Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1951. november 9.
való támogatására buzdítja. 31. (Gy. K.) Tárgyalja az egyetemes közgyűlés az Országos Luther Szövetség 1950. évi működéséről szóló jelentést. A jelentés rámutatott arra a történelmi tényre, mely a Luther Szövetséget létrehozta. A L. Sz. létrejötte védekezés volt az rk. Codex Juris Canonici és az Actio Catholiae ellen. Evangélikus Egyházunk védelmében és szolgálatában a L. Sz. keltette életre az evangéliumi hittudatot és az evangélikus öntudatot. A mélyebb evangéliumi hitébresztésnek s az evangelizációnak is a L. Sz. nyitott az egyház vezető rétegein keresztül teret a máriabesnyői evangelizáló konferenciák és ezek sajtókiadványai útján. Egyéb számos kiadványa és hetilapja s az L. Sz. által rendezett és országszerte tartott evangélikus és gyülekezeti napok ugyancsak a fenti célokat szolgálták. A L. Sz. közrehatásával és a Szövetségben működött egyháztagok révén mindez így vált idővel egyházi és gyülekezeti munkává. Tudni kell azt is, hogy a L. Sz.-t ugyanekkor ugyanazon a fent említett okok hozták létre, melyek a Lutheranus Világszövetséget és az Ökumenát. Habár a L. Sz. munkája az egyházba beolvadt, de egyházunknak nem szabad felednie, hogy a római klerikalizmus ma is a protestantizmus és a reformáció népe ellen küzd. A térítések és a híveinktől megkövetelt reverzalis nem szűntek meg. Ezekben a múltra tekintő tényekben rögzíti le a jelentés és részleteiben is mindezt, amit három évtized alatt a L. Sz. egyházunk érdekében végzett. Figyelembe véve a fentieket az 1950. évi szeptember hó 29-én megtartott egyetemes közgyűlés a L. Sz.-nek feloszlására vonatkozólag előterjesztett javaslatát azzal fogadta el, hogy az egyházegyetem missziói bizottságának önálló osztályaként Országos Lutheri Munkaközösség címen, mint az eyház szorosabb kereteibe bekebelezett munkaág folytassa működését. Az egyetemes közgyűlésnek ezen határozata értelmében a L. Sz. 1951. márc. 17én megtartott rendkívüli közgyűlésén önként mondotta ki feloszlását azzal, hogy az egyetemes közgyűlés határozata értelmében munkáját a Lutheri Munkaközösség fogja végezni. Ugyanebben az értelemben a L. Sz. önkéntes feloszlását a belügyminiszter a feloszlást kimondó közgyűlési jegyzőkönyvében foglalt határozatok teljes jóváhagyásával tudomásul vette. A L. Sz. helyébe lépő, illetve annak munkáját folytató Lutheri Munkaközösség (L. M.) működési keretét és feladatkörét megállapító egyetemes közgyűlési határozat értelmében az egyházegyetem L. M.-e 1951. márc. 17-én a L. Sz. feloszlása után megkezdte működését. A L. M. keretét és feladatkörét megállapító egyetemes közgyűlési határozatok értelmében az elnökségen, ügyvezető lelkészen és a hivatalból megállapított közreműködőkön kívül a L. M.-be való közreműködésre a fenti határozatnak megfelelően a L. M. elnöksége meghívta az alább felsoroltakat s kéri, hogy az egyetemes közgyűlés meghívásukat hagyja jóvá. Nevezettek: Kemény Lajos esperes, Grünvalszky Károly, Gyöngyösi Vilmos, Muncz Frigyes, Sztehló Gábor, dr. Benes Miklós lelkészek, Aczél Miklós, Becht Rezső, dr. Felkay Ferenc, Major Béla, dr. Gyalog Dezső, dr. Mesterházy László, dr. Renner János, Reök Etele, Scheer Nándor, dr. Schneller Károly, dr. Geleji Dezső, dr. Bellusi Baross József, Weltler Jenő egyházhívek. Pénzkezelő Záhony János, ellenőr Péter Lajos egyházhívek. A L. Sz. 1950-ben végzett munkái közül jelentősebbek a következők: választmányi ülésein kívül közgyűlést 1950. márc. 2.-án tartott. Ezenkívül tartott több elnöki és egyéb értekezletet. Közreműködött a lelkészankétokon, szolgált böjti evangelizáló napokon Gyömrőn, Vanyarcon, Nagybörzsönyben. Evangelizáció gyülekezeti napokon Nagyuzsán, Gyúrón, Galgagután, Tabon, Ipolyvecén, Balatonszárszón, Lullán, Forvajon, Kiskőrösön, Tápiószentmártonban, Kelenvölgyön és Gyömrőn. Elősegítette és támogatta a gyülekezetek és híveink ügyeit és azokban szükség szerint eljárt. A lelkészkonferenciákon és gyülekezeti eseményeken részt vett és mint az Evangélikus Élet munkatársa is közreműködött. Megtartotta a nagyheti evangelizációt az egyetemes székházban „Élet és Világ” címen. Ezen közreműködtek dr. Reök Iván egyet. felügyelő, Turóczy Zoltán és Vető Lajos püspökök, Groó Gyula egyet. főtitkár, Olt Vilmos, Benczúr László és dr. Gyimesi Károly lelkészek. Közelebbi tervei a szektabeütéses helyek missziója, a szórványhelyek látogatása és szolgálata, a férfimunka, konferenciák tartása és evangelizáció működés.
