Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1950. március 3.
Az elnök ezt követően kimondotta az egyetemes közgyűlés határozatát, mely szerint: az egyetemes közgyűlés az egyházi földingatlanok tárgyában kötött keretmegállapodást jóváhagyja és tudomásul veszi. 14. Kemény Lajos, az egyetemes tanügyi bizottság elnöke, előterjeszti, hogy az állam és az egyház között kötött egyezmény 6. §-ának b) bekezdése intézkedik az államosítás kapcsán felmerülő vitás kérdések elintézéséről. Az egyetemes presbitérium jelenti, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter által kiküldött bizottságot az iskolaépületek és tanító lakások és a kántortanítói javadalmi földek ügyében munkájukat megkezdették és az még befejezést nem nyert. Az eddig beérkezett jelentések szerint a bizottság döntései sok helyen az érdekelt egyházközségek szempontjából megnyugtatók voltak, több helyen azonban az egyházközségek élnek fellebbezési jogukkal és a vallás- és közoktatásügyi miniszter meg fogja hallgatni az egyezmény 1. §-a szerint alakított közös bizottságot is. Az egyetemes presbitérium annak a reményének ad kifejezést, hogy a benyújtott fellebbezések elintézése után kedvező végleges jelentést terjeszthet az egyetemes közgyűlés elé. A közgyűlés a jelentést tudomásul veszi. 15. Grünvalszky Károly bejelenti, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1950. január 16-i leiratában közölte, hogy a Minisztertanács 1949. december 28-án hozzájárult az egyezmény 5. pontjának végrehajtása tárgyában az egyház kiküldötteivel folytatott tárgyalásokon létrejött megállapodásokhoz s tudatja az ezzel kapcsolatos pénzügyi rendelkezéseket. 1. Az államsegélyek 1948. június 30-tól kezdve ugyanezen év december hó végéig és ettől az időponttól számítva még öt éven át csökkentés nélkül változatlan összegben, majd 5 évenként 25%-os csökkentéssel folyósíttatnak. 2. Csökkenő államsegélyek: a lelkészek, a missziói lelkészek, intézeti lelkészek, segédlelkészek kongruális járandósága, korpótléka, családi pótléka és lakbér segélye; az egyházi közigazgatásban szolgáló tisztviselők illetményei; a püspökök tiszteletdíja; a missziói munkások államsegélye és általában az egyházi személyi jellegű kiadásai; a dologi (közigazgatási, egyházi épületek karbantartására és belső berendezésük pótlására) folyósított államsegély; a MÁSZ vagy más vállalat által fenntartott és a vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetése terhére átvett vállalati lelkészségek dologi államsegélyei; az egyházi alkalmazottak után közvetlenül az OTI-nak fizetett biztosítási díj, mint államsegély; a lelkészek, missziói lelkészek, intézeti lelkészek, segédlelkészek kongruális járandósága, korpótléka, családi pótléka és lakbérsegélye után, valamint az egyházi közigazgatásban szolgáló tisztviselők illetményei után, valamint a püspökök tiszteletdíja után, valamint a missziói munkások államsegélye s általában az egyház személyi jellegű kiadásaira folyósított államsegély után járó 10% rendkívüli segély. 3. Nem csökkenő államsegélyek: az önálló hitoktatók, a vállalati lelkészek és egyéb vállalati egyházi alkalmazottak járandósága, az egyházi nyugdíjasok és özvegyek ellátási díjai, valamint a hitoktatással kapcsolatos óradíjak. 4. Mind a csökkenő, mind a nem csökkenő természetű államsegélyek összege mindenkor változhatik a köztisztviselői fizetések rendszere szerint in melius és in paius is. 5. A nem csökkenő természetű államsegélyek nem illetik meg az egyházat globálisan. 6. A globális személyi államsegélykereten belül az egyház szabadon rendelkezik az államsegély mikénti felosztásáról és felhasználásáról. 7. Az 1953. december 31-ig nyugdíjazottak nyugellátását az állami vállalja, feltéve hogy a nyugdíjazottak 45. évüket betöltötték s 10 év szolgálati idővel bírnak. A püspökök II. fizetési osztály szerinti nyugdíjat kapnak s a nyugdíjazottak 30%-a kaphat az V. fizetési osztály szerinti nyugdíjat. 8. Államsegélyben részesülő lelkészek, segédlelkészek csak a heti 8 órán felül leadott óráik után részesülhetnek óradíjban.
