Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1951. november 9.
folytasson a Lutheranus Világszövetség és az Egyházak Világtanácsának több vezető személyiségével. Őszintén sajnáljuk mindnyájan, hogy harmadik egyházi vonatkozású külföldi útja, melyet Münchenbe, a Gustav Adolf-Werk évi rendes és egyben jubiláris ülésére tett volna meg, betegsége miatt el kellett maradjon. Ezt az alkalmat is felhasználom arra, hogy dr. Vető Lajos püspöknek hálás köszönetemet fejezzem ki azért az önfeláldozó, rendkívül hasznos munkáért, amelyet egyházunk külföldi kapcsolatainak a felhasználása és továbbfejlesztése érdekében végzett. Szívélyes kapcsolataink vannak a csehszlovákiai evangéliumi egyházakkal is és komoly reménységünk, hogy hamarosan megindulhat teológiai akadémiáink között a teológuscsere. Örömmel számolok be arról, hogy több kedves és jelentős vendégünk volt az elmúlt hónapok alatt. 1950. októberében a református egyház meghívására néhány napot Magyarországon töltött Marcel Pradervand a Református Világszövetség főtitkára és H. Hellstern, a svájci Református Segítő Szolgálat elnöke, akik egyházunkat is meglátogatták. A svájci Református Segítő Szolgálat igazán példamutató és minden elismerést megérdemlő módon, felekezeti korlátokat nem tekintve, több ízben részesítette egyházunkat értékes teológiai könyvadományban és rendszeresen küld több egyházi folyóiratot és lapot. Ezért a számunkra felbecsülhetetlen értékű testvéri segítségért ezúton is hálás köszönetemet fejezem ki. Az elmúlt munkaév kétségkívül legjelentősebb ilyen vonatkozású esemény Hermann Deim ebersbachi (Würtenberg) evangélikus lelkész látogatása volt ez év januárjában. Diem a németországi Hitvall-egyház egyik vezéralakja, kiváló teológus, akinek számos értékes teológiai műve jelent meg, a göttingai egyetem teológiai karának előadója és díszdoktora, aki a nemzetközi egyházi életben is nagy tekintélyt élvez. Két hetet töltött hazánkban, beutazta jóformán az egész országot s meglátogatta püspökeinket és fontosabb egyházi intézményeinket. Több előadást és igehirdetést is tartott és látogatása mély nyomokat hagyott egyházunkban. Útjáról hazatérte után több cikkben és előadásban számolt be Németországban, majd egy külön, hosszabb tanulmánya is megjelent, melyben teológiai kiértékelését adja magyarországi útjának. Azóta is számos jelét adta irántunk érzett meleg szeretetének, őszinte, megértő barátságának, segítőkészségének. Többször küldött számunka könyvadományt és a würtenbergi Kirchlich-Theologische Soziätät, melynek vezetője, szintén küldött már könyvadományokat egyházunk részére. Hermann Diem útjának és rólunk való beszámolójának jelentős szerepe van abban, hogy a Lutheranus Világszövetségben, de általában a világ evangélikusságában is kedvező fordulat állott be egyházunk megítélése tekintetében. Szolgálatáért erről a helyről is nagyon meleg, szívből jövő hálás köszönetet mondok és annak a reménységemnek adok kifejezést, hogy látogatása nálunk csak az első, de nem az utolsó ilyen alkalom volt, s hogy érettünk és közöttünk végzett szolgálatának gyümölcsei még csak ezután fognak igazán megérni. Ez év májusában a református egyház vendégeként Robert Mackie az Egyházak Világtanácsa Újjáépítési Osztályának vezetője töltött néhány napot Magyarországon s ebből az alkalomból egyházunkat is meglátogatta. A vele folytatott megbeszéléseket is felhasználtuk arra, hogy feltárjuk előtte azt a rendkívüli egyoldalú és feltűnően igazságtalan elbánást, amelyben egyházunk a Lutheranus Világszövetség részéről a segélyezés tekintetében az utóbbi években részesült. Ez év szeptemberében hat francia református, három francia evangélikus, két anglikán és egy angol metodista lelkész látogatott el hazánkba. Útjuk során az egyetemes egyháznál s néhány egyházi intézményünkben is megfordultak. A három evangélikus lelkész: Albert Greiner, Jacques Lochard és Etienne Mathiot nagy érdeklődéssel és baráti szeretettel viseltetett egyházunk iránt és behatóan tanulmányozta annak életét. Egyházunk meghívást nyert az Egyházak Világtanácsa Hit és Szervezet alosztályának a jövő esztendőben Lundban rendezendő tanulmányi konferenciájára, továbbá az ugyancsak jövő év augusztusában Hannoverben tartandó Világgyűlésére a Lutheranus Világszövetségnek. A kiküldöttekről annak idején gondoskodni fogunk és reménységgel tekintünk e tanácskozás elé. Megkaptuk és ismertettük gyülekezeteinkkel annak idején az
