Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-03-03 / 10. szám

J 905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 105 lelkésznek beszédje s liturgiája után egy oltár előtti nagy asztal mellett 24 hívő foglalt helyet, kik a szerző igék s apostoli mondások után ostyatartókból maguk szedték az ostyát s maguk ittak az előttük álló külön-külön kelyhekből; azután pedig egymással kezet szorítva távoztak helyükre. Ezután a következő 24 úrvacsorai vendég foglalta el az asztal körüli helyeket. Az egyházfiak azalatt a kitisztított második csoportbeli 24 külön kelyhet helyezték az asztalra s a lelkész nyomban megtöltötte a megszentelt borral. Az egész cselekvény a legnagyobb csendben, minden zavar nélkül folyt le igen ünnepélyes módon. Igen buzgón felkarolta e kehelymozgalmat a „

Monatschrift für Gottesdienst und kirchliche Kunst." Igen röviden s velősen foglalkozik e kérdéssel Josephson brémai lelkész füzetkéje: „Kelch und Kelche." (Greiner u. Pfeiffer 1904. 40 Pf.) Meggyőződésünk szerint falusi kisebb gyülekezeteink még sok évtizeden át az eddigi úrvacsorai formához és szokáshoz fognak ragaszkodni s ez helyes is, mert nem a forma lényeges. Azonfelől a felhalmozott érvek sem döntenek feltétlenül az eddigi forma ellen a nép szemében s a hívők lelki világában. A hívő egyszerű népfiának a lényeg: a Jézus Krisztusban való hit. Ez a fő. 0 megvan róla győződve mint az apostol mondja: „Valaki hiszen ő benne, meg nem szégyenül, szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az idvességre." (Róm. 10. 10- 11.) Falusi egyházaink azért se fognak e mozgalomhoz csatlakozni, mert tagjaik ily fajta reformra nem érettek eléggé, s ennél a kérdésnél a nép és egyházi élet terén sokkal égetőbb kérdések várnak megoldásra, — minő az egyházi adóügy, bel missió, árvaügy, felekezeti iskolaügyek, gazdasági ismétlőiskolák, a vasárnap megszentelése, cura pastoralis, antialkoholismus, sociális ügyek, kivándorlás és sok egyéb. Valószínű azonban, hogy a városi gyülekezeteket e mozgalom hamarosan meghódítja, mert akárhány úri ember s úri asszony akad, a ki ép a közös kelyheknek esetleg ragadós betegségeket terjesztő s undort támasztó voltánál fogva kerüli az úrvacsorát s vannak, a kik az eddigi rideg úrvacsorai formát keveslik a cselekvény jelentőségéhez. Természetes, hogy a tisztának minden tiszta. Ágostai hitvallásunk az úrvacsorai formáról s kiosztásról nem szól. A formák protestáns szempontból minden tekintetben az „adiaphora"-hoz tartoznak; a lényeg az úrvacsoránál csakis a két szin alatt való kiszolgálás Krisztus rendelése szerint s a résztvevő hite. Lelkésznek az ily reformot kezdeményezni nem tanácsos, sőt veszélyes, mert minden actio rendesen reactiot szül. A hol azonban az egyházi közgyűlés óhajtaná az ily reform behozatalát, a mely végre is adiaphoron: akkor nem maradna egyéb hátra az ily gyülekezet lelkészének, mint szólni az apostollal: „mi nem éltünk e szabadsággal, hanem mindeneket eltűrünk, hogy a Krisztus Evangyéliomának folyását meg ne késlelnénk." (I Kor. 9. 12.). Krahulecz Aladár, lelkész. EGYHÁZI ÉLET. Lelkésziktatás Tótpelsöczön. Vitális Gyulát, a tótpelsőczi egyház új lelkészét febr. 19 én iktatták hivatalába. Vitális eddig a zólyom-lipcsei kis gyülekezetben paposkodott s munkásságával, papias jellemével hívei szeretetét, egyházmegyéje nagyrabecsülését rövid időn kivívta. Híre hamar elterjedt s előbb Lónyabánya majd Selmeczbánya választotta lelkészül, de mivel a választás nagy tusákkal, szinte követválasztásszerű harcokkal járt együtt, az önérzetes ifjú pap, a kinek a lelkipásztor és gyülekezet viszonyáról ideális felfogása van, minden habozás nélkül leköszönt Végre Tótpelsőcz egyhangú lelkesedéssel hívta pásztorául s ebben az Úr szavát hallotta. Hogy a gyülekezet méltó papot talált, mutatja a beiktatás ünnepének rendkívül népes volta és melegsége. Zólyom-Lipcsének presbyteriuma elkísérte búcsúzó papját egész új fészkéig. Új gyülekezete pedig hosszú kocsisorral Zólyomban várta. A beiktatáson ott volt a híveken kívül Répássy Mátyás zólyomi alispán, a besztercebányai, zólyomi, korponai gyülekezetekből többen, a Selmecbányái lyceum képviselete s a környékbeli papság, a r. kath. plébános. Az iktatást Svehla Gusztáv zólyomi esperes végezte Kiiment Lajos és Blatniczky Pál segédkezésével. A beiktatott lelkész végül megáldotta gyülekezetét. A szép egyházi ünnepet vidám közlakoma és tánc fejezte be. Az új lelkész munkájára Isten gazdag áldását kívánjuk. Szepetneken (Zalamegye) február 5-én volt az evang gyülekezet évi közgyűlése Wéber Sámuel lelkész és Györffy János újonnan választott felügyelő elnöklete alatt. A gyülekezetnek mult évi bevétele 3925 K 18 f, kiadása 3839 K 16 f volt, a maradvány tehát 86 K 02 f. A gyülekezet minden erőltetés nélkül erősen magyarosodik, az istentisztelet nyelvének teljes megmagyarosodása küszöbön van s ezzel külsőleg is bizonyságát adja az egyháztagok hazafiságának. Kisérje ezt a nemes törekvésüket Isten áldása!... (V. J.) Homokbödögén az esperes megbízásából Tóth Kálmán lelkész, Bcdogh István vanyolai lelkész segédkezésével február hó 19-én felavatta az új orgonát, a melyet Angster József és fia cég készített. A gyülekezet két év alatt templomának díszítésére körülbelül 3040 K-t áldozott, új oltárt, szószéket és orgonát készíttetett. Ez a buzgóság a lelkészt és híveket egyaránt dicséri. Új-malomsoki egyházunk (Győr m.) új templomot épít. A kihirdetett tervpályázat győztese Gerey Ernő budapesti evang. építész, a kinek ez újabb diadaláról örömmel adunk hirt. Melegen ajáljuk építkező egyházainknak. Az egyetemes nyugdíjügyi bizottság Prónay Dezső br. egyetemes felügyelő és dr. Baltik püspök elnöklete mellett febr. 28-án Budapesten ülést tartott; megszavazta Lacziak Mihályné, Dérer Jánosné, Moravcsik Mihályné, Kemény Jánosné, Holbok Józsefné és Tornyos Pálné lelkészözvegyeknek az ellátási, a nyugalomba vonult Borcsa Mihály bácsfalusi és Pálovics Lajos kuntaploczai lelkésznek pedig megállapította a kegydíjat, Egy lelkészözvegynek kérvénye függőben maradt; egy lelkésznek kérvénye utólagos felvételért elutasíttatott. Zeneestély a dunántúli egyházkerület felsőbb leányiskolájában Kőszegen. A kőszegi evang. felsőbb leányiskola igazgatósága február hó 26-án, vasárnap a következő műsor mellett szépen sikerült zeneestélyt rendezett. 1. Weber: „Nyitány" két zongorán előadták: Hanély F., Nagy St., Freyler Emmy és Cornelia úrnők. 2. „Magyar népdalok", énekelte: dr. Czifrák János úr. 3. Weber: Kettős a „Freischütz" operából, előadták: Hanély F. és Freyler Emmy úrnő. 4. Beethoven : „G-dur" hegedű sonáta II. tétele, előadta: Törzs István úr és Freyler E. úrnő. 5. Felolvasás. „Egy igazi nagyhatalom", írta és felolvasta Prőhle Henrik, ev. lelkész, vallástanár: 6. Löwe: „A Nöck" norvég ballada, énekelte Hanély Flóra úrnő. 7. Schumann: „Románc, Scherzino, Inter-