hosszú arcot, arányos és szép vonásokkal mutat. Hogy Kranach festészete is mily élesen foglal állást Luther mellett, mutatja azon symbolikus nagy kép, melynek jobbik oldala a protestantismus hatását, baloldala a katholicismus hatását hirdeti; amott művelik a szőlőt, itt pusztítják ; amott kútból merítenek, itt befödik az élet vizét; amott szerényen térdelve imádják az Istent, itt díszpompában felvonulva. A jelenkor is hozzájárult a reformáció dicsőítéséhez. Hühner a thesiseket felfüggesztő Luthert örökíti meg — úgy látszik — egyik utolsó, mertbe nem fejezett mestermüvében; a mély kedélyű Spangenberg Luther eljegyzését; Plüddemann pedig a wormsi' hőst; Gay túlfiatalos lelkesülő arccal a bibliafordítót s Teichs ama jelenetet, midőn V. Károly a wittenbergi vártemplomban visszatartja a kegyetlen, sivárlelkű Albát Luther hullájának szétdúlásától e szavakkal: „Élők és nem holtak ellen harcolunk". Itt találjuk Luthernek használt bibliáS ját; Melanchthon a római levél fölött írt magyarázatának kéziratát; itt azon szószéket és állványt, a melyen és mely mellett Luther prédikált a városi templomban, a hol még évekkel ezelőtt láttam mindezt az ugyanazon korból származó homokórával együtt. Még két szoba őriz számos rézmetszetet, kéziratot, emléket a reformáció korából. Az utolsó szoba, mely Luther dolgozószobájával szomszédos, benyit Luther előadó nagytermébe. Az aula kettős kathedrája díszíti e nagytermet, a melyben Luther szava annyi ezrek szivében, elméjében visszhangzott. Felmentem még a város másik végén levő vártemplomba. Alig ismertem rá. A csonka, nehézkes vártornyot művészi szép kupola födi s a hosszú új fedelet könnyen üli meg a karcsú tetőlovas. 1 Luther címerét egy fekete kereszt vörös színben fehér rózsák közt nyugodva képezi. Jelszava: „des Christen. Herz auf Rosen geht, Wenn's mitten unterm Kreuze steht". Spengler Lázárhoz űt levelében mély magyarázatát adja e címerének illetőleg jelszavának. Megmaradt az a hatalmas érckapú, melyről a zivatar sem szakíthatja le Luthernek reá öntött thesiseit; de előtte áll egy új daliás alak, a boldogult nemes Frigyes császár szép alakja, ki lovaskalapját hódolva emeli a szellemvilág hőse előtt. S benn a templomban is majd minden megújult. Az osztrák által 1760-ban elrombolt szép boltozat — most szép hálózatával helyre van ismét állítva; s finom színárnyalatokban érvényesülnek a templom constructiv elemei. Az apsis kiépült : úgy hogy Luther és Melanchthon sírfeliratai a templom hoszszának majd közepére kerültek. Az apsis mindkét falán egész az oltárig végighúzódnak, a szász és bajor kivételével, az összes német fejedelmek ülései s külön az oltár és a baloldali ülések közt van a német császár kiemelkedő illése. 1892-ben a templom új avatásának ünnepélyén mind ez ülések el voltak foglalva. A reformációt dicsőítő ablakfestmények harmonikusan festik színváltozataikkal a németországi reformációnak Vischel' Péter által is ékesített pantheonját. A szerényen meghúzódó Melanchthon házáról, nevezetesen annak renoválásáról még csak most emlékezik meg a hálás utókor. Nem mehettem ezért is fel, de láttam kertjében levő azon kőasztalt, melyre 1551 van bevésve. Tán csakugyan e mellett pihent meg néha a nagy mester aggodalmas szíve, erre hajtotta le eszményi gondolatokkal küzdő fejét; avagy innen pillantott fel a praeceptor Germaniae nem egyszer házának második emeletére, a hol schola privataja volt elhelyezve. Mennyi emlék vonul el az ember szeme, mennyivel több pedig elméje előtt. Wittenbergből, a protestantismus fellegvárából nem sokára kiköltözött az evangéliumi szeretet és az egyéni hit meggyőződésének szelleme s bevonult a gyűlölködő, türelmetlen, szegényes scholastikának halottakból feltámadó kísértete. A szász fejedelmek ott hagyták ; a hétéves háború feldúlta, a nemzeti és egyéni szellemet hirdető Halle elvonta mindennemű kedvezmények dacára is az egyetemi ifjúságot; a francia 1813ban fogva tartá, míg a város Tauentzien rohamával 1814-ben ismét németté és most már poroszszá vált. A teremtő erő azonban elhagyta Wittenberget. 1811-ben az egyetemi hallgatók száma 68-ra, a következő téli félévben 42-re apadt le. A tanárok a francia ostrom elől a szomszéd szász helységekbe menekültek s nagy veszélylyel mentették meg a könyvtárt. 1 Visszajőve azonban, még a tanárok sem sürgették az egyetem újjászervezését ; az egyetemnek vagy teljes megszüntetése, avagy pedig a virágzó Leipzig, vagy a haladó Haliéval való egyesítése mellett foglaltak állást. — A porosz kormány a szükséges nagy és esetleg meddő áldozatoktól visszarettenve, a hallei egyetemmel való egyesítés mellett döntött. Az 1816 március 6-iki királyi leirat ezt kimondja, az anyagiakat is óvatosan rendezi; 2 de egyúttal megteremti a lelkészi seminariumot, a következő szavakkal: „Wittenbergben pedig lutheránus lelkészi seminarium rendezendő be, melynek átadandó az Ön számítása szerint az egyetemi alapból évente 8690 tallér és 18 garas s ezenkívül az egyetemi erdőkből elégséges tüzelőfa és végre átszolgáltatandó az Augusteum épülete". 3 A tanárok nagy része a hallei és lipcsei egyetemre ment át, egy része pedig 30—40, sőt 50 évi szolgálat után nyugalomba vonult. 4 Nitzsch, Schleusner és Huebner tanárok végre, mint a lelkészi seminarium vezetői, annak directoriuma, Wittenbergben maradtak. E férfiak személyi1 L. Schräder : Geschichte der Friedrichs Universität zu Halle. II. kötet 51. 1. 2 L. u. o 52. 1. és mgát a leiratot 534. 1. A végleges rendezést még csak az 1817 április 12-ikí resolutio adja meg. 3 L. u. o. 5:'»6. 1. a 6-ik pont. 4 L. u. o. 54.
