Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1954. június 29.
az Élelmiszeripari Technikum 22 növendékének és 1 nevelőjének. Március 29én beköltözésük meg is történt. Április elején 30 gyermek részére megfelelő bútorzatot és ruházati felszerelést küldöttünk Békéscsabára, majd az Állami Gyermekvédő Intézet igazgatóságának engedélye után, április 30-án 16 állami beutalt 6–10 éves, mindkét nembeli gyermeket vittünk le Békéscsabára, az ottani árvaház betelepítése végett. Május elején Balatonszárszóra költöztettünk 4 teherkocsi bútor, ruházati, konyhafelszerelési rakományt, s az Egyetemes Egyház felé is fokozódott a kiszállítás üteme. A nyár folyamán az utolsó kiszállítások is megtörténtek Szárszóra, az Egyetemes Egyházhoz, a különböző pesti és vidéki szeretetintézményekbe. Így az árvaháznak az Egyházegyetemnél leltár szerint nyilvántartott minden ingósága – kivéve a volt árvaházi alkalmazottaknak juttatott ingóságokat – egyházi intézményeinkben elhelyezést nyert leltár szerint. Az ingóságokból 16.538 Ft értékben értékesítés történt s ezt az összeget a szükséges balatonszárszói építkezésekre fordítottuk. Az intézet irattára és képtára az Egyházegyetemhez került. Az árvaház felajánlásával árvaházi munkánk megszűnt, de továbbra is megmaradt kezelésünkben, egyházi kézen, Balatonszárszón. Május közepén az Egyetemes Egyház elnöksége körlevélben hívta fel a lelkészek figyelmét a balatonszárszói egyházi üdülés lehetőségére, megállapította, nagyon méltányosan, az üdültetési díjakat és megbízást adott az üdültetés vezetésére Ruzicska László igazgatónak. Hálásak vagyunk Istennek, hogy erőt és bölcsességet adott és elvégezhettünk mindent úgy, hogy szolgálatunkból is megnyugvás fakadt. Balatonszárszó A Protestáns Országos Árvaház felajánlása után az egyházegyetem elnöksége határozatot hozott a Protestáns Országos Árvaházzal kapcsolatos balatonszárszói üdülő sorsáról, annak javadalmas egyházi alkalmazottak és egyházi tisztséget betöltő egyháziak és családtagjaik részére üzemi üdülőként való felhasználását rendelte és vezetését a Protestáns Országos Árvaház volt igazgatójára, Ruzicska Lászlóra bízta. Az Állami Egyházügyi Hivatal az üdülőnek egyházi kezelésben hagyását biztosította s ilyen formában való működését tudomásul vette. 1952-ben az üdültetés június 15-től szeptember 11-ig tartott. Az üdülőt 90%-ban egyháziak népesítették be. Lelkészjellegű családtagokkal 124 személy Más egyházi alkalmazottak családtagokkal 54 személy Egyh. fl., tanácsosok, egyh. tagok 46 személy Üdülő egyéb vendégei 11 személy Összes létszám: 235 személy A kisszámú különszoba és különböző szükségletek s felszerelések hiánya miatt elkerülhetetlennek bizonyult az üdülő némi átépítése s berendezésének, felszerelésének pótlása. 1953. tavaszán az irodának lakószobává átépítése megtörtént s ugyanakkor az alsó épület szintjének kibetonozásával, illetve annak gazdasági kamrává való átalakításával lehetségessé vált az üdülőépület Balatonra néző tágas kamrájának különszobává való átrendezése. Ezzel a különszobák száma 9-re emelkedett.
