Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1951. november 9.
11 gyülekezetben szolgált gyülekezeti napokon. A zsidó-misszió szakbizottság, a „Jó Pásztor” szolgálat az 1950. évben kibővítette szolgálati területét a városmisszió és szektamisszió irányában. Egész éven át megszakítás nélkül tartott a főváros különböző helyein havonta 4 bibliaórát. A Luther Márton Intézetben tartott központi biblia óra „Jó Pásztor” délutánná szélesedett ki. A hívek jóval a biblia óra kezdete előtt gyülekeznek és idejüket lelki beszélgetésben töltik el. Minden héten van imaközösségi összejövetel s havonta egyszer úrvacsora. A munkát munkaközösség végzi. Ennek tagjai kéthetenként rendszeresen összejönnek megbeszélésekre. Olyan laikus munkások közössége ez, akik mindenkor készséggel szolgálnak a kirendelt időben és helyen a zsidómisszió, szektamisszió, okkult spiritiszta misszió s városmisszió területén, mert mindegyik bizonyságot tesz arról, hogy neki élő Krisztusa van. A munkaközösség tagjai számára 4 hónapos missziói tanfolyamot is tartottak. Időnként szeretetvendégséget rendeztek, s Fóton csendes napot tartottak 100 résztvevővel. A szolgálat vezetője Olt Vilmos, Budapest több gyülekezetében végzett istentiszteleti szolgálatot. Speciális missziói szolgálatot végzett: Kőbányán, Pesterzsébeten, Sopronban, Pusztaottlakán, Bicskén, Gyenesdiásdon. A Mátrában s a missziói intézet iskolájában tartott 14 előadást. A gyermekotthonban végzett szociális munka 1950-ben megszűnt. A külmissziói szakbizottság s missziói intézet fenntartásán kívül, melynek munkájáról másutt számoltam be, a missziói felelősség ébresztését látja feladatának. Ezt a munkát már a gyermekek között elkezdi. Az országos gyermekmissziói munkával karöltve a gyermek bibliakör vezető konferenciákon a gyermek bibliakör vezetők lelkére helyezi a missziói felelősséget. 1950-ben három gyermek bibliakör vezető konferenciába kapcsolódott bele szolgálattal. Az Országos Gyermekmisszió által kiadott gyermekmissziói vezérfonalba rendszeresen küldött missziói tanítást. Több gyülekezetben havonként tartott missziói tárgyú gyermek bibliakört s annak támogatására a vezetők számára körlevelet adott ki. 1950-ben öt esetben küldött ki ilyen körlevelet 120 példányban. – Külmissziói gyermekkönyvtárt állított fel, missziói tárgyú bábjátékot s flanelografhoz hasonló kartonográfot állított szolgálatba. A gyermekek sok használt bélyeget gyűjtöttek s több gyermek bibliakör pénzbeli s természetbeni adományt is küldött a missziói intézet munkájának támogatására. Örvendetesen fejlődött a missziói felelősség az ifjúság között. Az ország minden részéből jelentkező s a misszió iránt érdeklődő ifjak részére körlevelet küldött szét a szakbizottság. Szolgálatunkhoz rendszeresen küldött anyagot s kívánságukra a nyár folyamán 3 napos missziói tanulmányi konferenciát rendezett részükre Nagytarcsán, amelyen több mint 30-an vettek részt. A különböző ifjúsági munkákat a misszió munkásai is látogatták s előadás, vetítés s igehirdetés révén szólaltatták meg közöttük a misszió ügyét. Végiglátogatták az összes belmissziós tanfolyamokat, téli táborokat, ahol több napon át nyújtottak missziói ismereteket. A Teológiai Akadémián is volt missziói munkaközösség. Annak munkáját anyagközléssel támogatták. Meghívásra több napot töltöttek körükben s közösen szolgáltak a soproni gyülekezetben. A Teológiai Akadémia missziói munkaközösségének több tagja a lelkészképző intézet vezetőjének vezetésével egy napot töltött a missziói intézetben. A gyülekezetek kérésére több gyülekezetben tartottak missziói előadásokat. Ferenczy Zoltán az intézet lelkésze 32, Weiler Henrik a misszió lelkésze 7, Székely Tamás diakónus 5, a missziói intézet növendékei 27 gyülekezetben szolgáltak. A szolgálatban a következő eszközök állottak rendelkezésre: körlevél, vetítőgép, missziói filmek, missziói könyvtár, missziói munkaanyag gyűjtése. Összegyűjtötték a magyar missziói irodalmat. Keresték a kapcsolatot az egyes egyházak missziói munkájának irányítóival. Külmissziói konferencián a református és római katolikus egyháznak egy-egy misszionáriusa is szolgált. A gyülekezeti evangelizációk alkalmával az egyik este offertóriuma rendszerint a misszió célját szolgálta s ez alkalmat adott arra, hogy a gyülekezet előtt elhangozzék a missziói munkára felhívó parancs.
