Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1959. június 26.
alapot helyreállította. Ezt az összeget 110.595 Ft-ot átutalta az ECLOF irodájának az evangélikus tőke teljes rendezésére. Az ECLOF ügyeit tehát 1958. január 1-től kezdve az Ökumenikus iroda kezeli és ettől az időtől számítva minden ECLOF kölcsönügy az ökumenikus bizottság közvetlen hatáskörébe tartozik. Jelenleg a következő gyülekezetek részesülnek kölcsönsegélyben: Vasas-Maráza 10.000 Ft, Kőbánya 4.000 Ft, Sárbogárd 500 Ft, Gyömrő 10.000 Ft, Alberti 30.000 Ft, Porrogszentkirály 5.000 Ft, Józsefváros 40.000 Ft, Gurd 15.000 Ft és Budavár 25.000 Ft. Kérem a jelentésem tudomásulvételét. Az egyetemes közgyűlés a jelentést tudomásul veszi. p) Jelentés a Központi Alapról Harkányi László egyetemes főtitkárhelyettes beterjeszti jelentését a Központi Alapról. A Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem tanácsa 1958. december 9-én tartott ülésén hét határozatot hozott a Központi Alapról. Ezekkel a határozatokkal az Egyházegyetem tanácsa 1959. január 1-ével működésbe hozta a Központi Alapot négy esztendőre, 1959-től 1963-ig azzal a feladattal, hogy az alacsony gyülekezeti lelkészi és önálló hitoktatói fizetések rendeztessenek. A Központi Alap fog gondoskodni arról, hogy minden gyülekezeti lelkész és önálló hitoktató fizetése elérje az évi 20.000 Ft-ot. Ennek érdekében a Központi Alap segélyt nyújt negyedévenként előre folyósított részletekben azoknak az egyházközségeknek, amelyek ezt a minimális fizetést nem tudják biztosítani. A cél elérése érdekében az Egyházegyetem tanácsa egyházmegyénként, az egyházmegye minden gyülekezetére külön-külön kötelező egységes gazdálkodást rendelt el, melynek alapja a megállapított lelkenkénti átlag. Ezen az átlagon alul egy egyházközség csak akkor maradhat, ha az egyházmegye többi egyházközségei a hiányt magukra vállalják és maga az egyházközség is legkésőbb 1961-ben eléri a kötelező lelkenkénti átlagot. A bevételek felhasználása azonos kulcs szerint történik. Ennek az irányított gazdálkodásnak érdekében a Központi Alap legközvetlenebb hatósága és intézőszerve az egyházmegye. Viszont felső fokon a határozathozatal és az ellenőrzés az Egyházegyetem tanácsát illeti. A lelkenkénti átlagot az Egyházegyetem tanácsa az alábbiakban állapította meg: 25 Ft.: Nyugat-békési egyházmegye 26 Ft: Kelet-békési, Hajdú-szabolcsi egyházmegye 30 Ft: Csongrád-szolnoki egyházmegye 32 Ft.: Pesti, Pest megyei egyházmegye 35 Ft: Bács-Kiskun, Veszprémi, Vasi, Fejér-komáromi egyházmegye 36 Ft: Nógrádi egyházmegye 40 Ft: Borsod-hevesi, Budai, Győr-Soproni, Somogy-zalai, Tolna-baranyai egyházmegye Az 1959-től 1963-ig terjedő időszakban mindenkor ezek a lelkenkénti átlagösszegek szolgálnak a számadások alapjául még akkor is, ha az egyházközségek saját bevételének lelkenkénti átlaga felülhaladja ezeket az összegeket. Az egyházközségek bevételének az érvényes lelkenkénti átlaggal
