Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1948. június 14.
V. A HITTUDOMÁNYI KAR RÉSZÉRŐL: Dr. Deák János VI. A JOGAKADÉMIA RÉSZÉRŐL: Dr. Boleratzky Lóránd VII. A TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZETEK RÉSZÉRŐL: Fasang Árpád Távolmaradásukat kimentették: Dr. Ajkay István, Becht József, Dr. Bertha Benő, Korényi Gyula, Dr. Rasó Béla. 1. (J.) Az egyetemes egyház székháza már a kora reggeli órákban mozgalmas képet mutat. Nagyszámban érkeznek lelkészek és világiak az ország minden részéből. Csoportokba verődve komoly arccal, halk szóval tárgyalnak. Már magában ez a kép is sejteti, hogy sorsdöntő kérdés gyűjtötte ma egybe az ország szívében a magyar evangélikusság képviselőit. Reggel 8 órakor áhítatos csendben veszi kezdetét a rendkívüli egyetemes közgyűlés megnyitó istentisztelete a székház imatermében. Felcsendül a „Maradj velünk, mi Krisztusunk” kezdetű ének, majd Szabó József dunáninneni püspök hirdeti az igét Máté evangéliuma 28. részének 18–20. versei alapján. A hívősereg megtölti az egész termet, mintha mindenki megértette volna a közgyűlés meghívójának intelmét: „Kívánatos, hogy a megnyitó istentiszteleten a sorsdöntő szolgálat végzésére hívatott egyetemes közgyűlés minden tagja s egyházunk mögötte álló imádkozó népe is minél nagyobb számban részt vegyen.” Közvetlenül az istentisztelet után, annak színhelyén a Magyarországi Evangélikus Lelkészek Egyesülete tart közgyűlést, – újjáalakul és megállapítja új alapszabályait, azt követőleg pedig értekezlet keretében megbeszéli a rendkívüli közgyűlés fő tárgyának egész anyagát. Déli 12 órakor, miközben tovább folyik a lelkészegyesület értekezlete, az egyetemes presbitérium ül össze az egyetemes egyházi iroda tanácstermében a rendkívüli közgyűlés előkészítésére. 16 órakor újból zsúfolásig megtelik az imaterem a közgyűlés tagjaival, valamint az érdeklődők sokaságával és lepereg a közgyűlési előértekezlet, amelyen Dr. Vladár Gábor bányai egyházkerületi felügyelő ismerteti nagy vonásokban, de minden fontosabb részletre kiterjeszkedve a terjedelmes anyagot. A közgyűlés megkezdésének időpontjában, 17 órakor rövid csend támad, amelyben felbúg az orgona és felharsan a „Jövel Szentlélek Úristen” kezdetű ének első versszaka. Ezt követőleg Turóczy Zoltán tiszakerületi püspök, mint az egyetemes közgyűlés egyházi elnökének helyettese, felolvassa Mark evangéliuma 2. részének 13–17. verseit és imát mond. –.–.–.– Az ima elhangzása után D. Radvánszky Albert egyetemes felügyelő mondja el következő megnyitó beszédét. Főtisztelendő Egyetemes Közgyűlés! Történelmi időket élünk. Roppant átalakulások korát. Olyan mélyreható nagyméretű és szerteágazó reformok, aminőknek létrejöttéhez evolúciós időkben lassú, csendes évtizedekre, sőt talán évszázadokra van szükség, robbanásszerű hirtelenséggel következnek be. A magyar állam életében is egymást követik az ilyen reformok, amelyek az ország eddigi arculatát tökéletesen megváltoztatják.
