Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-03-17 / 12. szám

J 905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 118 Keserves bánatában eltemettetett, Ki maga is egy élő halott lett, A halott pedig életre ébredett, Ki most az eget bírja jutalmul, minthogy a föld nem képes Dús, bokros érdemeit kellően jutalmazni. A körülírás így hangzik : „Ama nemes harcot én megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartot­tam. Végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, melyet megád az Úr ama napon, amaz igaz biró. Pál apostol II. levele Thimotheushoz IV. 7—8 " Megállj halandó! Tekintsd meg e szerencsétlen utas sírkövét óh vándor ! hogy [jussanak eszedbe a sorsnak változásai. Kőszívűnek, sőt Marpesusi sziklának kell lenned, Ha bánatos szívvel haláláldozatot nem hozasz E hamvaknak, melyeket e köböl készült hamuveder [magába zár, E hamvaknak, melyek életük folyását a sors kedvezésének [tulajdonították és nem csalódtak soha, míg a sors engem is Lányi J. Mártont, Ki becsületre nézve tisztább fényben álltam, Mint a holdnak fénysugarai, Pirosra festé vérem árjával, Ki előbb megkötözve börtönbe vettettem, Majd bibor színnel elárasztva Parancsszavára a sírba szálltam le, Én, ki a forgandó szerencsébe mindenkoron bíztam, Ám legyen! Egy halandó sem kerülheti el a sorsát. És a halál előttünk titkos alakjában gyakran Váratlanul döbbenti meg azokat is, Kik mindig résen voltak és az állam hajójának Szakavatott kormányosait is a hajótörés örvényébe dönti. Ez örvénybe én magam is elmerültem s végem lett. De nem, sőt ellenkezőleg Pallos által leterítve győztem ellenim bősz haragja felett, És még a vesztőhely vérpadján is az enyém lett a győzelem, Minthogy a pallos által múlékony életet veszítve, Halhatatlan életre találtam, hirdetvén az egyeseknek, Hogy nem gyalázatosan múlnak ki azok, Kik, bár a halál undok neme által elsodorva, Szeplötleniil és becsületben éltek. Ezt jól tudva egyetlen gyermeke, Könyhullatás és jaj szavak között. Atyjának, ki az égben már örvend E márvány-emlékszobrot emelé, Óhajtva, hogy hőn szeretett nemzője, Ki keserves halálnak lett az áldozata, E megtisztelő győzelmi jel által dicsőíttessék, A vándoroknak intő példát hagyván, Hogy a ki bölcs, az nagyon jól is tudja, Hogy mások érdekből vesztére törnek, Hisz' tanú arra a tapasztalás. A körülírás így hangzik: „Mert azt mondom bizonynyal, hogy a melyeket most szenvedünk, nem hasonlítandók a dicsőséghez, mely nekünk megjelentetik. Pál apostol levele a rómaiakhoz. VIII. 18" 1710 óta nagy idő telt el, a márványkő is kezdett széthullani, az epitaphiumok betűi alig olvashatók már. De az ártatlan vértanúk hálás emlékezete sem hal ki, ellenkezőleg friss, új erővel meggyökerezett a hálás utódok szívében. Az ivadék szívében szent elhatározás született: új méltó emlékszobor emeltessék a három vér­tanúnak Késmárk városában. Az adományok azóta egyre folynak és a Karpathen-Post helyi lap valamennyit nyilvá­nosan nyugtatja. Miután azonban e vértanúk nemcsak a késmárki evangélikusok, hanem az összes magyarországi protestánsok hitéért vérzettek el, illő, hogy mindnyájan hozzájáruljunk filléreinkkel a dicső emlékszobor felállí­tásához. Az Ev. Őrálló is kiveszi e nemes munkából a maga részét és az adományokat gyűjteni kötelességének tartja. A befolyt adományok Kottlár Samu késmárki pénztáros kimutatása szerint 4909-41 koronát tesznek és jövőre itt nyugtázni fogjuk azokat. Ezáltal is feleleve­nítjük a dicső vértanúk emlékezetét, mint a költő mondja Ki kedveseinek emlékében él, Nem halt az meg, csupán elutazott Halott csak az, kit elfelejtenek. Weber Samu. Szerkesztői jegyzet. A midőn munkatársunknak olvasóink nevében derék vértanúink emlékének felújítását megköszönjük, a nemes célra 5 koronával az adakozást megkezdjük. Kiki adjon annyit, a mennyit adhat, csak jó szívvel adja! OKTATÁSÜGY. A vallástörténetről. Ma már alig kétséges, hogy a vallás lényegét csakis történeti alapon határozhatni meg. E történeti értelmezésének szükségessége az álta­lános vallástörténet tudományára vezetett. Több segéd­eszközei az összehasonlító nyelvtudomány, a mythológia és a mondakör. Schlirmann ásatásai, Müller Miksa pub­likációi és Smith, Wellhausen és Goldzieher kutatásai vallástörténeti tudatunkat rendkívül gazdagították. Nekik köszönhető, hogy a mai vallástörténeti tudomány ethno­logiai és philologiai alapon fejlődött ki. Egyik kiváló organuma a német „ Archiv für Religionswissenschaft s főbb mívelői az angol Hibbert és Gifford-féle felolva­sások, a francia vallástörténeti szakosztály, Hollandiának vallástörténeti fakultásai (Tiele s a 2 Reville) s az ame­rikai egyetemek. Nálunk a vallástörténet még csak kezdetleges stádiumában van. A legjobb tankönyvet egy német tudós írta meg. A vallástörténeti kutatástól távol kell tartani min­den spekulációt vagy metaphysikát. Minden vallás leg­primitívebb alakjában is tárgya e kutatásnak, mely nem ismerhet el igaz vagy hamis vallást. Tulajdonképeni koronáját a próféták és a vallásalapítók egyéniségének komoly és beható tanulmányozása képezi. Nagy szerepet játszik e kutatásnál a primitív ember psychológiája s a vallásos tudat legelemibb nyilvánulása. Egyik psycholo­giai alapfeltétele a vallástörténetnek a formák tana a mythológiából és a kultuszból. S aztán ne feledjük azt sem, hogy vallástörténet vallásbölcselet nélkül nem is képzelhető, — a kettőnek azonosságáról azonban szó sem lehet. A vallástörténeti kutatásnak egyik további feladata a vallásos tudat elemzése, a mi csakis minden positiv egyházi állásponttól ment vallásos alapon lehetséges. Csak vallásos ember írhat vagy adhat elő vallástörténe­tet. E tudat változó és fejlődő jellegére való tekintettel különbséget kell tennünk maradandó lényege és változó jellege között. Csakis anthropologiai-psychologiai alapon indúlhatnak a kutatások „a vallás lényegérőlMegkell jelölnie Jastrow, Roslcoff és James módjára azokat a lényeges pontokat, a melyek az összes személyesen érezhető vallásokat jellemzik. A vallás psychologiai értelmezésének nagymestere volt Spinoza és Schleier­macher., ki annak lélektani székhelyét az emberi szel­lemben, nevezetesen az érzelemben látta. A vallástörté­net legújabb irodalma a psychologiai értelmezés mellett foglalt állást s nagyon is háttérbe szorította a vallás­ismeret elméleti érdekeit. Még a vallás betegségeinek tanulmányozása is megkönnyíti a vallás lényegének meg­határozását. A vallásos érzelem és akaratcselekvőség psychologiája egyik legértékesebb és leggyümölcsözőbb segédeszköze a vallástörténeti kutatásnak. A vallástörténeti kutatásnak utolsó és legfontosabb kérdése a vallás tartalmi igazságának mérlegelése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom