Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1949. április 7.
dolgot és akkor Jézus Krisztus lábainál mint igazi tanítványok megértjük és átéljük a szeretet nagy parancsát. Kívánom, hiszem és remélem, hogy a protestáns egység a krisztusi szeretet egysége lesz. Abból tudja meg a világ, hogy Jézus Krisztus tanítványai vagyunk, hogy szeretjük egymást. Ez a protestáns egység azután alkalmas és méltó lesz arra, hogy nemzetünk életében és fejlődésében is szerephez jusson. Ahogy a múltban élen járt a protestantizmus, a lelkiismereti szabadság, az emberi méltóság és fejődés eszményeinek fáklyahordozójaként, így kell ennek a jelenben is lennie. Az evangélikus Kossuth és Petőfi nagy volt magyarnak és evangélikusnak egyaránt. Ehhez kérem Isten segítségét, hittestvéreim együttmunkálkodását és minden jóakaratú ember támogatását. Beszédem végéhez értem, azzal fejezem be, amivel elkezdtem, tudom, hogy mint beiktatott felügyelő kormányoznom és képviselnem kell a magyarországi evangélikus egyházat. És most már nyíltan meg is mondom, hogy miképpen akarom kormányozni és képviselni! Úgy, hogy magamat, testemet, lelkemet teljesen az én Uramnak, az Úr Jézus Krisztusnak szentelem. Őt akarom szeretni, követni, szolgálni teljes szívemből, egész lelkemből és minden erőmből. És ennek a szolgálatnak szeretném megnyerni minden munkatársamat, egyházam minden lelkészét, világi vezetőjét és minden tagját. Ez az én egyházkormányzásom. Én úgy akarom képviselni egyházamat, hogy megmutassam ennek a világnak a Jézus Krisztust, hogy az ő tanítása és példaadása ábrázolódjék ki munkámon, egész életemen. Ez az igazi egyházképviselet. Erre segéljen engem az Úr! Befejezésül pedig gyarlóemberi beszéd helyett Isten igéjét olvasom fel, azokat az igéket, amikből most elkezdődő munkám és szolgálatom irányelveit ismertem fel. „Jézus pedig magához szólítván őket, mondta nekik: Tudjátok, hogy azok, akik a pogányok között fejedelmeknek tartatnak, uralkodnak felettük, és az ő nagyjaik hatalmaskodnak rajtuk De nem így lesz közöttetek; hanem aki nagy akar lenni közöttetek, az legyen a ti szolgátok. És aki közületek első akar lenni, mindenkinek szolgája legyen.” (Márk. 10., 42–44.) Mit mondjak még? Itt állok indulásra, szolgálatra készen. Eszembe jut Istennek egyik legalázatosabb szolgálója, aki az angyal szavából tudta meg Isten való terveit. Ahogy akkor az angyal szavára mondotta Szűz Mária, úgy mondom én most evangélikus egyházamnak: „Imhol az Úrnak szolgája;” „legyen nekem a te beszéded szerint.” (Lukács, 1., 38.) Isten engem úgy segéljen, Ámen. 8. (K.) Az egyetemes felügyelő nagy tetszéssel fogadott beszéde után az egyetemes egyház nevében Dr. Velsz Aladár, a dunántúli egyházkerület felügyelője, a következő beszéddel üdvözli: „Az Úr oltára előtt hivatali esküdet letetted és az egyetemes közgyűlés tisztedbe beiktatott. Engedd meg, hogy a Magyar Evangélikus Egyetemes Egyház, Egyházkerületek egyházai, intézmények és közületek, a Magyar Evangélikus Lelkészegyesület, a Magyar Evangélikus Papnék Országos Szövetsége, a Luther Társaság, az Országos Luther Szövetség, a Fébé, a megmaradt iskoláink és a Teológus Otthon nevében
