Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1949. április 7.
II. A Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem szabályrendelete a lelkészképzésről I. Általános rendelkezések 1. §. A Magyarországi Evangélikus Egyházban a lelkészképzés szabályozása és rendezése az állami és egyházi törvények rendelkezése értelmében az egyház kizárólagos joga. Az Egyházi Alkotmány 132. és 133. §-ai szerint a püspök joga és kötelessége felügyelni a leendő lelkészek nevelésére és képzésére, tehát a teológiai intézetekre, valamint a lelkészjelöltek erkölcsi és tudományos életére; a püspök kizárólagos joga és kötelessége felavatni a lelkészjelölteket. Az Egyházi Alkotmány 217. §-a szerint a lelkészek, vallástanárok képzése kizárólag egyházi ügy, annak szervezése és szabályozása egyedül a Magyarországi Evangélikus Egyház hatásköréhez tartozik. Az 1934-ben megnyílt zsinaton alkotott II. tc. 13. §-a szerint „lelkésznek választható az a magyar állampolgár, aki az egyházegyetem által alkotott szabályrendeletekben megállapított kellékeknek megfelel”. Az ugyanezen zsinaton alkotott V. tc. 26. §-a szerint „vallástanító lelkészi szolgálatra lehet alkalmazni olyan férfit, akinek lelkészi és olyan nőt, akinek vallástanári képesítése van”. Az ugyanezen zsinaton alkotott VI. tc. 6. §-a szerint a lelkészképzés és lelkészképesítés szabályozása és rendezése, a szakvizsgálat és a lelkészképesítő vizsgálatok tárgyainak megállapítása és a vizsgák vizsgálóbizottságainak megalakítása az evangélikus egyház kizárólagos joga. 2. §. A Magyarországi Evangélikus Egyházban a lelkészképzést az 1934-ben megnyílt zsinaton alkotott II. tc. 43. §-ában foglalt rendelkezés értelmében az egyházegyetem, vagyis az egyházegyetem képviseleti és kormányzó hatósága: az egyetemes közgyűlés szabályozza és rendezi. 3. §. A Magyarországi Evangélikus Egyház a lelkészképzést az Egyházkerületi Lelkészképző Bizottságok, az Egyetemes Lelkészképző Bizottság irányítása és felügyelete alatt álló Lelkészképző Intézet által végzi. 4. §. A jelen szabályrendeletben lelkészképzésen lelkésznevelést és lelkészképesítést is kell érteni. A jelen szabályrendeletben lelkészjelölteken egyaránt kell érteni mind még fel nem avatott, mind már felavatott lelkészjelölteket. 5. §. A jelen szabályrendeletben nőkre vonatkozóan vallástanárképzést kell érteni a lelkészképzésen. Vagyis a jelen szabályrendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a vallástanító lelkészi szolgálatban álló nőkre más szóval a vallástanárnőkre is. De a vallástanárnők lelkészavatásban nem részesülnek. II. A Lelkészképző Bizottság A) Az Egyházkerületi Lelkészképző Bizottságok 6. §. A Magyarországi Evangélikus Egyház Egyházkerületei a jelen szabályrendelet rendelkezései szerint lelkészképző bizottságot alakítanak. 7. §. Az Egyházkerületi Lelkészképző Bizottság az egyházkerületnek az a hatósági jelleggel felruházott szerve, amelynek – az egyházi törvények és más jogszabályok korlátai között, az egyházkerületi közgyűléstől reá átruházott hatáskörben – jog- és
