Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1961. november 10.
bizonyságtevés amellett, hogy a magyarországi evangéliumi keresztyénség a hithű elődök nyomdokain Isten igéjének világosságában él és jár, akar élni és járni ebben a mai korban is, a XX. század vége felé és itt is, hazánkban, a szocializmust építő Magyarországon. 2. Az egyetemes közgyűlés számadó közgyűléseink befejező láncszeme. Egyetemes közgyűlésünk befejező láncszeme egy ugyancsak szokásos gyűléssorozatnak, mely a gyülekezetekben kezdődött el, az egyházmegyék és az egyházkerületek közgyűléseink folytatódott s most itt csúcspontjához érkezett. Ugyanezeken a fokozatokon természetesen voltak tanácsülések is a szükséghez mérten évente többször is. Egyetemes tanácsunk is többször ülésezett azóta, hogy két évvel ezelőtt utoljára vált egyetemes közgyűlés. Gyűléseinknek ez a minden fokozaton és idejében való megtartása együtt jár egyházi életünk folyamatosságával, alkotmányosságával, állami és egyházi törvényeinkben biztosított szabadságával. Közgyűléseinket az említett minden fokozaton számadó közgyűléseknek szokás nevezni. Tárgysorozatunk alig áll másból most is, mint jelentésekből és beszámolókból. 3. Összkép egyházi életünkről Egyházunk békés, nyugodt és kiegyensúlyozott életének bizonyságai a tárgysorozatban szereplő s egyenként sorra kerülő jelentések. Az adatok és számok tömegéből mindössze néhányat szeretnék kiemelni. Olyan számokat, amelyeket könnyű megjegyeznünk s amelyek alapján tanulságos összkép rajzolódik ki előttünk egyházi életünkről s amely nemcsak azt mutatja, hogy pillanatnyilag milyen helyzetben van egyházunk, hanem azt is, hogy milyen irányban halad, illetve kell haladnia a legközelebbi években. Mindenekelőtt azt szoktuk vizsgálni, hogy magyarországi evangélikus egyházunk miképpen tett eleget főhivatásának, nevezetesen Isten igéje hirdetésének s a szentségek kiszolgáltatásának az elmúlt két esztendőben, amióta utoljára tartottunk egyetemes közgyűlést. Összegezve a két egyházkerület idevágó jelentéseit, ilyen számok jönnek ki: mintegy 450 főből álló aktív lelkészi karunk körülbelül 500 templomunkban és istentiszteleti helyünkön jóval több, mint 200.000 istentiszteletet és bibliaórát tartott. Ebben benne vannak az igehirdetés összes alkalmai, a keresztelések, esketések, temetések, konfirmáció, vallástanítási órák is stb. Lelkészi elvhívatottság vonalán az a helyzet, hogy alig ezer léleknek a gondozása jut egy-egy lelkészre, ha egyenletesen osztjuk le a lelkészek számával egyházunk összlélekszámát. Egy év alatt átlag 5.000 fiatal részesült konfirmációban (a konfirmációra jogosultak több mint 80%-a), a vallástanításra beírt tanulók száma pedig egy esztendőben meghaladja a 15.000-et. 4. Lelkészképzés Az igehirdetés s egyáltalán a lelkészi és szolgálat folytonosságát Teológiai Akadémiánk működése van hívatva biztosítani. Örvendetes, hogy a most kezdődött tanév elején 12-en jelentkeztek felvételre az első évfolyamra, s közülük 8-at alapos mérlegelés után fel is vettünk. Tanári karunk a lelkészképzés területén jó munkát végez s a népünk és az emberiség iránti felelősségre neveli egyházunk jövendő lelkészeit. Külön elismerés illeti Akadémiánk tanári karát azért, hogy a közegyházi ügyekből s ezenkívül nemzeti feladataink egyházi szolgálatából is kiveszi részét. 5. Kapcsolatban az élettel Az igehirdetés és általában a lelkészi szolgálat korszerű végzését
