Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-03-17 / 12. szám

J 905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 122 val, dr. Nászay Károlyné pedig szép énekével gyö­nyörködtetett. Lemondás. Posch Frigyes levéli evang. lelkész, a mint halljuk, — gyakori betegeskedése és törődöttsége miatt lemondott állásáról. Lemondásával alkalomszerűvé vált a magyaróvári leány egyház any ásítása. Ugyanis Magyar-Óvárnak 182, Mosonynak 111, Halászinak 40 evang. lakosa van s Magyaróvárott már mintegy két évtized óta szép templom is épült. Halálozás. Kőszegen március 2-án az Úrnak egy igaz szolgája költözött el, Beyer János, nyugalmazott polgári iskolai tanitó, 85 éves korában. Az elhunyt theo­logiát végzett; Sopronban különösen Petz, Halléban főleg Tholuck volt rá maradandó hatással. Theologus is maradt mindvégig a szó legigazabb értelmében. Isten igéje volt mindennapi kenyere. Jézusával igaz élő közös­ségben állott. Mélységes hite tette erőssé és termékeny­nyé szerény, visszavonult egyéniségét. 0 volt az egy­kori kőszegi kisgymnasiumnak utolsó tanára (1854— 1876-ig). Mint ilyen szerényes fizetése mellett néhány órát leszámítva, ő tanította mind a négy osztályt egy teremben. Mégis ráért még egyes növendékeivel külön is foglalkozni, theologiai és egyéb ismereteit gazdagítani és mélyíteni, 1876-tól fogva mintegy 20 évig a kőszegi polg. isk. tanára volt, sokkal jobb fizetés és csekélyebb óraszám mellett; de legszebb idejének azokat az éveket tartotta, mikor még a kisgymnasium tanára volt. Az el­hunytat számos tanítványa emlegeti el nem muló hálával. IRODALOM. Az e rovatban ismertetett könyveket a szerkesztőség 1 útján is meg lehet rendelni a pénz előzetes megküldése vagy utánvétel mellett. A reformáció egy sokáig fel nem ismert áldásáról. Jellinek György a heidelbergi egyetemen az államjog tanára egy érdekes munkát írt, mely 1904-ben már második kiadásban jelent meg Lipcsében Dunker és társa kiadásában. E műnek címe: „Die Erklärung der Menschen unci Bürger­rechte". Jellinek kimutatja, hogy az emberi jogok, melyek min­den egyes állampolgárt, mint egyént az emberi társadalom­ban, az államban, az állammal szemben is megilletnek, — a reformáció vívmányai. Tehát azon jogok, melyeket az 1850 jan. 30-iki porosz törvény (alkotmány) Von den Rechten der Preussen" cím alatt, mint minden poroszt megillető jogokat felsorol, a reformáció szellemének, diadalának következményei. Ezen jogok pedig a következők: a törvény előtti egyenlőség, a személyes szabadság, a lakásnak és vagyonnak sérthetetlen­sége, kiköltözködhetési jog és szabadság, hitvallási szabad­ság, — melyben benfoglaltatik a vallási társulat alakításának joga, a házi vagy nyilvános istentisztelet tartásának joga. valamint az is, hogy a polgári, az állampolgári jogok gya­korlása független a vallási meggyőződéstől; a tanulási és tanítási szabadság, tehát a szabad tudomány, sajtószabadság, gyülekezési és egyesület-alkotási jog. Ezen jogokat szűkebb-tágabb keretben a többi modern jogállamok is megadják polgáraiknak. Ezek nemcsak eszmék, de az egyénnek valóságos jogai az állammal szemben. Ezek az egyén és az állam jogai között a határt jelölik ; meghatá­rozzák az egyén saját tulajdonjogát, önnállóságát, oly őt megillető jogi kört, mely érinthetetlen, melyet az államnak sértenie, elvennie nem szabad, mert nem ő adta. Ezek meg becsülhetetlen drága, becses jogok. Azon ellenvetésre, mit érnek ezek a jogok, mikor az egyénnek nincs physikai hatalma azok megtámadóival szemben s nevezetesen az állam­mal szemben? — azt feleljük, hogy az ezen jogok szent sérthetetlenségéről való meggyőződés oly általánossá lett, hogy a közvélemény hatalma még az állammal szemben is érezteti a maga erejét, s íme ez épen ezen jogok sérthetet­lenségének sanctiója. Ezen jogokat is ki kellett vívni, mint minden más jogot. Mint nálunk Magyarországon 1848-ig, úgy Európa legtöbb államában is a tizenkilencedik század még úgy köszöntött be, hogy nem ismert más jogot, mint az uralko­dókét, a karok- és rendekét, a testületekét (céhek stb.), de az egyén, az egyes ember jogait nem ismerte. Honnét ered hát azon felfogás, hogy az egyes egyénnek ilyen elidegenít­hetetlen jogai vannak ? Hol kezdték legelői hangoztatni ? Hol legelői követelni ? Életbelépésük hol s mikor kezdődik ? Az az eszme, hogy az embernek ilyen jogai vannak, ősrégi. Már Aristotelesnél megtaláljuk azt; de hangot ez eszmének voltaképen az észjog, a természetes jogok szószólói: John Locke, Sámuel Pufendorf, Christián Wolf és mások adtak. Ezek mind úgy fogják fel az államot, mint az erede­tileg szabad lények, egyének akaratának szüleményét s azért nézetök szerint az egyenlőség és a szabadság az egyénnel vele született jogok, természetes sajátságok. Sőt a 17-ik és a 18-ik század ilyen irányú gondolkozói e jogokat részle­tezni is kezdték s ilyenekiíl első sorban: a gondolkozási, lelki­ismereti és vallásszabadságot, továbbá a jogot az élethez, vagyonszerzési,, birhatási jogot, a bánthatlansági (közbiztonsági) jogot és a bűntelen önvédelem jogát, jus inculpatae tutelae nevezték meg. Ez eszmék a XVIII. században meghódították Európa népeinek közvéleményét, dacára annak, hogy az állam továbbra is rendőrállam maradt, a vallásszabadság sokszo­rosan megsértetett és a törvényelötti egyenlőség csakis a papiroson volt meg. S most már az a kérdés áll előttünk : hogyan történt, hogy ezen jogok a törvényekbe vétettek fel ? vagyis, hogyan változtak azok erkölcsi óhajokból, bölcsészeti postulamukból, jogi tételekké ? Hogyan lett az eszme intézménynyé ? Eddigelé az volt az általános nézet, hogy ez eszmék diadalát a nagy francia forradalomnak kell köszönnünk, a hol az emberi jogoknak külön nagy diadalmas pártja volt, a hol az egyenlőség, testvériség és szabadság hármas szent eszme híve volt minden Convent tag s a hol az 1789-iki augusztus 26-án „az ember és a polgár jogai" először foglaltattak törvénybe. Azt vélték az emberek, hogy az emberi jogokról szóló tanok érvényesülése a francia államelméletek s neve­zetesen a Rousseau elméletének eredménye, a ld az államot egy „Contrat Social" „egy társadalmi szerződés" szülöttének nyilvánította. (Vége következik.) Gyümölcsészeti tanfolyamok. Az idő rövidsége miatt ezen az úton hívjuk fel a fiatalabb lelkész és tanító urak figyelmét, hogy a m. kir. földmívelésügyi miniszter az előbbiek számára Budapesten április hó 3—8-ig, Kolozsváron április hó 10—15-ig; az utóbbiak számára Keszthelyen március 27-től április 5-ig, Tordán ápr. 3—12-ig; Kisszebenben ápr. 6—15-ig gyümölcsészeti tanfolyamokat rendez. A lelkészek 32 kor. útiátalányt és napi 4 kor. ellátási díjat kapnak, a tanítók 30, illetve napi 3 koronát. Segédlelkészek nem vétetnek fel. Az 1 koronás bélyeggel ellátott folyamodványok március 21-ig nyúj­tandók be a földmívelésügyi miniszterhez. Megemlítendő a lakhely, életkor, nyelvismeret s az a körülmény is, hogy a vidék gyümölcs­termesztésre alkalmas-e. Szerkesztői üzenetek. Lapunk olvasóit, főkép a lelkész, tanár és tanítói urakat tisztelettel kérjük, hogy az egyházukban előforduló eseményekről, gyűlésekről stb. bennünket értesíteni szíveskedjenek. Költségüket megtérítjük s fáradságukat is díjazzuk. Fontos hírekről idő rövid­sége esetén táviratot is szívesen veszünk. A közleményt a szedés könnyítése végett a papírlapnak csak egyik oldalára kell írni. A cikkeket is díjazzuk s éppen ezért szigorú mértékkel mérünk. Járuios. Eperjes. Legközelebb. HORNYÁNSZKY V. CS. ÉS KIR. UDVARI KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom